Bukaresti parlament: a román-moldovai újraegyesítés a moldovai állampolgárokon múlik
Románia idén ünnepli Nagy-Románia megalakulásának centenáriumát: az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó, 1918. december elsejei gyulafehérvári román nemzetgyűlés 100. évfordulóját megelőzően a centenáriumi év első nagy ünnepeként emlékeznek meg kedden Besszarábia és Románia egyesülésének 100.
Az RMDSZ tartózkodása közepette csaknem egyhangúlag elfogadott dokumentum szerint Románia nyitottan fogad minden olyan, az újraegyesülést célzó óhajt, amelyet a - Besszarábiával nagyjából megegyező területű, 1991 óta független volt szovjet tagköztársaság - Moldovai Köztársaság állampolgárai szuverén akaratként kinyilvánítanak.
Az ünnepi ülésen a román tisztségviselők közül Liviu Dragnea, a bukaresti képviselőház és a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke fogalmazott a legélesebben. "Én azt akarom, hogy egyesüljünk Moldovával, egyetlen nemzetként legyünk Európa része" - hangoztatta a házelnök. Dragnea az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 1975-ben Helsinkiben elfogadott záróokmánya nyolcadik, a népek egyenjogúságáról és önrendelkezéséről szóló fejezetére hivatkozott, rámutatva, hogy Németország újraegyesítése is ennek alapján valósult meg. Megjegyezte: ezt a hivatkozást végül is "nem foglalták bele" a kedden elfogadott nyilatkozat tervezetébe.
Klaus Iohannis román államfő az évfordulót levélben üdvözölte, amelyben rámutatott: száz éve a besszarábiaiak az ország demokratizálásának lehetőségét látták a Romániával való egyesülésben a bolsevizálás sötét alternatívájával szemben. Úgy vélekedett: az évforduló nemcsak az elődök előtti tisztelgésre ad alkalmat, hanem ihletforrás a Románia és Moldova közti stratégiai partnerség elmélyítésére is, Moldova európai integrációja támogatásának pedig Románia konvergenciaprogramjává kell válnia.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről felszólaló Novák Csaba Zoltán szenátor arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, amely szerint Romániában természetesnek és legitimnek tartják a besszarábiai románság önrendelkezési jogát, miközben a magyarság - helyi, kulturális vagy területi - autonómiára vonatkozó igényét következetesen elutasítják.
Az RMDSZ szónoka szerint a besszarábiai példa arra a reményre jogosítja fel a romániai magyarokat, hogy óhajaik meghallgatásra találnak majd, a centenáriumi év pedig alkalmat teremt arra, hogy a románok és magyarok között nyílt párbeszéd kezdődjék ezekről. A román nép és nyelv egységét hangoztató díszülésen a chisinaui parlament és kormány képviselői is részt vettek.
Adrian Candu, a chisinaui parlament elnöke arról beszélt: Moldovának szüksége van Románia támogatására az európai uniós integrációban, a két ország közösen építhet utakat, hidakat és vállalkozásokat, a közös nyelvvel pedig lerombolhatja a "szellemi határokat". Besszarábia - a Prut, a Dnyeszter és a Duna-delta által határolt térség -, a történelmi Moldovának a 19. század eleji orosz-török háborúban cári uralom alá került keleti része a bolsevik forradalom idején önállósult, majd a chisinaui parlament 1918. március 27-én fogadta el a Román Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot. A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások