Európai Bíróság: az utazási idő is a munkaidő része bizonyos dolgozóknál
Az utazási idő is beleszámít a munkaidőbe az állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállalók esetében - állapította meg az Európai Unió bírósága, a munkaidő-szervezésről szóló irányelv rendelkezéseit egy konkrét ügyre alkalmazva.
A luxembourgi székhelyű bíróság honlapján elérhető ítélet szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek.
Az irányelv értelmezésére vonatkozó kérelmet a legnagyobb spanyol szakszervezet, a Comisiones Obreras és a Tyco Integrated Security nevű, biztonsági rendszerek üzembe helyezésével foglalkozó vállalat nyújtotta be a bírósághoz.
A szakszervezettel folytatott jogvita során a Tyco nem számította be a lakóhely és az ügyfelek között céges autóval megtett utat a munkaidőbe, mondván, azalatt az idő alatt az alkalmazottak nem dolgoztak.
Az irányelv szerint a munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi. A bíróság szerint, ha a munkába utazással töltött időt nem vennék munkaidőként számításba, elferdítené a munkaidő fogalmát, valamint ellentétes lenne a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének céljával.
Az ügy előzménye, hogy 2011-ben a Tyco bezárta a regionális irodáit, és minden munkavállalóját a madridi központi irodához rendelte. Mivel így a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztó távolságot, nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják munkáltatójuk ezen irodák bezárásával kapcsolatos döntésének terheit.
Az Európai Unió bírósága feladata egyebek mellett, hogy jogértelmezést adjon ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák.
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30ddc5c35c01e5a549c39846bfa212ca157c.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuRaxb0?text=&docid=167291&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1274851
(Forrás: MTI)
A luxembourgi székhelyű bíróság honlapján elérhető ítélet szerint munkaidőnek minősül az az idő, amit a munkavállalók a lakóhelyük, valamint a munkáltatók által kijelölt első és utolsó ügyfél között mindennapos utazással töltenek.Az irányelv értelmezésére vonatkozó kérelmet a legnagyobb spanyol szakszervezet, a Comisiones Obreras és a Tyco Integrated Security nevű, biztonsági rendszerek üzembe helyezésével foglalkozó vállalat nyújtotta be a bírósághoz.
A szakszervezettel folytatott jogvita során a Tyco nem számította be a lakóhely és az ügyfelek között céges autóval megtett utat a munkaidőbe, mondván, azalatt az idő alatt az alkalmazottak nem dolgoztak.
Az irányelv szerint a munkaidő az az időtartam, amely alatt a munkavállaló dolgozik, a munkáltató rendelkezésére áll, és tevékenységét vagy feladatát végzi. A bíróság szerint, ha a munkába utazással töltött időt nem vennék munkaidőként számításba, elferdítené a munkaidő fogalmát, valamint ellentétes lenne a munkavállalók biztonsága és egészsége védelmének céljával.
Az ügy előzménye, hogy 2011-ben a Tyco bezárta a regionális irodáit, és minden munkavállalóját a madridi központi irodához rendelte. Mivel így a munkavállalók elvesztették azt a lehetőséget, hogy szabadon határozzák meg a lakóhelyüket a munkanapjuk elején és végén szokásos helytől elválasztó távolságot, nem kötelezhetők arra, hogy magukra vállalják munkáltatójuk ezen irodák bezárásával kapcsolatos döntésének terheit.
Az Európai Unió bírósága feladata egyebek mellett, hogy jogértelmezést adjon ki az uniós jogszabályokról annak érdekében, hogy azokat az összes uniós országban azonos módon alkalmazzák.
http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30ddc5c35c01e5a549c39846bfa212ca157c.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuRaxb0?text=&docid=167291&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=1274851
(Forrás: MTI)
Hozzászólások