Bugár Béla: 2021-től több településen használhatnák a kisebbségek nyelvét a hivatalokban

Bugár Béla, a Most-Híd szlovák-magyar párt elnöke szerint 2021-től Szlovákiában 183-mal bővülhet azoknak a településeknek a száma, ahol a nyelvhasználati törvény tavalyi módosításának következtében lehetővé válhat az ott élő kisebbségek nyelvének hivatali használata.

Bugár erről a 2011-es népszámlálás településekre lebontott eredményeivel összefüggésben beszélt pénteki, Pozsonyban tartott sajtótájékoztatóján.
A nyelvhasználati törvény értelmében Szlovákiában jelenleg 512 településen van lehetőség a magyar, 68 településen a ruszin, 57-ben a roma, 18-ban az ukrán, egy településen pedig a német nyelv hivatali használatára.

A vonatkozó jogszabály jelenleg azokon a településeken teszi lehetővé egy adott kisebbség nyelvének használatát, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot. A törvény 2011-es módosítása azt a változást hozta, hogy a kisebbségi nyelv használata azokon a településeken is lehetővé válik, ahol két egymást követő népszámláláson a kisebbség aránya meghaladja a 15 százalékot.
A 2011-es népszámlálás eredményei arra mutattak rá, hogy 2021-ben - ha az érintett településeken az akkor esedékes népszámlálás eredményei szerint is megtartják 15 százalék feletti arányukat a kisebbségek - bővül majd azoknak a településeknek a száma, ahol hivatali nyelvként lehet használni az ott élő kisebbség nyelvét.

A Most-Híd elnöke szerint a változás 2021-től hét településen érintheti a magyar, 88 településen a ruszin, 85 településen a roma, két településen a német, egy településen pedig az ott élő ukrán kisebbséget.
A jogszabály értelmében a kisebbségi nyelvhasználatra jogosult települések listájáról az a település kerülhet ki, ahol három, egymást követő népszámlálás mutatja ki az adott kisebbség 15 százaléknál alacsonyabb részarányát. "Azok a települések, amelyeken a 2011-es népszámláláson 15 százalék alá esett a helyi kisebbség aránya - 21 esetben olyan településről van szó, ahol a magyar lakosság aránya csökkent 15 százalék alá -, még legalább 20 évig megtarthatják nyelvhasználati jogaikat" - mondta Bugár Béla. Hozzátette: ez idő alatt sokat változhat a politikai helyzet, és emelkedhet a magyarok részaránya is.
Bugár az MTI azon kérdésére, miszerint vannak-e olyan jelek, amelyek ilyen jellegű változásokra mutatnának, a nyelvhasználati küszöb esetleges további csökkentésére utalva azt válaszolta: "Nem abból kell kiindulni, ami most van ... az elkövetkező időszakban is lehet majd olyan helyzetet teremteni, ahol újabb jogokat lehet majd elérni."
Berényi József, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke Bugár Béla kijelentései kapcsán az MTI-nek azt mondta: Bugár ezúttal is jól ismert kommunikációs játékát folytatja, és a nyelvhasználati törvény kapcsán tett megállapításaival csak azt a sikertelenséget akarja leplezni, hogy jelöltjüket, a kisebbségügyi kormánybiztost kihagyták a kisebbségi kultúrára szánt támogatások összegéről szóló egyeztetésből. Hangsúlyozta: a nyelvhasználati törvény módosításában leginkább azt kritizálták, hogy az a hivatalvezetők kezébe adja a nyelvhasználat lehetőségeinek kialakítását. "Éppen azokon a településeken, ahol 20 százalék körüli a magyarság részaránya, a polgármester nyilvánvalóan nem magyar, és ez kérdésessé teszi azt is, milyen lehetőségeket alakít ki" - jegyezte meg.
"Bugár Bélának a népszámlálás adatai kapcsán inkább arra kellene keresnie a választ, hogy ismert közéleti személyiségként mit tett az ellen, hogy az elmúlt tíz évben 36 településen csökkent 20 százalék alá a magyarság részaránya" - jelentette ki Berényi. Az MKP elnöke úgy véli: a jelenlegi trendek egyáltalán nem a magyarság részarányának - Bugár Béla által jelzett - esetleges jövőbeni emelkedésére utalnak. "Ezeknek a folyamatoknak a megváltozására akkor látok esélyt, ha összefogás jönne létre a kisebbségi önkormányzat létrehozására. Addig azonban, amíg ettől a témától - a szlovák politikusok véleménye miatt - fontos közéleti személyiségek félnek, addig nem lehet megfordítani ezt a trendet" - mondta az MKP elnöke.

MTI hír