Földrengés pusztított az Appenninekben és az olasz belpolitikában is
Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti: A Közép-Olaszországban egymást követő földrengések nyomták rá bélyegüket a 2016-os évre Itáliában, ahol a politikában is kisebb földindulás zárta az esztendőt az alkotmányos népszavazás és Matteo Renzi miniszterelnök ezt követő lemondása miatt, miközben rekordmagasságba emelkedett az olasz partokra egy év alatt érkezett migránsok száma.
A nyár és ősz közötti földrengések közül az első Marche tartományt sújtotta, ahol augusztus 24-én a Richter-skála szerinti 6-os erősségű mozgásban mintegy háromszáz ember halt meg. A hajnalban történt földrengés álmában lepte meg a turistákkal is teli városokat. Az epicentrum Accumulinál volt, a legtöbb kár azonban Amatricében keletkezett, amely teljesen romba dőlt.
Október 26-án újabb két, ötösnél erősebb földrengés következett, október 30-án reggel pedig egy 6,5-ös erősségű okozott pusztítást Norcia térségében, amely 1980 óta a legerősebb földrengés volt Itáliában, szerencsére áldozatok nélkül. Az ugyanazt a térséget érő egymás utáni földmozgásokban 130 város semmisült meg, több mint negyvenezren maradtak otthon nélkül.
A kezdeti sátortáborok helyett a római kormány karácsonyra ígért konténer-lakásokat a földrengés sújtotta térség lakosságának, de többségük még mindig távolabbi szállodákban vagy a helyszínen, de lakókocsikban tölti az ünnepeket.
A 2016-os év Giulio Regeni halálával kezdődött. Az Egyiptomban tartózkodó fiatal kutató, a Cambridgi egyetem doktorandusza holttestét február 3-án találták meg Kairó külvárosában. Az egyiptomi hatóságok először autóbalesetnek, majd bűncselekménynek tulajdonították halálát, az olasz orvosszakértők szerint azonban Giulio Regeni kegyetlen kínzásba halt bele.
Az olasz hatóságok szerint az egyiptomi szakszervezetek működését tanulmányozó fiatalembert az egyiptomi titkosszolgálat rabolta el Abdel-Fattáh esz-Szíszi elnök tudtával. Az ügy diplomáciai feszültséghez vezetett Róma és Kairó között. A nyár eleji olaszországi önkormányzati választásokon az ellenzéki Öt Csillag Mozgalom (M5S) újabb győzelmet könyvelt el Torinóban és főleg a fővárosban, Rómában, ahol a korábban politikán kívüli ügyvéd Virginia Raggi szerezte meg a főpolgármesteri széket. A korrupciós botrányokkal és pénzhiánnyal küszködő főváros irányítása azonban az M5S számára is kemény diónak bizonyult: decemberben őrizetbe vették a Virginia Raggi jobbkezének számító Raffaele Marrát, a főpolgármesteri hivatal korrupcióval vádolt személyzeti felelősét, és az M5S további munkatársaktól való megválásra kényszerítette Virginia Raggit.
A Brexitet követően Matteo Renzi augusztus 22-én az olasz Ventotene szigetére hívta Angela Merkel német kancellárt és Francois Hollande francia elnököt, hogy az EU egyik alapítóatyjaként ismert Altiero Spinelli egykori börtönéből indítsa újra Európát. Alig egy hónappal később, az EU szeptemberi pozsonyi informális csúcstalálkozóján Matteo Renzi nem vett részt Merkel és Hollande sajtótájékoztatóján. Az olasz kormányfő elégtelennek nevezte a találkozót és az EU migrációs és pénzügyi politikáját kritizálta, majd október 23-án Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter ultimátumot intézett az EU-hoz, válasszon a migránsokat befogadó Olaszország és a falakat emelő "magyar út" között.
A pénzügyminiszter kijelentéseit Matteo Renzi és Paolo Gentiloni külügyminiszter hasonló nyilatkozatai követték azzal a fenyegetéssel, hogy Itália kész megvétózni az EU költségvetését, ha a visegrádi négyek (V4) nem vesznek részt a migráció terhének vállalásában, vagyis a menedékkérők kvóták szerinti szétosztásában. A római kormány tagjainak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter válaszolt, hangsúlyozva, hogy a megkülönböztetés nélküli befogadási politikát gyakorló Olaszország nem tartja tiszteletben az EU migrációs szabályait.
Matteo Renzi európai "pálfordulása" már a december 4-i alkotmányos népszavazás előszele volt. A parlament reformjáról és más alkotmányos kérdésekről szóló referendum felmérései év elején még a kormány sikerét jósolták, ezért Matteo Renzi ennek kimenetelét saját maradásához kötötte, amivel végzetes politikai hibát követett el. A népszavazáson a szavazásra jogosult olaszok több mint 68 százaléka vett részt, és majdnem hatvan százalékuk a reformok és Renzi ellen szavazott. Matteo Renzi végül december 7-én nyújtotta be hivatalos lemondását, helyét december 12-én Paolo Gentiloni vette át. A balközép többségű kormány azonban lényegében nem változott, a korábbi 18 miniszterből 13 a helyén maradt.
Az olasz belpolitikai fordulatok 2017-ben folytatódhatnak az akár már tavasszal esedékes előrehozott választásokkal, amelyek a balközép Demokrata Párt (PD) és az M5S közötti versenyt döntik majd el. Március 25-én az olasz főváros EU-emlékülést rendez a Római Szerződés 60. évfordulóján. Januártól Olaszország veszi át a G7-csoport elnökségét, amelynek fő találkozója májusban a szicíliai Taorminában lesz.
Az olaszországi migráció történetében 2016-ban érkeztek a legtöbben az országba, december 16-ig több mint 179 ezren. A dél-olaszországi partokon megnyitott hat regisztrációs központ (hot spot) sem tudta kezelni a hatalmas áradatot, és a menedékkérők olaszországi szétosztása is feszültséget keltett a befogadásra nemet mondó önkormányzatok és lakosok miatt. A megtelt olasz migránstáborokkal szemben a római kormány üres kaszárnyák megnyitásával válaszolt, már a migrációs hullám erőteljes tavaszi újraindulására készülve.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások