Duma-elnök: reform nélkül megszűnhet az állami nyugdíjrendszer Oroszországban
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma (parlamenti alsóház) elnöke szerint reform nélkül megszűnhet az állami nyugdíjrendszer Oroszországban.
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap keddi on-line kiadásában olvasható: Vologyin a helyi lakosokkal szombaton Szaratovban megtartott találkozóján beszélt erről. "Az állami nyugdíjrendszerünk deficites, lyuk van benne, amelyet a költségvetésből töltenek fel. Az, hogy továbbra is lesz-e nálunk állami nyugdíj, kérdéses, mert a költségvetésünkben is hiány mutatkozik" - mondta a házelnök a Kommerszant és más orosz médiumok által is átvett helyszíni jelentés szerint.
A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó világbajnokság nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel. A FOM közvélemény-kutató intézet június végén megjelent felmérése szerint az oroszok 80 százaléka ellenzi a nyugdíjreformot és 43 százaléka tüntetni is hajlandó lenne ellene. A tervezett nyugdíjkorhatár-emelés ellen az elmúlt hetekben országszerte több megmozdulást tartottak.
A FOM szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága a júniusi 45-ről augusztus elejére 33 százalékra esett vissza, ami 2007 óta példátlanul alacsony érték. A kormányerő népszerűségének megcsappanása megmutatkozhat a szeptember 9-én megtartandó választásokon, amikor Oroszországban 26 régió vezetőjét, 17 helyi törvényhozó testületet és a szövetségi parlament alsóházának 7 képviselőjét választják meg.
Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben - a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett - sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.
A korhatár emelését a parlamenti alsóház július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott. A dumában a szabadságukról idő előtt visszatérő képviselők augusztus 21-én rendkívüli vitanapot tartanak majd szakértők bevonásával.
Az orosz Központi Választási Bizottság szerdán a törvénnyel összhangban állónak ítélt meg három, a nyugdíjkorhatár emelését célzó népszavazás-kezdeményezést. Azóta további hasonló indítványról érkeztek jelentések. Népszavazásra végül annak a politikai erőnek vagy társadalmi csoportnak a kérdése kerülhet majd, amelyik elsőként lesz képes kezdeményező csoportot felállítani 43-ban a 85 oroszországi régió közül és ezekben 2 millió aláírást összegyűjteni. Az aláírásokat a Központi Választási Bizottság hitelesíti majd. Ezt követően a népszavazásra felterjesztett kérdést már csak az alkotmánybíróság vetheti el.
(Forrás: MTI)
A Kommerszant című orosz gazdasági napilap keddi on-line kiadásában olvasható: Vologyin a helyi lakosokkal szombaton Szaratovban megtartott találkozóján beszélt erről. "Az állami nyugdíjrendszerünk deficites, lyuk van benne, amelyet a költségvetésből töltenek fel. Az, hogy továbbra is lesz-e nálunk állami nyugdíj, kérdéses, mert a költségvetésünkben is hiány mutatkozik" - mondta a házelnök a Kommerszant és más orosz médiumok által is átvett helyszíni jelentés szerint.
A találkozón Valerij Radajev helyi kormányzó oldalán megjelent Vologyin rámutatott, hogy miközben korábban egy nyugdíjasra négy aktív kereső jutott, addig Szaratov megyében ma egy időskori ellátásban részesülő emberre 0,96 dolgozó esik.
A szaratovi beszámoló szerint a nyilvános eseményen Vologyin azt javasolta egy asszonynak, aki amiatt aggódott, hogy talán nem fogja megérni a megemelt nyugdíjkorhatárt, hogy járjon ki a sportpályára.
A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó világbajnokság nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel. A FOM közvélemény-kutató intézet június végén megjelent felmérése szerint az oroszok 80 százaléka ellenzi a nyugdíjreformot és 43 százaléka tüntetni is hajlandó lenne ellene. A tervezett nyugdíjkorhatár-emelés ellen az elmúlt hetekben országszerte több megmozdulást tartottak.
A FOM szerint a kormányzó Egységes Oroszország párt támogatottsága a júniusi 45-ről augusztus elejére 33 százalékra esett vissza, ami 2007 óta példátlanul alacsony érték. A kormányerő népszerűségének megcsappanása megmutatkozhat a szeptember 9-én megtartandó választásokon, amikor Oroszországban 26 régió vezetőjét, 17 helyi törvényhozó testületet és a szövetségi parlament alsóházának 7 képviselőjét választják meg.
Oroszországban - még a Szovjetunióban - 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A reformmal szemben - a szovjet korszakban elért szociális vívmányokhoz való ragaszkodás mellett - sokakban az kelt felháborodást, hogy a felemelt nyugdíjkorhatár a férfiaknál eléri a jelenlegi várható élettartam határát.
A korhatár emelését a parlamenti alsóház július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott. A dumában a szabadságukról idő előtt visszatérő képviselők augusztus 21-én rendkívüli vitanapot tartanak majd szakértők bevonásával.
Az orosz Központi Választási Bizottság szerdán a törvénnyel összhangban állónak ítélt meg három, a nyugdíjkorhatár emelését célzó népszavazás-kezdeményezést. Azóta további hasonló indítványról érkeztek jelentések. Népszavazásra végül annak a politikai erőnek vagy társadalmi csoportnak a kérdése kerülhet majd, amelyik elsőként lesz képes kezdeményező csoportot felállítani 43-ban a 85 oroszországi régió közül és ezekben 2 millió aláírást összegyűjteni. Az aláírásokat a Központi Választási Bizottság hitelesíti majd. Ezt követően a népszavazásra felterjesztett kérdést már csak az alkotmánybíróság vetheti el.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások