Dánia is visszaállította a határellenőrzést
Dánia hétfőn visszaállította a határellenőrzést a dán-német határon - jelentette be Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, aki szerint az intézkedéssel Koppenhága a papírok nélkül érkező menedékkérőknek akarja útját állni.
A kormányfő már akkor értésre adta, hogy kormánya megteheti ezt a lépést, amikor Svédország bejelentette: okirat-ellenőrzést vezet be a dán határon.
"Jelentős következményekkel járhat Dániára nézve, ha más északi országok határellenőrzést vezetnek be. Ez növelheti a menedékkérelmek számát" - magyarázta a liberális miniszterelnök.
A dán-német határon egyelőre nem ellenőriznek mindenkit, csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat végeznek. Az intézkedés egyelőre tíz napig marad érvényben, de meghosszabbítható.
"Ez egyáltalán nem örömteli pillanat" - vélekedett a dán miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a svéd lépésre reagálnak a döntéssel, s kormánya arányos intézkedést hozott. Hozzátette azt is, hogy a "hétköznapi" dánoknak és németeknek semmilyen fennakadásra nem kell számítaniuk.
"Ha az Európai Unió nem képes megvédeni külső határait, akkor egyre több ország lesz kénytelen ideiglenesen visszaállítani a határellenőrzést" - magyarázta Lars Lokke Rasmussen.
A német külügyminisztérium úgy reagált, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet veszélybe került.
"Schengen nagyon fontos, de veszélyben van" - mondta Martin Schäfer külügyi szóvivő, aki szerint bármilyen probléma adódik is, mindig a legjobb közösen, összehangoltan megoldani.
"Fontos, hogy közösen lépjünk fel, hogy a schengeni övezet működőképes legyen, és maradéktalanul fenntarthassuk a szabad mozgás elvét" - fogalmazott Schäfer.
Steffen Seibert, a berlini kancellária szóvivője hangsúlyozta: "nem A és B ország határán található a megoldás a menekültválságra". Angela Merkel szóvivője közös, európai megoldást szorgalmazott.
A berlini belügyminisztérium a német kormány sajtótájékoztatóján azt emelte ki, hogy a svéd és dán intézkedések is összhangban vannak a schengeni szabályokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok rendkívüli esetben visszaállítsák a határellenőrzést. Ezt ősszel Németország is megtette az osztrák határon. A német belügyminisztérium szerint naponta 100-300 menedékkérő lép Németországból Dániába.
A menekültáradat feszültséget keltett Koppenhága és Stockholm között. Svédországban tavaly mintegy 163 ezren kértek menedéket, ami egy főre vetítve a legtöbb ilyen kérelmet jelenti az egész Európai Unióban. Dániában eközben 18 ezren folyamodtak menekültstátusért.
Svédország már novemberben ellenőrzést vezetett be az országot Dániával összekötő Öresund-hídon, valamint a dán és német kikötőkből érkező kompoknál, ám eddig az ellenőrzés nem volt általános, szintén csak szúrópróbaszerű, és nem mindenhol ellenőrizték az okmányokat, csak bizonyos belépési pontokon.
Hétfőtől viszont a hídon, vasúton vagy komppal csak személyazonosítása alkalmas okmánnyal lehet belépni Svédországba. Ezért aki Svédországba igyekszik, annak már a dániai pályaudvaron fel kell mutatnia igazolványát. Koppenhága bírálta a svéd intézkedést, s felvetette, hogy Svédországnak kellene állnia az ellenőrzés költségeit.
MTI
A kormányfő már akkor értésre adta, hogy kormánya megteheti ezt a lépést, amikor Svédország bejelentette: okirat-ellenőrzést vezet be a dán határon.
"Jelentős következményekkel járhat Dániára nézve, ha más északi országok határellenőrzést vezetnek be. Ez növelheti a menedékkérelmek számát" - magyarázta a liberális miniszterelnök.
A dán-német határon egyelőre nem ellenőriznek mindenkit, csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat végeznek. Az intézkedés egyelőre tíz napig marad érvényben, de meghosszabbítható.
"Ez egyáltalán nem örömteli pillanat" - vélekedett a dán miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a svéd lépésre reagálnak a döntéssel, s kormánya arányos intézkedést hozott. Hozzátette azt is, hogy a "hétköznapi" dánoknak és németeknek semmilyen fennakadásra nem kell számítaniuk.
"Ha az Európai Unió nem képes megvédeni külső határait, akkor egyre több ország lesz kénytelen ideiglenesen visszaállítani a határellenőrzést" - magyarázta Lars Lokke Rasmussen.
A német külügyminisztérium úgy reagált, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet veszélybe került.
"Schengen nagyon fontos, de veszélyben van" - mondta Martin Schäfer külügyi szóvivő, aki szerint bármilyen probléma adódik is, mindig a legjobb közösen, összehangoltan megoldani.
"Fontos, hogy közösen lépjünk fel, hogy a schengeni övezet működőképes legyen, és maradéktalanul fenntarthassuk a szabad mozgás elvét" - fogalmazott Schäfer.
Steffen Seibert, a berlini kancellária szóvivője hangsúlyozta: "nem A és B ország határán található a megoldás a menekültválságra". Angela Merkel szóvivője közös, európai megoldást szorgalmazott.
A berlini belügyminisztérium a német kormány sajtótájékoztatóján azt emelte ki, hogy a svéd és dán intézkedések is összhangban vannak a schengeni szabályokkal, amelyek lehetővé teszik, hogy a tagállamok rendkívüli esetben visszaállítsák a határellenőrzést. Ezt ősszel Németország is megtette az osztrák határon. A német belügyminisztérium szerint naponta 100-300 menedékkérő lép Németországból Dániába.
A menekültáradat feszültséget keltett Koppenhága és Stockholm között. Svédországban tavaly mintegy 163 ezren kértek menedéket, ami egy főre vetítve a legtöbb ilyen kérelmet jelenti az egész Európai Unióban. Dániában eközben 18 ezren folyamodtak menekültstátusért.
Svédország már novemberben ellenőrzést vezetett be az országot Dániával összekötő Öresund-hídon, valamint a dán és német kikötőkből érkező kompoknál, ám eddig az ellenőrzés nem volt általános, szintén csak szúrópróbaszerű, és nem mindenhol ellenőrizték az okmányokat, csak bizonyos belépési pontokon.
Hétfőtől viszont a hídon, vasúton vagy komppal csak személyazonosítása alkalmas okmánnyal lehet belépni Svédországba. Ezért aki Svédországba igyekszik, annak már a dániai pályaudvaron fel kell mutatnia igazolványát. Koppenhága bírálta a svéd intézkedést, s felvetette, hogy Svédországnak kellene állnia az ellenőrzés költségeit.
MTI
Hozzászólások