Franciaországban több mint egymillióan írtak alá egy petíciót egy növényvédő szer újbóli bevezetéséről szóló törvény ellen
Meghaladta hétfőn Franciaországban az 1,3 milliót egy növényvédő szer újbóli bevezetését célzó törvény hatályon kívül helyezését követelő petíció aláírónak a száma, ami megnyitotta a törvényes utat egy már elfogadott szöveg precedens nélküli parlamenti vitája előtt.
Ez lesz az első alkalom, hogy a francia nemzetgyűlés megvitat egy állampolgári kezdeményezésű petíciót.
Yaël Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke vasárnap a France Info közszolgálati rádióban azt mondta, támogatja egy ilyen vita megszervezését, ugyanakkor hangsúlyozni kívánta, hogy "semmilyen körülmények között nem lehet visszalépni a már elfogadott törvénytől", amely szerinte "megmenti a gazdák egy jelentős részét".
A petíciót egy 23 éves mesterszakos hallgató indította július 10-én a parlament alsóházának, a Nemzetgyűlésnek a honlapján, és az aláírók száma hétfőn meghaladta az 1,3 milliót. A petícióknak ez a lehetősége a képviselőház honlapján 2019 óta lehetséges Franciaországban, célja a részvételi demokrácia megerősítése.
A petícióban annak a július 8-án elfogadott törvénynek a hatályon kívül helyezését kérik, amely a neonikotinoidok családjába tartozó, Franciaországban betiltott, de Európában máshol 2033-ig engedélyezett acetamiprid növényvédő szer újbóli bevezetését írja elő rendkívüli módon, és feltételekhez kötve.
Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy ez a szer számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen szubletális hatással lehet. Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét. A kutatók szerint az emberre gyakorolt hatásai is "aggodalomra adnak okot".
A petíciót kezdeményező diák szerint -, aki azt állítja magáról, hogy "leendő környezet-egészségügyi szakember" -, ez a törvény "tudományos, etikai, környezetvédelmi és egészségügyi aberráció". Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a javaslat újbóli megvitatását kérte a parlamenttől, ahogyan ezt Emmanuel Macron államfő - aki még nem írta alá a szöveget - is megteheti, ami késleltetné a törvény kihirdetését.
Arnaud Rousseau, a legnagyobb mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA vezetője, a törvény egyértelmű támogatója ugyanakkor úgy véli, hogy a francia mezőgazdaság "eltűnik", ha "magasabb normák" vonatkoznak rá, mint európai szomszédjaira.
A törvény előterjesztője, Laurent Duplomb konzervatív szenátor a gazdák tisztességtelen versengésétől tart, ha a Franciaországban betiltott, de Európában engedélyezett növényvédő szer újbóli bevezetését lehetővé tevő törvény nem lép életbe.
A terméket elsősorban a cukorrépa- és mogyorótermesztők használják, akik úgy érzik, hogy nincs alternatívájuk a kártevők ellen, és tisztességtelen versenybe kerültek a többi európai termelővel. A méhészek viszont óvnak a szerintük "méhgyilkos" szertől.
A törvénytervezetet a beterjesztéskor a kormány úgy értékelte, mint "jelentős lépést a (franciaországi) élelmiszer-szuverenitás visszaszerzése felé". Július 11-én a baloldali képviselők fellebbezést nyújtottak be az Alkotmánytanácshoz, amelynek egy hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára. Az ellenzék a törvény megsemmisítését reméli, ami azonban valószínűtlennek tűnik.
(Forrás: MTI)
Ez lesz az első alkalom, hogy a francia nemzetgyűlés megvitat egy állampolgári kezdeményezésű petíciót.Yaël Braun-Pivet, a Nemzetgyűlés elnöke vasárnap a France Info közszolgálati rádióban azt mondta, támogatja egy ilyen vita megszervezését, ugyanakkor hangsúlyozni kívánta, hogy "semmilyen körülmények között nem lehet visszalépni a már elfogadott törvénytől", amely szerinte "megmenti a gazdák egy jelentős részét".
A petíciót egy 23 éves mesterszakos hallgató indította július 10-én a parlament alsóházának, a Nemzetgyűlésnek a honlapján, és az aláírók száma hétfőn meghaladta az 1,3 milliót. A petícióknak ez a lehetősége a képviselőház honlapján 2019 óta lehetséges Franciaországban, célja a részvételi demokrácia megerősítése.
A petícióban annak a július 8-án elfogadott törvénynek a hatályon kívül helyezését kérik, amely a neonikotinoidok családjába tartozó, Franciaországban betiltott, de Európában máshol 2033-ig engedélyezett acetamiprid növényvédő szer újbóli bevezetését írja elő rendkívüli módon, és feltételekhez kötve.
Korábbi vizsgálatok során kiderült, hogy ez a szer számos szervezetre, köztük a beporzó rovarokra és mezőgazdasági kártevők természetes ragadozóira is kedvezőtlen szubletális hatással lehet. Azaz nem közvetlenül pusztítja el az állatokat, hanem fiziológiájukat vagy viselkedésüket megváltoztatva, közvetett módon csökkenti az egyedek (és kolóniáik) sikerességét. A kutatók szerint az emberre gyakorolt hatásai is "aggodalomra adnak okot".
A petíciót kezdeményező diák szerint -, aki azt állítja magáról, hogy "leendő környezet-egészségügyi szakember" -, ez a törvény "tudományos, etikai, környezetvédelmi és egészségügyi aberráció". Marine Tondelier, a Zöldek vezetője a javaslat újbóli megvitatását kérte a parlamenttől, ahogyan ezt Emmanuel Macron államfő - aki még nem írta alá a szöveget - is megteheti, ami késleltetné a törvény kihirdetését.
Arnaud Rousseau, a legnagyobb mezőgazdasági szakszervezet, az FNSEA vezetője, a törvény egyértelmű támogatója ugyanakkor úgy véli, hogy a francia mezőgazdaság "eltűnik", ha "magasabb normák" vonatkoznak rá, mint európai szomszédjaira.
A törvény előterjesztője, Laurent Duplomb konzervatív szenátor a gazdák tisztességtelen versengésétől tart, ha a Franciaországban betiltott, de Európában engedélyezett növényvédő szer újbóli bevezetését lehetővé tevő törvény nem lép életbe.
A terméket elsősorban a cukorrépa- és mogyorótermesztők használják, akik úgy érzik, hogy nincs alternatívájuk a kártevők ellen, és tisztességtelen versenybe kerültek a többi európai termelővel. A méhészek viszont óvnak a szerintük "méhgyilkos" szertől.
A törvénytervezetet a beterjesztéskor a kormány úgy értékelte, mint "jelentős lépést a (franciaországi) élelmiszer-szuverenitás visszaszerzése felé". Július 11-én a baloldali képviselők fellebbezést nyújtottak be az Alkotmánytanácshoz, amelynek egy hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalára. Az ellenzék a törvény megsemmisítését reméli, ami azonban valószínűtlennek tűnik.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások