Botrányok miatt továbbra sem szívesen adakoznak a kínaiak
Az elmúlt évek botrányainak hatására továbbra is bizalmatlanok a kínaiak a jótékonykodást illetően - derül ki a hétvégén közzétett statisztikákból.
A kínai jótékonysági és adományozási információs központ (KJAIK) adatai szerint tavaly 81,7 milliárd jüan (2,9 ezer milliárd forint) összegű adomány gyűlt össze a kelet-ázsiai országban. Ez több mint három százalékkal kevesebb a 2011-es 84,5 milliárd jüannál (3 ezer milliárd forint), és második egymást követő évben jelez zsugorodást.
A kínai lakosság adakozás kedve 2011 nyarán csappant meg, és az ország jótékonysági szervezeteibe vetett bizalmat egészen azóta nem sikerült helyreállítani. A válságot akkor a "kínai Twitteren", a Sina mikroblogon egyedi tervezésű táskáival és sportautóival hivalkodó 20 éves fiatal nő, Kuo Mej-mej Baby indította el. Róla később kiderült, hogy a Kínai Vöröskereszt kereskedelmi kamarájának dolgozik, barátja pedig a vöröskereszt adományait begyűjtő egyik vállalat magas rangú beosztottja.
Az eset után mindkettejüket elbocsátották állásukból, az idén márciusban újranyitott per első olvasata ugyanakkor nem talált kapcsolatot Kuo, a barátja és a szervezet között. A botrányt tetőzte, hogy az állami felügyelet számos szabálytalanságra - egyebek között indokolatlanul magas költekezésre - talált a Kínai Vöröskereszt 2010-es elszámolásaiban.
A közvélemény felháborodását pár hónappal később a jótékonyság fő szerve, a Kínai Adományozási Szövetség sikkasztási ügye növelte, amelynek során kiderült, hogy a szervezetnél 15 millió jüan (540 millió forint) vállalati felajánlás tűnt el. Tavaly év elején 121 kínai jótékonysági szervezet közös akciót indított átláthatóságuk fokozása, az adományok bárki által követhető regisztrációja és felhasználása érdekében. A bizalom visszaszerzéséhez azonban több idő és eredmények felmutatása szükséges - figyelmeztettek akkor a kínai újságok.
Hogy az adakozásba vetett bizalom helyreállítása valójában milyen lassú folyamat, azt a KJAIK szintén hétvégén közzétett közvélemény-kutatása is jól mutatja. Eszerint ezer, az országban tevékeny közhasznú jótékonysági szervezet átláthatóságát a lakosság egy százas skálán átlagosan mindössze 43 pontra értékelte, a 60 pontos értéket pedig mindössze kétszáz cég tudta átlépni. A megkérdezettek szerint ugyanakkor némiképp javult a helyzet az elmúlt évhez képest, a legátláthatóbbaknak a magántulajdonban lévő szervek bizonyultak.
MTI
A kínai jótékonysági és adományozási információs központ (KJAIK) adatai szerint tavaly 81,7 milliárd jüan (2,9 ezer milliárd forint) összegű adomány gyűlt össze a kelet-ázsiai országban. Ez több mint három százalékkal kevesebb a 2011-es 84,5 milliárd jüannál (3 ezer milliárd forint), és második egymást követő évben jelez zsugorodást.A kínai lakosság adakozás kedve 2011 nyarán csappant meg, és az ország jótékonysági szervezeteibe vetett bizalmat egészen azóta nem sikerült helyreállítani.
Az eset után mindkettejüket elbocsátották állásukból, az idén márciusban újranyitott per első olvasata ugyanakkor nem talált kapcsolatot Kuo, a barátja és a szervezet között. A botrányt tetőzte, hogy az állami felügyelet számos szabálytalanságra - egyebek között indokolatlanul magas költekezésre - talált a Kínai Vöröskereszt 2010-es elszámolásaiban.
A közvélemény felháborodását pár hónappal később a jótékonyság fő szerve, a Kínai Adományozási Szövetség sikkasztási ügye növelte, amelynek során kiderült, hogy a szervezetnél 15 millió jüan (540 millió forint) vállalati felajánlás tűnt el. Tavaly év elején 121 kínai jótékonysági szervezet közös akciót indított átláthatóságuk fokozása, az adományok bárki által követhető regisztrációja és felhasználása érdekében. A bizalom visszaszerzéséhez azonban több idő és eredmények felmutatása szükséges - figyelmeztettek akkor a kínai újságok.
Hogy az adakozásba vetett bizalom helyreállítása valójában milyen lassú folyamat, azt a KJAIK szintén hétvégén közzétett közvélemény-kutatása is jól mutatja. Eszerint ezer, az országban tevékeny közhasznú jótékonysági szervezet átláthatóságát a lakosság egy százas skálán átlagosan mindössze 43 pontra értékelte, a 60 pontos értéket pedig mindössze kétszáz cég tudta átlépni. A megkérdezettek szerint ugyanakkor némiképp javult a helyzet az elmúlt évhez képest, a legátláthatóbbaknak a magántulajdonban lévő szervek bizonyultak.
MTI
Hozzászólások