Brit gyáriparosok: Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia
Súlyosan veszélyeztetné London globális pénzügyi központként betöltött szerepét, ha Nagy-Britannia távozna az Európai Unióból - áll a brit gyáripari szövetség (CBI) által a szervezet hétfői éves kongresszusára összeállított jelentésben.
A CBI helyzetértékelése szerint - amelyből a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap idézett előzetes részleteket - a pénzügyi szolgáltatásokból ered a brit hazai össztermék 8 százaléka, és a szektor legnagyobb exportpiaca Európa.
Az iparszövetség szerint, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, a Cityben működő bankok távozhatnak Londonból, kockára téve 1400 milliárd font (csaknem 500 ezer milliárd forint) befektetési eszközvagyont.
A City befektetési banki közössége egyértelműen a brit EU-tagság fenntartását pártolja. A City UK nevű lobbycsoport új felmérése kimutatta, hogy a Londonban honos pénzügyi szolgáltató cégek vezetőinek 84 százaléka a jövőben is az unióban szeretné látni Nagy-Britanniát.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ben esedékes parlamenti választásokat. Cameron ígérete szerint a brit kormány addig megpróbálja újratárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A cél azoknak a döntési jogköröknek a "hazatelepítése", amelyek London megítélése szerint nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.
A népszavazás arról szólna, hogy a brit választók továbbra is az EU-ban szeretnék-e tudni hazájukat.
A brit EU-tagság feladásának kockázataira ugyanakkor már korábban is figyelmeztették a kormányt a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői.
Néhány hete közölt nyílt levelükben - amelyet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete is aláírt - arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.
Hasonló figyelmeztetést küldött a nyáron a japán kormány is Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amelyet annak idején a The Sunday Times szerzett meg, az állt, hogy akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban.
A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 130 ezer állást teremtettek, többet, mint bárhol másutt Európában. Ez a tény is mutatja azokat az előnyöket, amelyeket Nagy-Britannia az európai piac kapujaként élvez - állt a hivatalos japán véleménynyilvánításban.
MTI
A CBI helyzetértékelése szerint - amelyből a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap idézett előzetes részleteket - a pénzügyi szolgáltatásokból ered a brit hazai össztermék 8 százaléka, és a szektor legnagyobb exportpiaca Európa.Az iparszövetség szerint, ha Nagy-Britannia távozik az EU-ból, a Cityben működő bankok távozhatnak Londonból, kockára téve 1400 milliárd font (csaknem 500 ezer milliárd forint) befektetési eszközvagyont.
A City befektetési banki közössége egyértelműen a brit EU-tagság fenntartását pártolja. A City UK nevű lobbycsoport új felmérése kimutatta, hogy a Londonban honos pénzügyi szolgáltató cégek vezetőinek 84 százaléka a jövőben is az unióban szeretné látni Nagy-Britanniát.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök januárban bejelentette, hogy a brit választók a következő parlamenti ciklus első felében - várhatóan 2017-ben - népszavazáson dönthetnek a brit uniós tagság fenntartásáról vagy Nagy-Britannia kilépéséről, ha a kormányzó Konzervatív Párt megnyeri a 2015-ben esedékes parlamenti választásokat. Cameron ígérete szerint a brit kormány addig megpróbálja újratárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét az Európai Bizottsággal. A cél azoknak a döntési jogköröknek a "hazatelepítése", amelyek London megítélése szerint nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.
A népszavazás arról szólna, hogy a brit választók továbbra is az EU-ban szeretnék-e tudni hazájukat.
A brit EU-tagság feladásának kockázataira ugyanakkor már korábban is figyelmeztették a kormányt a legnagyobb brit üzleti vállalkozások vezetői.
Néhány hete közölt nyílt levelükben - amelyet mások mellett Sir Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom alapítója, Sir Michael Rake, a British Telecom (BT) elnöke és Sir Nigel Sheinwald, a Shell igazgatótanácsi tagja, Nagy-Britannia volt washingtoni nagykövete is aláírt - arra hívták fel a figyelmet, hogy számításaik szerint évente akár 92 milliárd font (32 ezer milliárd forint) kárt is okozhat a brit gazdaságnak Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból.
Hasonló figyelmeztetést küldött a nyáron a japán kormány is Londonnak. A brit külügyminisztériumnak címzett hivatalos levélben, amelyet annak idején a The Sunday Times szerzett meg, az állt, hogy akár 1300 japán cég is újragondolhatja brit érdekeltségeinek sorsát, ha Nagy-Britannia a jövőben "nem töltene be jelentős szerepet" az EU-ban.
A levélben Tokió felhívta a brit kormány figyelmét arra, hogy a brit gazdaságban jelenlévő japán vállalatok 130 ezer állást teremtettek, többet, mint bárhol másutt Európában. Ez a tény is mutatja azokat az előnyöket, amelyeket Nagy-Britannia az európai piac kapujaként élvez - állt a hivatalos japán véleménynyilvánításban.
MTI
Hozzászólások