Erdélyi restitúciós per: előkerült az elveszettnek hitt dosszié
A romániai legfelsőbb bíróság megtalálta a Váradhegyfoki Premontrei Kanonokrendi Prépostság 1938-ban elkezdett és mindmáig befejezetlennek hitt ingatlanperének a dossziéját - közölte pénteken az MTI-vel Varga Andrea jogtörténész, a rend jogi képviselője.
A dosszié meglétére az a per derített fényt, amelyben csütörtökön hozott jogerős ítéletet a bírói testület. A legfelsőbb bíróság - a honlapján közölt ítéletben - elutasította a rend képviselőinek arra vonatkozó kérését, hogy tárgyalják újra a rend vagyonának az államosítása ellen 75 évvel ezelőtt elindított pert. A rend azért kérte a per újratárgyalását, mert korábban a bíróság nem találta a harmincas években készült periratot.
Varga Andrea úgy ítélte meg, a váratlan fejlemény annak a reményét ébreszti újra, hogy érdemi eredménnyel zárul a rend és a román állam között 75 éve húzódó tulajdonvita. 1938-ban a Premontrei rend azért indított pert a román állam ellen, mert az jogalap nélkül vette saját tulajdonába a rend nagyváradi és Nagyvárad környéki értékes ingatlanvagyonát.
Az ingatlanvagyonba több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épület valamint mintegy 1100 hektár földterület tartozott.
Varga Andrea az MTI-nek elmondta, az előkerült perirat arra világít rá, hogy az 1938-as bírósági dossziét 1961-ben zárta le egyoldalúan a román legfelsőbb bíróság a Román Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között megkötött vagyonjogi megállapodás alapján. A román állam ugyanis úgy tekintette, hogy a nagyváradi premontrei rend vagyona fölött a mai Szlovákia területén fekvő jászói székhelyű premontrei prépostság rendelkezik.
A jogtörténész tévesnek tartotta a Jászóra vonatkozó hivatkozást. Hozzátette, a Tetlai Generális Káptalan határozata szerint 1924-ben Váradhegyfok önállósodott, ezután önálló romániai jogi személyiséggel rendelkezett.
MTI
A dosszié meglétére az a per derített fényt, amelyben csütörtökön hozott jogerős ítéletet a bírói testület. A legfelsőbb bíróság - a honlapján közölt ítéletben - elutasította a rend képviselőinek arra vonatkozó kérését, hogy tárgyalják újra a rend vagyonának az államosítása ellen 75 évvel ezelőtt elindított pert. A rend azért kérte a per újratárgyalását, mert korábban a bíróság nem találta a harmincas években készült periratot.
Varga Andrea úgy ítélte meg, a váratlan fejlemény annak a reményét ébreszti újra, hogy érdemi eredménnyel zárul a rend és a román állam között 75 éve húzódó tulajdonvita. 1938-ban a Premontrei rend azért indított pert a román állam ellen, mert az jogalap nélkül vette saját tulajdonába a rend nagyváradi és Nagyvárad környéki értékes ingatlanvagyonát.
Az ingatlanvagyonba több reprezentatív nagyváradi és félixfürdői épület valamint mintegy 1100 hektár földterület tartozott.
Varga Andrea az MTI-nek elmondta, az előkerült perirat arra világít rá, hogy az 1938-as bírósági dossziét 1961-ben zárta le egyoldalúan a román legfelsőbb bíróság a Román Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között megkötött vagyonjogi megállapodás alapján. A román állam ugyanis úgy tekintette, hogy a nagyváradi premontrei rend vagyona fölött a mai Szlovákia területén fekvő jászói székhelyű premontrei prépostság rendelkezik.
A jogtörténész tévesnek tartotta a Jászóra vonatkozó hivatkozást. Hozzátette, a Tetlai Generális Káptalan határozata szerint 1924-ben Váradhegyfok önállósodott, ezután önálló romániai jogi személyiséggel rendelkezett.
MTI
Hozzászólások