Egyre kevesebb a külföldi bankár, esnek a londoni lakbérek

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Egyre kevesebb külföldi bankvezető érkezik Londonba tartós kiküldetésre, mivel a nagy pénzügyi szolgáltató cégek tartanak a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-tagsági népszavazás következményeitől, és ezt alaposan megszenvedi a londoni luxusingatlanok piaca is. A Financial Times által kérdezett ingatlanközvetítők egyike a brit gazdasági napilapnak elmondta, hogy az év eleje óta a felére csökkent a londoni luxusbérlemények kereslete a külföldről érkező vállalati képviselők részéről. A meg nem nevezett közvetítőiroda vezérigazgatója szerint a cég által London belvárosában lebonyolított ingatlankiadási ügyleteken belül a korábbi 30 százalékról 16 százalékra zuhant az olyan lakásbérleti szerződések aránya, amelyeket külföldről Londonba helyezett vállalati kiküldöttek kötöttek.

A Financial Times szombati körképében idézett ingatlanpiaci adatok szerint London belvárosi negyedeiben már a harmadik negyedévben - vagyis közvetlenül a brit EU-tagságról tartott június végi népszavazás után - 7 százalékkal, 941 fontra (350 ezer forint) esett a prémiumkategóriás ingatlanok átlagos heti bérleti díja.

A londoni luxusingatlan-piacra szakosodott egyik legnagyobb közvetítő cég, a Savills arról számolt be, hogy a külföldről Londonba érkező vállalati kiküldöttek számára a küldő cégek által megszabott átlagos ingatlanbérleti keret az elmúlt egy évben heti 900-1000 fontról 800-900 fontra csökkent. Londoni pénzügyi elemzők már jó ideje figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy több tízmilliárd font bevételkiesést és több tízezer munkahely megszűnését okozhatja a londoni City pénzügyi központjában a kilépés az EU-ból. Főleg akkor, ha Nagy-Britannia kiszorul az EU egységes belső piacáról is, mivel így megszűnne a Londonban működő pénzügyi társaságok euróövezeti szolgáltatásnyújtási jogosultsága.

Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég által összeállított tanulmány szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.

Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer pénzügyi szolgáltatási munkahely kerülhet veszélybe Londonban. A legrosszabb forgatókönyv szerint mindez akár 38 milliárd font bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

A brit törvényhozás felsőháza is arra hívta fel a kormány figyelmét minap ismertetett tanulmányában, hogy távozásra késztetheti a City pénzügyi szolgáltatási cégeit, ha nagyon rövid időn belül nem tisztázódik, hogy a brit EU-tagság megszűnése után e vállalatok milyen feltételekkel tevékenykedhetnek az Európai Unióban maradó országok piacain.

A Lordok Háza EU-bizottságának jelentése szerint mindez súlyos költségvetési kockázatokkal is jár, mivel a City bankjai és a kiszolgáló háttérintézmények a brit költségvetés teljes jövedelemadó-bevételeinek 12 százalékát, a társaságiadó-bevételek 15 százalékát adják, és a szektor 1,1 millió alkalmazottat foglalkoztat, egyharmadukat Londonban.

(Forrás: MTI)