Brüsszel elemzi a német külkereskedelmi többlet hatásait
Az Európai Bizottság elemzést készít arról, hogy milyen hatást gyakorol az Európai Unió gazdaságára a német külkereskedelmi mérleg rekord nagyságú többlete.
"Erre a pofonra büszkék lehetünk" - reagált a brüsszeli bejelentésre Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke a Handelsblatt csütörtöki beszámolója szerint.
A bizottság előző nap közölte, hogy úgynevezett mélyreható elemzést készít 16 uniós tagország mellett Németországról is, mert makorgazdasági egyensúlytalansághoz vezető tényezőt azonosított. Ez a német esetben a rendkívüli dinamikával bővülő kivitel hatására emelkedő külkereskedelmi többlet, amely meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékában meghatározott küszöbértéket.
A mérleg többlete már 2006 óta meghaladja a tűréshatárt, és 2015 végéig várhatóan nem változik a helyzet a bizottság előrejelzése szerint.
A brüsszeli vizsgálat a német gazdaságpolitika körül évek óta tartó viták sorába illeszkedik.
"Senkinek sem kötelező német árut vásárolni" - mondta a Handelsblattnak a BDI elnöke, aki szerint az export felfutása kizárólag a német áruk kiválóságának tulajdonítható. Az euróövezeti válság kezelésével összefüggő kritika pedig azért sem helytálló, mert a közös pénzt használó uniós tagállamok térségével szemben az utóbbi hat évben megfeleződött, a GDP 2,2 százalékára csökkent a külkereskedelmi többlet.
Mások üdvözlik a bizottság lépését. Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője szerint például a siker receptjének tartott német modell valóban felülvizsgálatra szorul, Németország azonban "hosszabb távon nem a kereskedelmi partnereinek, hanem saját magának árt". A modell szerinte nem eredményez fenntartható növekedést, mert elhanyagolja a hazai keresletet, így egészségtelenül alacsony a beruházások szintje, a megtakarításoké pedig túlságosan magas.
A pártok elutasítják a brüsszeli bírálatot. "Semmiféle teendőnk nincs ebben az ügyben" - szögezte le Andrea Nahles, a szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára a Die Weltnek nyilatkozva. Az erős export "jólétünk egyik tartóoszlopa" - tette hozzá Herman Gröhe, a konzervatív CDU főtitkára. "Nem lehet Németország meggyengítésével megerősíteni Európát" - jegyezte meg a bajor CSU főtitkára, Alexander Dobrint.
A 2002-ben a munkaerőpiacon és a szociális ellátórendszerben bevezetett reformoktól kezdve 2012-ig a német export a GDP 30,4 százalékáról a GDP 44 százalékára emelkedett. Tavaly összesen 1097 milliárd euró értékben exportált Németország, ezzel a harmadik helyen állt Kína és az Egyesült Államok mögött. A legnagyobb piac az eruóövezet, a térségbe 411,4 milliárd euró értékben exportáltak német cégek 2012-ben.
A külkereskedelmi mérleg - a kivitel és a behozatal különbsége - egyre nagyobb többletet mutat, az idén várhatóan 200 milliárd euró lesz, ami minden korábbinál több. A Handelsblatt számításai szerint az utóbbi tíz év összesített külkereskedelmi többletéből törleszteni lehetne Görögország, Spanyolország és Portugália teljes államadósságát.
MTI
"Erre a pofonra büszkék lehetünk" - reagált a brüsszeli bejelentésre Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke a Handelsblatt csütörtöki beszámolója szerint.A bizottság előző nap közölte, hogy úgynevezett mélyreható elemzést készít 16 uniós tagország mellett Németországról is, mert makorgazdasági egyensúlytalansághoz vezető tényezőt azonosított. Ez a német esetben a rendkívüli dinamikával bővülő kivitel hatására emelkedő külkereskedelmi többlet, amely meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) 6 százalékában meghatározott küszöbértéket.
A mérleg többlete már 2006 óta meghaladja a tűréshatárt, és 2015 végéig várhatóan nem változik a helyzet a bizottság előrejelzése szerint.
A brüsszeli vizsgálat a német gazdaságpolitika körül évek óta tartó viták sorába illeszkedik.
A bírálatok szerint a német gazdaság versenyképessége az uniós társállamok rovására javult annak révén, hogy a német vezetés az ezredforduló körül kialakult válságot a hazai kereslet növekedésének visszafogásával - egyebek között a béremelkedés fékezésével - és a kivitel élénkítésével kezelte. A német gazdaság így "exportfüggővé" vált, és akadályozza az egyenlőtlenség mérséklését az euróövezetben.
"Senkinek sem kötelező német árut vásárolni" - mondta a Handelsblattnak a BDI elnöke, aki szerint az export felfutása kizárólag a német áruk kiválóságának tulajdonítható. Az euróövezeti válság kezelésével összefüggő kritika pedig azért sem helytálló, mert a közös pénzt használó uniós tagállamok térségével szemben az utóbbi hat évben megfeleződött, a GDP 2,2 százalékára csökkent a külkereskedelmi többlet.
Mások üdvözlik a bizottság lépését. Marcel Fratzscher, a berlini DIW gazdaságkutató intézet vezetője szerint például a siker receptjének tartott német modell valóban felülvizsgálatra szorul, Németország azonban "hosszabb távon nem a kereskedelmi partnereinek, hanem saját magának árt". A modell szerinte nem eredményez fenntartható növekedést, mert elhanyagolja a hazai keresletet, így egészségtelenül alacsony a beruházások szintje, a megtakarításoké pedig túlságosan magas.
A pártok elutasítják a brüsszeli bírálatot. "Semmiféle teendőnk nincs ebben az ügyben" - szögezte le Andrea Nahles, a szociáldemokrata párt (SPD) főtitkára a Die Weltnek nyilatkozva. Az erős export "jólétünk egyik tartóoszlopa" - tette hozzá Herman Gröhe, a konzervatív CDU főtitkára. "Nem lehet Németország meggyengítésével megerősíteni Európát" - jegyezte meg a bajor CSU főtitkára, Alexander Dobrint.
A 2002-ben a munkaerőpiacon és a szociális ellátórendszerben bevezetett reformoktól kezdve 2012-ig a német export a GDP 30,4 százalékáról a GDP 44 százalékára emelkedett. Tavaly összesen 1097 milliárd euró értékben exportált Németország, ezzel a harmadik helyen állt Kína és az Egyesült Államok mögött. A legnagyobb piac az eruóövezet, a térségbe 411,4 milliárd euró értékben exportáltak német cégek 2012-ben.
A külkereskedelmi mérleg - a kivitel és a behozatal különbsége - egyre nagyobb többletet mutat, az idén várhatóan 200 milliárd euró lesz, ami minden korábbinál több. A Handelsblatt számításai szerint az utóbbi tíz év összesített külkereskedelmi többletéből törleszteni lehetne Görögország, Spanyolország és Portugália teljes államadósságát.
MTI
Hozzászólások