Eurostat: a tagországok tavaly a korábbi évhez képest hét százalékkal több menedékkérőnek biztosítottak védelmi státuszt
Az Európai Unió tagországai a 2023-as adatokhoz (409 485) képest hét százalékkal több, 437 900 menedékkérőnek biztosítottak nemzetközi, vagy nemzeti védelmi jogállást - tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A védelmi jogállás tagállami biztosításáról szóló, 2024-es adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban tavaly a menedékkérők 42 százaléka kapott menekültstátuszt, 39 százaléka kiegészítő védelmet, és 19 százalékuk pedig humanitárius védelmi státuszt. Tavaly, 2023-hoz képest a megítélt menekültstátuszok száma 6 százalékkal, a kiegészítő védelmi jogállások száma 19 százalékkal nőttek, míg a humanitárius védelmi státusz számai 9 százalékkal csökkentek.
A legtöbb, 150 500 védettségi státuszt Németország illetékes hatóságai adták ki, ami az unió területén kiadott összes ilyen jogállás 34 százalékát tette ki.
A védelmi státusz fő kedvezményezettjei tavaly - ahogy a megelőző évben is - a szíriaiak voltak, akik az összes kedvezményezett 32 százalékát tették ki, majd az afgánok (17 százalék) és a venezuelaiak (8 százalék).
Az EU-tagországokban tavaly 754 525 elsőfokú határozatot hoztak menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatban, és további 185 455 jogerős határozatot fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően. Az első fokon hozott határozatok eredményeként 387 635-en kaptak védettségi státuszt, emellett további 50 265-en fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően kaptak ilyen jogállást. Ezek a határozatok együttesen a menedékkérők számára kedvező menedékjogi döntések 51 százalékát tették ki. Fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően hozott jogerős határozatok elismerési aránya 27 százalék volt.
Ezek az arányok magukban foglalják mind a nemzetközi (azaz menekültstátusz és kiegészítő védelem), mind pedig a nemzeti védelmi jogállást (a nemzeti jogszabályok alapján nyújtott humanitárius jogállás).
A 2024-ben első fokon a szíriaiak (92 százalék), a venezuelaiak (89 százalék), valamint az afgánok (81 százalék) kérelmeit ismerték el a legmagasabb számban. Fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően hozott pozitív döntések legtöbbje szíriaiaknak (72 százalék), afgánoknak (42 százalék) és nigériaiaknak (30 százalék) kedvezett - tette hozzá jelentésében az uniós statisztikai hivatal.
A lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek részére az államok védelmet biztosíthatnak. Ennek formái a nemzetközi védelmem, azaz a menekültstátusz, vagy a kiegészítő védelem, illetve a nemzeti jogszabályokon alapuló humanitárius védelem lehetnek. Menekültstátuszra azok jogosultak, akik azért voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, mert szabadságukat vagy életüket veszély fenyegeti, háború, polgárháború vagy üldözés (üldöztetés) elől menekülnek.
Kiegészítő védelem azt az unión kívüli állampolgárt illeti meg, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
A humanitárius védelem azokra az unión kívüli állampolgárokra terjedhet ki, akik az EU területén kívül bekövetkezett szükséghelyzet következtében menekülnek, ideértve a fegyveres konfliktusokat, természeti csapásokat vagy más különösen nehéz körülményeket, illetve akik hazájukban üldöztetésnek lennének kitéve, kényszermunka vagy emberkereskedelem áldozataivá válnának.
(Forrás: MTI)
A védelmi jogállás tagállami biztosításáról szóló, 2024-es adatokat tartalmazó jelentés szerint az EU-ban tavaly a menedékkérők 42 százaléka kapott menekültstátuszt, 39 százaléka kiegészítő védelmet, és 19 százalékuk pedig humanitárius védelmi státuszt. Tavaly, 2023-hoz képest a megítélt menekültstátuszok száma 6 százalékkal, a kiegészítő védelmi jogállások száma 19 százalékkal nőttek, míg a humanitárius védelmi státusz számai 9 százalékkal csökkentek.A legtöbb, 150 500 védettségi státuszt Németország illetékes hatóságai adták ki, ami az unió területén kiadott összes ilyen jogállás 34 százalékát tette ki.
Németországot Franciaország (65 230, 15 százalék) és Spanyolország (50 915, 12 százalék) követte. Ez a három ország együttesen az unióban kiadott védelmi státuszok 61 százalékát biztosította.
A védelmi státusz fő kedvezményezettjei tavaly - ahogy a megelőző évben is - a szíriaiak voltak, akik az összes kedvezményezett 32 százalékát tették ki, majd az afgánok (17 százalék) és a venezuelaiak (8 százalék).
Az EU-tagországokban tavaly 754 525 elsőfokú határozatot hoztak menedékjog iránti kérelmekkel kapcsolatban, és további 185 455 jogerős határozatot fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően. Az első fokon hozott határozatok eredményeként 387 635-en kaptak védettségi státuszt, emellett további 50 265-en fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően kaptak ilyen jogállást. Ezek a határozatok együttesen a menedékkérők számára kedvező menedékjogi döntések 51 százalékát tették ki. Fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően hozott jogerős határozatok elismerési aránya 27 százalék volt.
Ezek az arányok magukban foglalják mind a nemzetközi (azaz menekültstátusz és kiegészítő védelem), mind pedig a nemzeti védelmi jogállást (a nemzeti jogszabályok alapján nyújtott humanitárius jogállás).
A 2024-ben első fokon a szíriaiak (92 százalék), a venezuelaiak (89 százalék), valamint az afgánok (81 százalék) kérelmeit ismerték el a legmagasabb számban. Fellebbezést vagy felülvizsgálatot követően hozott pozitív döntések legtöbbje szíriaiaknak (72 százalék), afgánoknak (42 százalék) és nigériaiaknak (30 százalék) kedvezett - tette hozzá jelentésében az uniós statisztikai hivatal.
A lakóhelyüket kényszerből elhagyó emberek részére az államok védelmet biztosíthatnak. Ennek formái a nemzetközi védelmem, azaz a menekültstátusz, vagy a kiegészítő védelem, illetve a nemzeti jogszabályokon alapuló humanitárius védelem lehetnek. Menekültstátuszra azok jogosultak, akik azért voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, mert szabadságukat vagy életüket veszély fenyegeti, háború, polgárháború vagy üldözés (üldöztetés) elől menekülnek.
Kiegészítő védelem azt az unión kívüli állampolgárt illeti meg, aki nem felel meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmét igénybe venni.
A humanitárius védelem azokra az unión kívüli állampolgárokra terjedhet ki, akik az EU területén kívül bekövetkezett szükséghelyzet következtében menekülnek, ideértve a fegyveres konfliktusokat, természeti csapásokat vagy más különösen nehéz körülményeket, illetve akik hazájukban üldöztetésnek lennének kitéve, kényszermunka vagy emberkereskedelem áldozataivá válnának.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások