Elutasította a csíkszeredai bíróság az úzvölgyi fakeresztek ügyében benyújtott fellebbezést
Elutasította a csíkszeredai bíróság az úzvölgyi katonatemetőbe tavaly júliusban kihelyezett fakeresztek ügyében benyújtott fellebbezést, melyben Csíkszentmárton és Hargita megye önkormányzata az ügyészségi vizsgálat folytatását kérte – számolt be kedden a bírósági ítélet alapján a Székelyhon.ro.
A székelyföldi hírportál szerint az ítélet jogerős, így az érintetteknek már nincs törvényes lehetőségük megkérdőjelezni a fakeresztek kihelyezését és ennek körülményeit. A temetőt gondozó Csíkszentmárton és Hargita megye önkormányzata az után fordult a bírósághoz, hogy a csíkszeredai ügyészség áprilisban vádemelés nélkül zárta le azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a román nacionalista Nemzet útja (Calea Neamului) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított. Kérték a csíkszeredai bíróságot: vizsgálja felül az ügyészség megállapítását, és kötelezze a büntetőeljárás folytatására.
A bírák a napokban hozott ítéletükben megalapozatlannak ítélték és elutasították a fellebbezést. Az ügyészség Csíkszentmárton polgármestere, Hargita megye tanácselnöke és más magánszemélyek feljelentése nyomán több eljárást indított a tavaly júliusi keresztállítás kapcsán, de végül mind visszavonta ezeket. A vádpontok a következők voltak: nyilvános uszítás, gyűlöletre, erőszakra és diszkriminációra felbujtás, rongálásra felbujtás, birtokháborításra felbujtás, sírgyalázás, építési engedély nélküli munkálatok kivitelezése a temetőben.
Az ügyészség megállapította, hogy az első vádpontban a tényállás nem áll fenn. A 150 fából készült emlékkereszt felállításával kapcsolatban megállapították, hogy bár fennáll a lehetősége annak, hogy az engedély nélkül történt, a cselekmény nem tartozik a büntetőjog körébe, mivel "a temető nem rendelkezik műemlék státusszal".
A 150 kisebb és egy nagyobb fakeresztet tavaly júliusban állították fel a katonatemetőben román nacionalisták, miután az első térfoglalásukat a román igazságszolgáltatás törvénytelennek minősítette, és egyúttal elrendelte a kihelyezett jelképek és építmények eltávolítását. A közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a 2019-ben önkényesen kialakított román parcella betonkeresztjeit, emlékművét és zászlósorát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre a szomszédos Bákó megyei Dormánfalva (Dormanesti) polgármesteri hivatalát.
A moldvai település önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton gondozott, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása után rendszeresen megismételt ceremóniáknak.
(Forrás: MTI)
A székelyföldi hírportál szerint az ítélet jogerős, így az érintetteknek már nincs törvényes lehetőségük megkérdőjelezni a fakeresztek kihelyezését és ennek körülményeit. A temetőt gondozó Csíkszentmárton és Hargita megye önkormányzata az után fordult a bírósághoz, hogy a csíkszeredai ügyészség áprilisban vádemelés nélkül zárta le azokat a büntetőjogi eljárásokat, amelyeket az úzvölgyi katonatemetőben a román nacionalista Nemzet útja (Calea Neamului) egyesület által tavaly engedély nélkül felállított 150 fakereszt ügyében indított.
A bírák a napokban hozott ítéletükben megalapozatlannak ítélték és elutasították a fellebbezést. Az ügyészség Csíkszentmárton polgármestere, Hargita megye tanácselnöke és más magánszemélyek feljelentése nyomán több eljárást indított a tavaly júliusi keresztállítás kapcsán, de végül mind visszavonta ezeket. A vádpontok a következők voltak: nyilvános uszítás, gyűlöletre, erőszakra és diszkriminációra felbujtás, rongálásra felbujtás, birtokháborításra felbujtás, sírgyalázás, építési engedély nélküli munkálatok kivitelezése a temetőben.
Az ügyészség megállapította, hogy az első vádpontban a tényállás nem áll fenn. A 150 fából készült emlékkereszt felállításával kapcsolatban megállapították, hogy bár fennáll a lehetősége annak, hogy az engedély nélkül történt, a cselekmény nem tartozik a büntetőjog körébe, mivel "a temető nem rendelkezik műemlék státusszal".
A 150 kisebb és egy nagyobb fakeresztet tavaly júliusban állították fel a katonatemetőben román nacionalisták, miután az első térfoglalásukat a román igazságszolgáltatás törvénytelennek minősítette, és egyúttal elrendelte a kihelyezett jelképek és építmények eltávolítását. A közigazgatásilag Csíkszentmártonhoz tartozó, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjéből 2023. június 29-ére virradóra távolították el a 2019-ben önkényesen kialakított román parcella betonkeresztjeit, emlékművét és zászlósorát, miután jogerős bírósági ítélet kötelezte erre a szomszédos Bákó megyei Dormánfalva (Dormanesti) polgármesteri hivatalát.
A moldvai település önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton gondozott, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartott számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni.
Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akik nevének felolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása után rendszeresen megismételt ceremóniáknak.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások