Egy év alatt hétezer menekült kapott munkát Németországban
Németországban éppen egy éve döntöttek arról, hogy három évre felfüggesztik az úgynevezett munkapiaci elsőbbségi vizsgálatot azokban a térségekben, amelyekben az országos átlag alatt van a munkanélküliség.
Nahles sikerként értékelte, hogy a könnyítésnek köszönhetően hétezer menedékkérő tudott elhelyezkedni. A koblenzi kereskedelmi és iparkamara adatai szerint Hessen tartományban 2016 végén a nyolc leggyakoribb származási országból - Afganisztán, Eritrea, Irak, Irán, Nigéria, Pakisztán, Szomália és Szíria - majdnem 17 ezer menekültet foglalkoztattak. A munkavállalók több mint fele szakképzettséget igénylő munkakörben tudott elhelyezkedni, 42,1 százalékuk pedig kisegítő munkásként kapott állást.
Továbbra is gondot okoz azonban a nyelvtudás hiánya. Sonja Kazma, a szövetségi munkaügyi hivatal (BA) egyik regionális igazgatója szerint "ami a jogszabály szerint lehetséges lenne, az a gyakorlatban gyakran kudarcba fullad a hiányzó nyelvi és szakmai ismeretek hiányában". Stefan Noort, a hannoveri kereskedelmi- és iparkamara (IHK) szóvivője is egyetértett azzal, hogy számos munkakörben nem elég az alap nyelvtudás. Különösen igaz ez az olyan állások esetében, ahol technikai berendezéseket kell kezelni vagy emberekkel kell kapcsolatot tartani.
Habár a nagyobb üzemekben és gyárakban továbbra is nehézkes a beilleszkedés, a kisiparosoknak sokat segített a jogszabály-változtatás. A festőknél, víz- és gázszerelőknél vagy takarítócégeknél jobban működik az integráció - mondta Sabine Mexer, a hannoveri iparkamara menekültügyi megbízottja a dpa-nak. Az eredmények dacára azonban sok menekültnek még mindig nincs munkája. Sachsenben például tavaly decemberben a leggyakoribb származási országokból érkező, munkaképes menekülteknek majdnem hatvan százaléka volt munkanélküli.
A helyzeten javíthat a fiatal menedékkérők képzése, Berlinben és Rajna-vidék-Pfalzban október óta több mint ezer-ezer menekült fiatal jelentkezett ipari tanulónak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások