Emléktáblát avattak a macedóniai Krusevóban az 1956-os befogadótábor helyén
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Emléktáblát avatott a macedóniai Krusevo városban az 1956-os befogadótábor helyén Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár pénteken.
A forradalom leverése után, hatvan évvel ezelőtt, mintegy 550 magyar állampolgár talált menedéket a volt jugoszláv tagállamban. Szilágyi Péter az MTI-nek szombaton telefonon elmondta, hogy az emléktábla nemcsak a múltat idézi, "a macedónok és magyarok barátságát, valamint az európai értékrendet is hirdeti egyben, azt az európai gondolatot, amely szerint a másik ember méltósága alapvető érték".
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Krusevóban hatvan éve barátságok, szerelmek, emberi kapcsolatok szövődtek. Macedónia menedéket adott a magyar politikai üldözöttek számára, amit Magyarország sohasem fog elfelejteni - hangsúlyozta.
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy húszezer magyar menekült az egykori Jugoszlávia területére. Az akkori hatóságok szétosztották a menedékkérőket a tagköztársaságok között. Így került mintegy 550 magyar a macedóniai Krusevóba, ahonnan a nemzetközi vöröskereszt később Nyugatra szállította őket.
Macedóniában jelenleg mintegy száz magyar él, akik létrehozták a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetét. A civil szervezet kutatta fel azoknak a magyaroknak a történetét, akik 1956-1958 között ideiglenesen az országban tartózkodtak, és az egyesület kezdeményezte annak az emléktáblának a felállítását is, amely most a krusevói üdülőközpont falát ékesíti.
Az emléktábla az 1956-os forradalom és szabadságharc 60-ik évfordulójára létrehozott Emlékbizottság és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával valósult meg. Az emléktábla leleplezése része volt a Krusevói Köztársaság tíz napja elnevezésű, tekintélyes kulturális fesztiválnak.
1903. augusztus másodikán tört ki az úgynevezett ilindeni (Illés-napi) felkelés Macedóniában. A "köztársaság" tíz napig tartotta magát, de a törökök ostrom alá fogták a várost, és a település nem tudott ellenállni az oszmán ágyútűznek. A lázadás végleg elbukott, és az önálló Macedónia megalakulása csak Nagy-Jugoszlávia felbomlása után, az 1990-es években következett be.
Szilágyi Péter a péntek esti kulturális rendezvényen megtartott beszédében elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy a magyar nép köszönetét azon a napon fejezheti ki, amely nap a macedón nép szabadságküzdelmeinek szempontjából az egyik legjelentősebb, és amelyet sokan a modernkori macedón államiság megteremtésére irányuló első kísérletként tartanak számon.
A fesztiválon fellépett a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület kamaracsoportja és a Juhász zenekar is.
(Forrás: MTI)
A forradalom leverése után, hatvan évvel ezelőtt, mintegy 550 magyar állampolgár talált menedéket a volt jugoszláv tagállamban. Szilágyi Péter az MTI-nek szombaton telefonon elmondta, hogy az emléktábla nemcsak a múltat idézi, "a macedónok és magyarok barátságát, valamint az európai értékrendet is hirdeti egyben, azt az európai gondolatot, amely szerint a másik ember méltósága alapvető érték".A helyettes államtitkár kiemelte, hogy Krusevóban hatvan éve barátságok, szerelmek, emberi kapcsolatok szövődtek. Macedónia menedéket adott a magyar politikai üldözöttek számára, amit Magyarország sohasem fog elfelejteni - hangsúlyozta.
Az 1956-os forradalom leverése után mintegy húszezer magyar menekült az egykori Jugoszlávia területére. Az akkori hatóságok szétosztották a menedékkérőket a tagköztársaságok között. Így került mintegy 550 magyar a macedóniai Krusevóba, ahonnan a nemzetközi vöröskereszt később Nyugatra szállította őket.
Macedóniában jelenleg mintegy száz magyar él, akik létrehozták a Macedóniai Magyarok Teleház Szervezetét. A civil szervezet kutatta fel azoknak a magyaroknak a történetét, akik 1956-1958 között ideiglenesen az országban tartózkodtak, és az egyesület kezdeményezte annak az emléktáblának a felállítását is, amely most a krusevói üdülőközpont falát ékesíti.
Az emléktábla az 1956-os forradalom és szabadságharc 60-ik évfordulójára létrehozott Emlékbizottság és a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatásával valósult meg. Az emléktábla leleplezése része volt a Krusevói Köztársaság tíz napja elnevezésű, tekintélyes kulturális fesztiválnak.
1903. augusztus másodikán tört ki az úgynevezett ilindeni (Illés-napi) felkelés Macedóniában. A "köztársaság" tíz napig tartotta magát, de a törökök ostrom alá fogták a várost, és a település nem tudott ellenállni az oszmán ágyútűznek. A lázadás végleg elbukott, és az önálló Macedónia megalakulása csak Nagy-Jugoszlávia felbomlása után, az 1990-es években következett be.
Szilágyi Péter a péntek esti kulturális rendezvényen megtartott beszédében elmondta: nagy megtiszteltetés számára, hogy a magyar nép köszönetét azon a napon fejezheti ki, amely nap a macedón nép szabadságküzdelmeinek szempontjából az egyik legjelentősebb, és amelyet sokan a modernkori macedón államiság megteremtésére irányuló első kísérletként tartanak számon.
A fesztiválon fellépett a szabadkai Talentum Tehetséggondozó Művészeti Egyesület kamaracsoportja és a Juhász zenekar is.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások