Elérhette az egymilliót az elvégzett koronavírus-tesztek száma Németországban
Elérhette az egymilliót az új típusú koronavírusra (SARS-CoV-2) végzett tesztek száma Németországban a szövetségi kormány szerdai becslése szerint.
Az egészségügyi minisztérium szóvivője, Hanno Kautz a berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kórokozó németországi felbukkanása óta hozzávetőleg egymillió tesztet végeztek. A negatív eredmények aránya meghaladja a 90 százalékot.
A kormányszóvivői tájékoztatón az egészségügyi tárca arról is tájékoztatott, hogy nagyjából tízezer ágy van még szabadon a kórházak és klinikák intenzív osztályain az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) súlyos eseteinek kezelésére. Az intézményüzemeltetők körét jellemző sokszínűség és az ellátórendszer felépítése révén ezt a statisztikát sem lehet egykönnyen előállítani. Azonban az intenzív és baleseti ellátást végző orvosok és intézmények szövetsége (Deutsche Vereinigung für Intensiv- und Notfallmedizin - DIVI) kifejlesztett egy online platformot a kapacitás kihasználásának országos összehangolására, és a minisztérium kötelezi a kórházakat és klinikákat, hogy csatlakozzanak, így rövidesen lesznek országszerte naprakész adatok.
Azzal a sajtójelentéssel kapcsolatban, hogy a tárca "légihidat" épített ki Németország és Kína között az egészségügyi védőfelszerelések ellátásának biztosítására, Hanno Kautz elmondta, hogy a kifejezés ugyan jól hangzik, valójában viszont csak arról van szó, hogy a Lufthansa légitársasággal együttműködve napi 25 tonnányi felszerelést tudnak beszállítani Kínából. Az árut még helyben, a sanghaji berakodás előtt megvizsgálják a TÜV Nord minőségellenőrző társaság szakemberei - mondta a szóvivő.
Németországban egyelőre április 19-ig maradnak érvényben a járvány lassítására bevezetett korlátozások, amelyek hatására csaknem teljesen leállt a gazdaság és a közösségi élet. A korlátozások visszavonásának menetrendjéről napok óta erősödő közéleti vita zajlik. A kormány azonban tartózkodik ettől a vitától, a tervek, lehetséges forgatókönyvek nem a nyilvánosság bevonásával készülnek, ami sajtójelentések szerint főleg a kancellár, Angela Merkel óvatosságának tulajdonítható.
Az biztos, hogy a vírus elleni védekezés következő szakaszában fontos szerepet szánnak okostelefonra fejlesztett alkalmazásoknak, amelyekkel a fertőzöttekkel készített interjún alapuló hagyományos módszernél jóval gyorsabban lehet feltárni a lehetséges fertőzési láncolatokat. A láncolatok feltérképezéséhez és megszakításához meg kell megállapítani, hogy az illető a fertőzőképesség kezdetétől kikkel került annyira közeli fizikai kapcsolatba, amely lehetővé tehette a vírus továbbadását. Erre külföldi példák alapján alkalmasak lehetnek az úgynevezett kapcsolatkövető (tracking) okostelefon-alkalmazások.
Ezek "központi építőelemei" lesznek a védekezésnek - húzta alá Steffen Seibert kormányszóvivő még a hétfői tájékoztatóján. Hozzátette: biztosítani kell, hogy a különböző alkalmazások egész Európában összehangoltan, azonos eljárások, szabványok alapján működjenek. Ezért támogatja a kormány a személyes adatok biztonságát garantáló páneurópai kapcsolatkövető rendszer (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing - PEPP-PT) fejlesztését. A munkában nyolc európai országban több mint 130 szakértő vesz részt, a közreműködő intézmények között van az RKI is.
A munkacsoport egyik vezetője, Chris Boos - a mesterséges intelligencia kihasználására építő egyik első német vállalkozás, az 1995 óta működő Arago alapítója és vezérigazgatója - egy német hírportálokon szerdán ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy valamikor április 15. és április 19. között jelenhetnek meg az első PEPP-PT-alapú alkalmazások.
Mint mondta, a fejlesztés három fő célt szolgál. Az első a fertőzésterjedési veszély megállapítására szolgáló adatok pontos mérése, a második a magánszféra sérthetetlenségének biztosítása, a harmadik pedig az interoperabilitás, az alkalmazások országok közötti együttműködése, ami a járvány miatt lezárt határok megnyitását segítheti elő.
(Forrás: MTI)
Az egészségügyi minisztérium szóvivője, Hanno Kautz a berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta, hogy a kórokozó németországi felbukkanása óta hozzávetőleg egymillió tesztet végeztek. A negatív eredmények aránya meghaladja a 90 százalékot.
Kifejtette: a koronavírus-tesztek pontos száma nem ismert, mert a decentralizált felépítésű egészségügyi rendszer számos intézményében végeznek ilyen vizsgálatokat. Tesztelnek a járási egészségügyi hatóságok, a kórházak és a klinikák, és számos orvosi rendelőben is végeznek teszteket. Így azt sem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyi embernél végezték el a vizsgálatot, mert nem ismert, hogy egy-egy letesztelt embernél átlagosan hány alkalommal vizsgálták a kórokozó jelenlétét.
A Robert Koch országos járványügyi intézet (RKI) legutóbbi adatai szerint a heti tesztkapacitás hozzávetőleg 350 ezer.
Ezzel kapcsolatban a legismertebb német szakértő, Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézetének vezetője a Norddeutscher Rundfunk (NDR) regionális közszolgálati médiatársasággal indított podcastjának legutóbbi kiadásában elmondta, hogy a kapacitás további bővítése akadályokba ütközik, főleg azért, mert a járvány miatt megugró kereslet révén drágulás és hiány fenyeget a tesztek elvégzéséhez szükséges úgynevezett reagens anyagok globális piacán.
A kormányszóvivői tájékoztatón az egészségügyi tárca arról is tájékoztatott, hogy nagyjából tízezer ágy van még szabadon a kórházak és klinikák intenzív osztályain az új típusú koronavírus okozta betegség (Covid-19) súlyos eseteinek kezelésére. Az intézményüzemeltetők körét jellemző sokszínűség és az ellátórendszer felépítése révén ezt a statisztikát sem lehet egykönnyen előállítani. Azonban az intenzív és baleseti ellátást végző orvosok és intézmények szövetsége (Deutsche Vereinigung für Intensiv- und Notfallmedizin - DIVI) kifejlesztett egy online platformot a kapacitás kihasználásának országos összehangolására, és a minisztérium kötelezi a kórházakat és klinikákat, hogy csatlakozzanak, így rövidesen lesznek országszerte naprakész adatok.
Azzal a sajtójelentéssel kapcsolatban, hogy a tárca "légihidat" épített ki Németország és Kína között az egészségügyi védőfelszerelések ellátásának biztosítására, Hanno Kautz elmondta, hogy a kifejezés ugyan jól hangzik, valójában viszont csak arról van szó, hogy a Lufthansa légitársasággal együttműködve napi 25 tonnányi felszerelést tudnak beszállítani Kínából. Az árut még helyben, a sanghaji berakodás előtt megvizsgálják a TÜV Nord minőségellenőrző társaság szakemberei - mondta a szóvivő.
Németországban egyelőre április 19-ig maradnak érvényben a járvány lassítására bevezetett korlátozások, amelyek hatására csaknem teljesen leállt a gazdaság és a közösségi élet. A korlátozások visszavonásának menetrendjéről napok óta erősödő közéleti vita zajlik. A kormány azonban tartózkodik ettől a vitától, a tervek, lehetséges forgatókönyvek nem a nyilvánosság bevonásával készülnek, ami sajtójelentések szerint főleg a kancellár, Angela Merkel óvatosságának tulajdonítható.
Az biztos, hogy a vírus elleni védekezés következő szakaszában fontos szerepet szánnak okostelefonra fejlesztett alkalmazásoknak, amelyekkel a fertőzöttekkel készített interjún alapuló hagyományos módszernél jóval gyorsabban lehet feltárni a lehetséges fertőzési láncolatokat. A láncolatok feltérképezéséhez és megszakításához meg kell megállapítani, hogy az illető a fertőzőképesség kezdetétől kikkel került annyira közeli fizikai kapcsolatba, amely lehetővé tehette a vírus továbbadását. Erre külföldi példák alapján alkalmasak lehetnek az úgynevezett kapcsolatkövető (tracking) okostelefon-alkalmazások.
Ezek "központi építőelemei" lesznek a védekezésnek - húzta alá Steffen Seibert kormányszóvivő még a hétfői tájékoztatóján. Hozzátette: biztosítani kell, hogy a különböző alkalmazások egész Európában összehangoltan, azonos eljárások, szabványok alapján működjenek. Ezért támogatja a kormány a személyes adatok biztonságát garantáló páneurópai kapcsolatkövető rendszer (Pan-European Privacy-Preserving Proximity Tracing - PEPP-PT) fejlesztését. A munkában nyolc európai országban több mint 130 szakértő vesz részt, a közreműködő intézmények között van az RKI is.
A munkacsoport egyik vezetője, Chris Boos - a mesterséges intelligencia kihasználására építő egyik első német vállalkozás, az 1995 óta működő Arago alapítója és vezérigazgatója - egy német hírportálokon szerdán ismertetett nyilatkozatában elmondta, hogy valamikor április 15. és április 19. között jelenhetnek meg az első PEPP-PT-alapú alkalmazások.
Mint mondta, a fejlesztés három fő célt szolgál. Az első a fertőzésterjedési veszély megállapítására szolgáló adatok pontos mérése, a második a magánszféra sérthetetlenségének biztosítása, a harmadik pedig az interoperabilitás, az alkalmazások országok közötti együttműködése, ami a járvány miatt lezárt határok megnyitását segítheti elő.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások