EB: az európaiak leginkább a migráció és a terrorizmus miatt aggódnak
Az európaiak többsége változatlanul a migráció miatt aggódik, arányuk tavasz óta folyamatosan emelkedik, a második helyen pedig legtöbben a terrorizmust jelölték meg az Európai Unió (EU) kiemelkedő problémájaként - derült ki az Európai Bizottság pénteken kiadott felméréséből.
A lakosság unióról alkotott véleményét összegző jelentés szerint az európaiak 40 százaléka a bevándorlást tekinti a legaggasztóbbnak az Európai Uniót érintő kihívások között. A legutóbbi, 2018 tavasszal végzett felmérés óta az így vélekedők aránya két százalékponttal emelkedett. A terrorizmust, amelyet feleannyian, 20 százalékban említettek, a tavasz óta erős, 9 százalékpontos visszaesés ellenére is a második legnagyobb problémának tartják.
A korábban harmadik, most - 2010 ősze óta először - a negyedik helyre kerülő gazdasági helyzet problémája változatlanul 18 százalékon áll. Ötödikként az éghajlatváltozást említették, amely 5 százalékpontos növekedést mutatva a válaszadók 16 százaléka szerint jelent nagy problémát.
Noha a munkanélküliség uniós szinten 2010 óta a legalacsonyabbnak számító 13 százalékkal a hatodik helyen áll, nemzeti szinten továbbra is nagy problémának tartják a válaszadók. A felmérés kiemelte, hogy az európaiak 43 százaléka pozitívan vélekedik az EU-ról, az arány 2018 tavaszához képest 3 százalékpontos növekedést jelent, és 2009 ősze óta a legmagasabb értéket mutatja.
A válaszadók több mint egyharmada, 36 százaléka, semlegesen viszonyul az unióhoz, ami a tavasszal mért adatokhoz képest 1 százalékpontos csökkenést jelent. Az európaiak 20 százaléka negatív véleményt formál az unióról, amely vélemény szintén 1 százalékpontos visszaesést mutat tavasz óta. Végezetül az európaiak 1 százalékának nincs véleménye az EU-ra vonatkozóan.
A 2018 tavaszán megjelent legutóbbi felmérés óta az unióról pozitívan vélekedő válaszadók aránya 17 uniós tagállamban növekedett, legfőképpen Svédországban (53 százalék, +11), Spanyolországban (43 százalék, +10) és az Egyesült Királyságban (43 százalék, +9) - közölte az uniós bizottság. A jelentés szerint a közös valuta bevezetése után 20 évvel továbbra is rekordszintű a gazdasági és monetáris unió, valamint az uniós fizetőeszköz, az euró támogatottsága.
Az euróövezetben a válaszadók háromnegyede, 75 százaléka támogatja az EU közös valutáját. A megkérdezettek nagy többsége, 83 százaléka támogatja az uniós polgárok szabad mozgását, tagállami szinten az összes tagállam esetében a válaszadók több mint kétharmada vélekedett így. Az unión belüli szabad mozgást a magyar válaszadók 81 százaléka tekinti előnynek, ezzel Magyarország hátulról a hetedik helyen áll az uniós országok között.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 65 százaléka szerint jó az európai gazdaság helyzete, ami megelőzi az uniós 49 százalékos átlagot. Magyarország ezzel az arányszámmal a hetedik az uniós tagországok között. A magyarok 54 százaléka ítéli jónak a nemzetgazdaság állapotát, ez az arány az uniós átlagot tekintve 49 százalék. Az uniós polgárság érzésének mutatóját tekintve Magyarország 80 százalékkal a kilencedik helyen áll a tagállamok között, az uniós átlag e tekintetben 71 százalék - derült ki az uniós bizottság felméréséből.
(Forrás: MTI)
A lakosság unióról alkotott véleményét összegző jelentés szerint az európaiak 40 százaléka a bevándorlást tekinti a legaggasztóbbnak az Európai Uniót érintő kihívások között. A legutóbbi, 2018 tavasszal végzett felmérés óta az így vélekedők aránya két százalékponttal emelkedett. A terrorizmust, amelyet feleannyian, 20 százalékban említettek, a tavasz óta erős, 9 százalékpontos visszaesés ellenére is a második legnagyobb problémának tartják.
Harmadik helyen, 19 százalékban, a tagállamok államháztartásának állapota áll, 2014 ősze óta először az első három legfőbb aggodalmat okozó tényező egyikévé vált.
Noha a munkanélküliség uniós szinten 2010 óta a legalacsonyabbnak számító 13 százalékkal a hatodik helyen áll, nemzeti szinten továbbra is nagy problémának tartják a válaszadók. A felmérés kiemelte, hogy az európaiak 43 százaléka pozitívan vélekedik az EU-ról, az arány 2018 tavaszához képest 3 százalékpontos növekedést jelent, és 2009 ősze óta a legmagasabb értéket mutatja.
A válaszadók több mint egyharmada, 36 százaléka, semlegesen viszonyul az unióhoz, ami a tavasszal mért adatokhoz képest 1 százalékpontos csökkenést jelent. Az európaiak 20 százaléka negatív véleményt formál az unióról, amely vélemény szintén 1 százalékpontos visszaesést mutat tavasz óta. Végezetül az európaiak 1 százalékának nincs véleménye az EU-ra vonatkozóan.
A 2018 tavaszán megjelent legutóbbi felmérés óta az unióról pozitívan vélekedő válaszadók aránya 17 uniós tagállamban növekedett, legfőképpen Svédországban (53 százalék, +11), Spanyolországban (43 százalék, +10) és az Egyesült Királyságban (43 százalék, +9) - közölte az uniós bizottság. A jelentés szerint a közös valuta bevezetése után 20 évvel továbbra is rekordszintű a gazdasági és monetáris unió, valamint az uniós fizetőeszköz, az euró támogatottsága.
Az euróövezetben a válaszadók háromnegyede, 75 százaléka támogatja az EU közös valutáját. A megkérdezettek nagy többsége, 83 százaléka támogatja az uniós polgárok szabad mozgását, tagállami szinten az összes tagállam esetében a válaszadók több mint kétharmada vélekedett így. Az unión belüli szabad mozgást a magyar válaszadók 81 százaléka tekinti előnynek, ezzel Magyarország hátulról a hetedik helyen áll az uniós országok között.
A felmérésből kiderült, hogy a magyar válaszadók 65 százaléka szerint jó az európai gazdaság helyzete, ami megelőzi az uniós 49 százalékos átlagot. Magyarország ezzel az arányszámmal a hetedik az uniós tagországok között. A magyarok 54 százaléka ítéli jónak a nemzetgazdaság állapotát, ez az arány az uniós átlagot tekintve 49 százalék. Az uniós polgárság érzésének mutatóját tekintve Magyarország 80 százalékkal a kilencedik helyen áll a tagállamok között, az uniós átlag e tekintetben 71 százalék - derült ki az uniós bizottság felméréséből.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások