Franciaország további terrortámadásokra számít
Az Amszterdam-Párizs szuperexpressz elleni merénylet bizonyítja, hogy "további támadásokra kell felkészülni és védekeznünk kell" - mondta kedden Francois Hollande francia államfő.
"Továbbra is ki vagyunk téve (a terrorizmusnak) és a pénteki támadás szörnyű vérengzéssel végződhetett volna az utasok, mégpedig az amerikai katonák bátorsága nélkül" - emlékeztetett Hollande a hivatalában tartott nagyköveti értekezleten.
Az Amszterdam és Párizs között, több száz kilométeres sebességgel közlekedő expresszvonaton pénteken Belgium területén történt lövöldözés. A gépkarabéllyal, automata pisztollyal és késsel felfegyverkezett 26 éves marokkói támadót, akit a spanyol, a francia, a német és a belga hatóságok is megfigyelés alatt tartottak, amiért kapcsolatban állt a radikális iszlám mozgalommal, az utasok tették ártalmatlanná, akik közül ötnek Becsületrendet adományozott a francia elnök.
"A biztonságunk mindenekelőtt a határainkon belül dől el, ezért született döntés a Sentinelle (Őrszem) hadműveletről", amelynek keretében mintegy 10 ezer katonát rendeltek ki a januári párizsi, 17 áldozatot követelő iszlamista merényletsorozatot követően a rendőrség megerősítésére, de "a határainkon kívül is" - hangsúlyozta az elnök.
Hollande szerint jelenleg "az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) jelenti a legnagyobb veszélyt.
"A terrorizmussal szemben muszáj erőt alkalmazni" - hívta fel a figyelmet Hollande, aki az Iszlám Államon kívül a Boko Haram nevű nigériai iszlamista terrorszervezetet is megemlítette, amely szerinte óriási veszélyt jelent Afrikában.
Szíria kapcsán a politikai megoldáshoz a politikai átmenetet szükségszerűen nevezte a francia elnök. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt két évben először fogadott el határozatott augusztusban a szíriai rezsimmel szemben, a vegyifegyver-támadások elkövetőinek felkutatására. "Oroszország is csatlakozott, megindulhat tehát a párbeszéd, a feltételeket tisztázni kell: az első, Bassár el-Aszad (szíriai elnök) ártalmatlanítása" - hangsúlyozta Hollande.
"Minden szereplőnek ki kell vennie a részét a megoldásban. Gondolok az Öböl-menti országokra és Iránra. De gondolok Törökországra is, amelynek jobban ki kell vennie a részét az Iszlám Állam elleni harcból és újra kell indítania a párbeszédet a kurddokkal" - fogalmazott a francia elnök. Jelezte, hogy Franciaország, amely Irakban részt vesz a dzsihadista szervezet elleni légi támadásokban, Szíriában viszont nem, nem kíván ezen a stratégián változtatni.
"Továbbra is a szíriai ellenzéket támogatjuk és Irakban részt veszünk a (nemzetközi) koalícióban, mert ezt a leghatékonyabb" - indokolta a francia politikát az elnök.
Az iráni nukleáris programról született megállapodás Hollande szerint lehetőséget teremetett arra, hogy a perzsa államot is bevonják a térség válságainak rendezésébe. "Fel kell kérni Iránt, hogy csatlakozzon a régiót sújtó válságok rendezéséhez. Iránnak konstruktív szerepet kell játszania" - tette hozzá.
Az európai migrációs válság kapcsán megjegyezte: "Azt mondják, rendkívüli a helyzet. Igen, az. És sajnos, megvan a kockázata annak, hogy tartós lesz" - hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy a válságról csúcstalálkozót szervez az Európai Unió novemberben Máltán, afrikai államok részvételével. A találkozón a migránsok származási országainak nyújtandó segítség lesz a legfőbb téma, a visszatoloncoltak integrálásának és hazai munkahelyteremtésének érdekében.
MTI
"Továbbra is ki vagyunk téve (a terrorizmusnak) és a pénteki támadás szörnyű vérengzéssel végződhetett volna az utasok, mégpedig az amerikai katonák bátorsága nélkül" - emlékeztetett Hollande a hivatalában tartott nagyköveti értekezleten.
Az Amszterdam és Párizs között, több száz kilométeres sebességgel közlekedő expresszvonaton pénteken Belgium területén történt lövöldözés. A gépkarabéllyal, automata pisztollyal és késsel felfegyverkezett 26 éves marokkói támadót, akit a spanyol, a francia, a német és a belga hatóságok is megfigyelés alatt tartottak, amiért kapcsolatban állt a radikális iszlám mozgalommal, az utasok tették ártalmatlanná, akik közül ötnek Becsületrendet adományozott a francia elnök.
"A biztonságunk mindenekelőtt a határainkon belül dől el, ezért született döntés a Sentinelle (Őrszem) hadműveletről", amelynek keretében mintegy 10 ezer katonát rendeltek ki a januári párizsi, 17 áldozatot követelő iszlamista merényletsorozatot követően a rendőrség megerősítésére, de "a határainkon kívül is" - hangsúlyozta az elnök.
Hollande szerint jelenleg "az Iszlám Állam (dzsihadista szervezet) jelenti a legnagyobb veszélyt.
Ez a szervezet hatalmas területet vont az ellenőrzése alá, ahol jelentős, mindenféle kereskedelemről származó bevételekkel bír, a világon mindenhol érdekeltségekkel rendelkezik. Ez a szervezet azért soroz be, képez és nevel, hogy egyre nagyobb méretekben öljön" - fogalmazott a köztársasági elnök.
"A terrorizmussal szemben muszáj erőt alkalmazni" - hívta fel a figyelmet Hollande, aki az Iszlám Államon kívül a Boko Haram nevű nigériai iszlamista terrorszervezetet is megemlítette, amely szerinte óriási veszélyt jelent Afrikában.
Szíria kapcsán a politikai megoldáshoz a politikai átmenetet szükségszerűen nevezte a francia elnök. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt két évben először fogadott el határozatott augusztusban a szíriai rezsimmel szemben, a vegyifegyver-támadások elkövetőinek felkutatására. "Oroszország is csatlakozott, megindulhat tehát a párbeszéd, a feltételeket tisztázni kell: az első, Bassár el-Aszad (szíriai elnök) ártalmatlanítása" - hangsúlyozta Hollande.
"Minden szereplőnek ki kell vennie a részét a megoldásban. Gondolok az Öböl-menti országokra és Iránra. De gondolok Törökországra is, amelynek jobban ki kell vennie a részét az Iszlám Állam elleni harcból és újra kell indítania a párbeszédet a kurddokkal" - fogalmazott a francia elnök. Jelezte, hogy Franciaország, amely Irakban részt vesz a dzsihadista szervezet elleni légi támadásokban, Szíriában viszont nem, nem kíván ezen a stratégián változtatni.
"Továbbra is a szíriai ellenzéket támogatjuk és Irakban részt veszünk a (nemzetközi) koalícióban, mert ezt a leghatékonyabb" - indokolta a francia politikát az elnök.
Az iráni nukleáris programról született megállapodás Hollande szerint lehetőséget teremetett arra, hogy a perzsa államot is bevonják a térség válságainak rendezésébe. "Fel kell kérni Iránt, hogy csatlakozzon a régiót sújtó válságok rendezéséhez. Iránnak konstruktív szerepet kell játszania" - tette hozzá.
Az európai migrációs válság kapcsán megjegyezte: "Azt mondják, rendkívüli a helyzet. Igen, az. És sajnos, megvan a kockázata annak, hogy tartós lesz" - hívta fel a figyelmet. Jelezte, hogy a válságról csúcstalálkozót szervez az Európai Unió novemberben Máltán, afrikai államok részvételével. A találkozón a migránsok származási országainak nyújtandó segítség lesz a legfőbb téma, a visszatoloncoltak integrálásának és hazai munkahelyteremtésének érdekében.
MTI
Hozzászólások