Csaknem hétmillió német választó döntését befolyásolhatja a kancellárjelöltek televíziós vitája
A Forsa közvélemény-kutató intézet adatai szerint a kampány egyetlen kancellárjelölti televíziós vitája 6,8 millió választó döntését befolyásolhatja, ami a 61,5 millió választópolgár 11 százaléka. Merkel és Schulz vitáját a választók 48 százaléka akarja látni, a bevezetővel együtt 95 perces vasárnap esti műsor nézettsége így jelentősen meghaladhatja a 2013-ban - Angela Merkel és az akkori SPD-s jelölt, Peer Steinbrück részvételével - tartott előző vita 18 milliós nézettségét.
A vitát megnézni tervező 48 százalék körében leginkább a legfiatalabbak döntését befolyásolhatja a kancellárjelöltek egyetlen összecsapása: a 18-20 év közöttiek 50 százaléka érzi úgy, hogy döntését meghatározhatja a CDU/CSU jobbközép pártszövetség 12 éve hivatalban lévő jelöltje és a szociáldemokrata kihívó televíziós szereplése.
A Forsa mérése szerint a bizonytalan szavazók aránya 26 százalékos. Közülük majdnem minden második, 43 százalék gondolja, hogy a Tévépárbaj (TV-Duell) című műsor befolyásolja majd, hogy elmennek-e szavazni szeptember 24-én, vagy hogy melyik pártot támogatják a választáson. A műsort a két országos közszolgálati televízió - ARD, ZDF - és a két legnagyobb országos kereskedelmi televízió - RTL, SAT1 - közvetíti majd élőben. A négy csatorna kezdeményezte, hogy újítsák meg a vitaműsor formátumát, a többi között volt szó arról, hogy amerikai mintára hívjanak meg nézőket a stúdióba, és a négy műsorvezető ne együtt üljön a jelöltekkel szemben, hanem két párt alkotva, két 45 perces blokkban faggassák Merkelt és Schulzot.
Angela Merkel képviselői azonban a tárgyalásokon elutasították a javaslatokat, és világossá tették, hogy a kancellár csak akkor vesz rész a vitán, ha minden marad a régiben. A Der Spiegel című hírmagazin a legutóbbi, hét végi számában azt írta, hogy a kancellár nevében tárgyaló kormányszóvivő, Steffen Seibert - a ZDF korábbi híradós műsorvezetője - még volt kollegái szerint is igen nyersen és arrogánsan viselkedett, és a szervezők végül a kancellári hivatal "zsarolása" miatt kénytelenek voltak ejteni a formátum megújítására kidolgozott terveket.
A Merkel-kampány azt is mereven elutasította, hogy ne egy, hanem két kancellárjelölti vita legyen, pedig Martin Schulz szívesen vállalt volna egy második összecsapást. A Der Spiegel szerint az SPD-nél úgy látják, a kancellárjelölti vita az utolsó esély arra, hogy a párt ismét lendületbe jöjjön és ledolgozza a választói támogatottságban a CDU/CSU-val szemben mutatkozó mintegy 15 százalékpontos hátrányát.
Martin Schulz környezetében azt mondják, hogy a vitát szánják a "stratégiai fordulópontnak". Eddig az idén elveszített tartományi választások miatt csalódott bázis mozgósítására törekedtek, a kampánynak a tévévitával kezdődő utolsó szakaszában pedig a bizonytalanokat célozzák meg. Azzal számolnak, hogy "nyerő téma" lehet a védelmi és fegyverkezési politika ügye, az oktatáspolitika és a nyugdíjak kérdése.
Merkelnek leginkább vesztenivalója van. Környezetében megelégednének azzal, ha a vita nem rontaná a megítélését, és még azt is sikerként könyvelnék el, ha az összecsapás révén az SPD választói támogatottsága csak kismértékben emelkedne. A legfontosabbnak azt tartják, hogy a népszerűség-növekedés ne legyen tartós.
A Forsa szerdai adatai szerint a CDU/CSU a szavazatok 38 százalékát gyűjtené össze, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. A Merkel vezette pártszövetség támogatottsága így nem változott az egy héttel korábbihoz képest. Stagnál az SPD-is, továbbra is 24 százalékon áll. A többi nagy közvélemény-kutató cég és intézet mérései alapján a CDU/CSU 37-40 százalék között, az SPD pedig 22-24 százalék között áll.
Az előző, 2013-ban tartott választáson a CDU/CSU a szavazatok 41,5 százalékát szerezte meg, az SPD - az eddigi koalíciós társ - 25,7 százalékkal a második helyen végzett. A Stern hírmagazin és az RTL megbízásából hetente elvégzett, Stern-RTL-Wahltrend című kutatás új adatai szerint a Bundestag ellenzéki oldalán az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 9 százalékon stagnál, a Zöldek változatlanul a szavazatok 7 százalékára számíthatnak.
A Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) támogatottsága sem változott, a CDU/CSU-tól jobbra álló párt 9 százalékos eredménnyel debütálhat a szövetségi parlamentben. A 2013-ban elveszített Bundestag-képviselet után a visszatérésre készülő jobboldali liberális FDP változatlanul 8 százalékon áll. Más pártnak nincs esélye az 5 százalékos bejutási küszöb elérésére.
A Forsa augusztus 24-én és 25-én vette fel az új Stern-RTL-Wahltrend kutatás adatait, 1004 ember megkérdezésével. Az eredmények a szavazókorú népességre nézve reprezentatívak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások