Elhalasztották a koszovói-albán közös kormányülést az észak-koszovói feszültségek miatt

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Elhalasztották a szerdára tervezett albán-koszovói közös kormányülést az észak-koszovói feszültségek miatt - jelentette a Koha Ditore című pristinai napilap szerdán.Edi Rama, a NATO-tag Albánia miniszterelnöke azt kérte Albin Kurti koszovói kormányfőtől, hogy a Koszovó északi részén tapasztalható feszültségek, a helyi szerbek tiltakozása, a rendőrség folyamatos jelenléte, illetve a helyi szerbek és albánok közötti ellenséges viszony miatt ne a korábban megbeszélt nagyszabású együttes kormányülést tartsanak, hanem szervezzenek egy szűkebb körű találkozót, ám ezt a koszovói miniszterelnök elutasította.
    

Edi Rama kedd késő esti rendkívüli sajtótájékoztatóján bírálta Albin Kurtit, amiért nem hajlandó alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. "Tájékoztattam Albin Kurtit, hogy a Koszovó és az egész euroatlanti közösség közötti romló viszony miatt nem tartható meg a találkozó a tervezett formában. Miután beszéltem Josep Borrell-lel, az európai diplomácia vezetőjével, arra kértem Kurtit, hogy Gjakovában a külügyminisztereink és a védelmi minisztereink találkozzanak, hogy megtárgyalják a helyzetet, közelebb hozzák Koszovót az euroatlanti közösséghez, mert a kapcsolatuk most egy elképzelhetetlen ponton van, ahol az egyik fél már szankciók bevezetésén gondolkodik" - magyarázta az albán miniszterelnök, aki szerint viszont most nem megfelelő az alkalom a közös kormánycsúcs megtartására. Hozzátette: tart attól, hogy a Koszovó elleni büntetőintézkedések tervét hamarosan meg is valósíthatják.
    

Edi Rama arra utalt, hogy Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője több pontban ismertette azokat a lépéseket, amelyeket az EU akkor vezethet be, ha Albin Kurti nem tesz lépéseket az észak-koszovói helyzet enyhítése érdekében. A Szabad Európa Rádió balkáni irodájának nyilatkozó diplomaták szerint a lépések között a nemzetközi találkozók lemondása, az uniós pénzügyi támogatások felfüggesztése, valamint az európai integrációs folyamat felfüggesztése is szerepel.
   

Ez lett volna az albán és a koszovói kormány kilencedik közös kormányülése. A pristinai vezetés szerdán sajnálatának adott hangot, hogy Tirana lemondta a részvételt. Perparim Kryeziu kormányszóvivő szerint a legtöbbet ezzel az állampolgárok veszítik, ugyanis a két fél 13 kétoldalú megállapodást írt volna alá, amelyek egyszerűbbé tették volna az albán és a koszovói állampolgárok életét.
   

Koszovóban május végén zavargások törtek ki, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta térségben az ott leadott albán szavazatok alapján, mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni posztjukat. A helyi szerbek rátámadtak a NATO koszovói békefenntartó erőire (KFOR), amire válaszul a szövetség úgy döntött, hogy további 700 fővel megerősíti a KFOR-t.
    

Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is a saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, jelentős előrelépés azonban nem történt. Észak-Koszovóban négy, többségében szerbek lakta település Belgrádra tekint fővárosként, és szembeszegül a pristinai kormányzattal. Tavaly év végén az észak-koszovói szerb kisebbség tagjai úgy döntöttek, kivonulnak a koszovói állam intézményeiből. A szerb kisebbség nagyobb autonómiát követel magának, de Albin Kurti koszovói kormányfő attól tart, ez oda vezethetne, hogy a szerbek egy népszavazáson úgy döntenek: nem maradnak Koszovóban, hanem inkább Szerbiához csatlakoznak.


(Forrás: MTI)