Egy dél-kínai muszlim nemzetiséggel szemben is korlátozásokat alkalmaz Peking

Egy, a dél-kínai Hajnan szigetén élő muszlim nemzetiséggel szemben is korlátozásokat alkalmaz Peking - írta internetes kiadásában hétfőn a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.A mintegy tízezer fős ucul - illetve hajnani huj néven is ismert - közösség tagjait az elmúlt időszakban egyre szorosabb megfigyelés alá vonták, valamint korlátozták körükben a hagyományos öltözékek viseletét.

    
A SCMP a Kínai Kommunista Párt uculok lakta kerületben állomásozó szervezete által kiadott, négyoldalas dokumentumra hivatkozva azt írja, hogy a hatóságok fokozták a kerületben élők megfigyelését, és szigorúbb korlátozásokat vezettek be az "arab stílusú" illetve vallásos építészetre vonatkozóan. Az üzletek utcafrontjáról továbbá el kell távolítani az arab feliratokat, valamint a "halal" illetve az "iszlám" kínai nyelvű kiírásokat is. A dokumentum szerint az uculok felügyelete kulcsfontosságú a "társadalmi rend fenntartása", valamint a "problémák megoldása" céljából.
    

A szeptemberben induló tanévben betiltották az iskolákban a hidzsáb - nők haját letakaró kendő - viselését, ami ellen az ucul közösség tiltakozó akciókat szervezett.

A kínai közösségi oldalakon videók és képek terjedtek el arról, hogy az egyik helyi iskola előtt fejkendős lányok tankönyvekből olvasnak fel. A lapnak az ucul közösség egy, a téma érzékenysége miatt neve elhallgatását kérő tagja úgy nyilatkozott: a hivatalos állásfoglalás szerint egyetlen etnikai kisebbség sem viselhet hagyományos öltözéket az iskolák területén, de mivel a többi Szanjában, Hajnan székhelyén élő kisebbség nem hord hagyományos ruházatot a mindennapokban, így ez az intézkedés rájuk nézve nem jelent különösebb korlátozást. Hozzátette: az ucul kultúrának azonban szerves részét képezi a hidzsáb.
    

Az uculokkal szembeni intézkedések párhuzamba állíthatók azokkal a kezdeti lépésekkel, amelyeket a kínai vezetés az ország északnyugati részén, Hszincsiangban élő, szintén muszlim vallású ujgurokkal szemben tett. Az ujgurok elleni korlátozó intézkedéseket azzal indokolták, hogy a régióban folytatott terrorellenes kampány elemei. 2015-ben Ürümcsiben, Hszincsiang székhelyén a helyi kormányzat bevezetett egy törvényt, amely tiltja a fátylak és minden, "szélsőséges vallási nézeteket népszerűsítő ruházat" viseletét. A törvényt két évvel később Hszincsiang egészére kiterjesztették.


Ahogyan azonban a SCMP rámutat: az uculokkal kapcsolatban semmivel sem indokolták a ruhadarabokkal kapcsolatos tiltást. A lap forrása szerint ráadásul a múlt év végén a szanjai városi kormányzatnál, illetve a kommunista párt helyi ágazatánál dolgozó nők körében is betiltották a hidzsáb viseletét, arra hivatkozva, hogy az "rendetlen" benyomást kelt.
    

Miután három iskola több száz ucul diákja tiltakozott a hidzsáb betiltása ellen, a rendelkezést a múlt kedden átmenetileg feloldották. A SCMP kiemeli továbbá: az uculok ugyan kis létszámú, a malájjal rokon nyelvet beszélő csoport, de a velük szembeni intézkedések árthatnak Kína délkelet-ázsiai kapcsolatainak, a muszlim többséggel rendelkező Malajzia és Indonézia ugyanis az elmúlt évek során kapcsolatokat épített ki az uculokkal. Abdullah Ahmad Badawi volt maláj miniszterelnök pedig több alkalommal látogatott Szanjába, mivel nagyanyja révén neki is ucul felmenői vannak.
    

A kínai kormányzat az utóbbi években az ország több részén alkalmazott olyan intézkedéseket, amelyek az etnikai kisebbségek kulturális és nyelvi asszimilációját célozzák. Szeptemberben az ország északi részén fekvő Belső-Mongóliában is tüntetések zajlottak, miután egy határozat szerint a helyi iskolákban meg akarták szüntetni a mongol nyelvű oktatást, és átállni helyette a mandarin nyelvű tanításra. 2018-ban pedig egy, a Kína északnyugati részén található Ninghszia-Huj Autonóm Terület egyik mecset lebontásának terve miatt vonultak nagy számban utcára a muszlim vallású, csaknem 10 millió főt számláló huj nemzetiség tagjai, akiknek zöme egyébként a mandarint beszéli anyanyelveként.


(Forrás: MTI)