Gázai konfliktus – A Der Spiegel szerint Izrael lehallgatta Kerryt a béketárgyalások idején
Az izraeli titkosszolgálat lehallgatta Joh Kerry amerikai külügyminisztert a legutóbbi izraeli-palesztin béketárgyalások idején - írta a Der Spiegel.
A német hetilap a vasárnapi számában azt írta, hogy a kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat után az idén áprilisban kudarcba fulladt folyamat idején Kerry majdnem minden nap egyeztetett közel-keleti partnereivel telefonon. Amikor otthon volt a georgetowni villájában, akkor egy lehallgatásbiztos vonalon hívta fel őket, de amikor úton volt és sürgősen beszélni kellett egyik-másik partnerrel, akkor az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok aggodalmait figyelmen kívül hagyva szokványos műholdas telefont használt.
Ezeknek a beszélgetéseknek a nagy részét lehallgatta legalább két titkosszolgálat. Az egyik izraeli volt - írta a Der Spiegel hírszerző körökből származó értesülésekre hivatkozva. A lap arról nem írt, hogy mely izraeli szolgálatról lehet szó, de azt megjegyezte, hogy valószínűleg az oroszok és a kínaiak is lehallgatták Kerry műholdas telefonnal folytatott beszélgetéseit.
Az izraeli kormány felhasználta a lehallgatással szerzett információkat a tárgyalási folyamatban, amelyben Kerry közvetítőként vett részt. Tevékenységét az izraeli vezetés hevesen bírálta. Az amerikai diplomácia vezetője "megszállott", és úgy viselkedik, mintha ő lenne a megváltó - idézte e hamburgi hetilap Móse Jaalon izraeli védelmi miniszternek az év elején tett megjegyzését. "Már csak az menthet meg minket, ha Kerry elnyeri a Nobel-békedíjat, mert akkor majd békén hagy minket" - vélekedett Móse Jaalon a Der Spiegel beszámolója szerint.
A Der Spiegel az amerikai külügyminiszterről szóló portréjában kiemelte, hogy Kerry "a régi iskola" követője, vagyis annak a külpolitikai felfogásnak a képviselője, amely szerint az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világpolitikában, és ezért közvetítőként, szükség esetén pedig "a világ rendőrjeként" kell fellépnie a nemzetközi jelentőségű konfliktusokban.
Barack Obama elnök más felfogást képvisel, ő a belpolitikára összpontosít, és úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nem kell mindenben részt vennie a nemzetközi politikában.
Kerrynek a közel-keleti válság miatt nem volt ideje interjút adni, de írásban válaszolt néhány kérdésre. Arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e egy olyan világ, amelyben egy másik ország, például Kína veszi át a hegemón szerepét az Egyesült Államoktól, a külügyminiszter azt írta, hogy ilyesmi "soha" nem fordulhat elő, és "senki nem is vár mást Amerikától, mint azt, hogy irányítson".
A lap rámutatott, hogy Kerry hősként vonulhat be a történelembe, ha sikerül megállapodásra jutni Iránnal a perzsa állam vitatott atomprogramjáról, vagy ha sikerül megállapodást elérni az izraeli-palesztin konfliktusban, de akár az amerikai külpolitika hanyatlásának jelképévé is válhat, ha törekvései mind kudarccal végződnek.
MTI
A német hetilap a vasárnapi számában azt írta, hogy a kilenc hónapig tartó tárgyalássorozat után az idén áprilisban kudarcba fulladt folyamat idején Kerry majdnem minden nap egyeztetett közel-keleti partnereivel telefonon. Amikor otthon volt a georgetowni villájában, akkor egy lehallgatásbiztos vonalon hívta fel őket, de amikor úton volt és sürgősen beszélni kellett egyik-másik partnerrel, akkor az amerikai nemzetbiztonsági szolgálatok aggodalmait figyelmen kívül hagyva szokványos műholdas telefont használt.Ezeknek a beszélgetéseknek a nagy részét lehallgatta legalább két titkosszolgálat.
Az izraeli kormány felhasználta a lehallgatással szerzett információkat a tárgyalási folyamatban, amelyben Kerry közvetítőként vett részt. Tevékenységét az izraeli vezetés hevesen bírálta. Az amerikai diplomácia vezetője "megszállott", és úgy viselkedik, mintha ő lenne a megváltó - idézte e hamburgi hetilap Móse Jaalon izraeli védelmi miniszternek az év elején tett megjegyzését. "Már csak az menthet meg minket, ha Kerry elnyeri a Nobel-békedíjat, mert akkor majd békén hagy minket" - vélekedett Móse Jaalon a Der Spiegel beszámolója szerint.
A Der Spiegel az amerikai külügyminiszterről szóló portréjában kiemelte, hogy Kerry "a régi iskola" követője, vagyis annak a külpolitikai felfogásnak a képviselője, amely szerint az Egyesült Államoknak vezető szerepet kell betöltenie a világpolitikában, és ezért közvetítőként, szükség esetén pedig "a világ rendőrjeként" kell fellépnie a nemzetközi jelentőségű konfliktusokban.
Barack Obama elnök más felfogást képvisel, ő a belpolitikára összpontosít, és úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak nem kell mindenben részt vennie a nemzetközi politikában.
Kerrynek a közel-keleti válság miatt nem volt ideje interjút adni, de írásban válaszolt néhány kérdésre. Arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e egy olyan világ, amelyben egy másik ország, például Kína veszi át a hegemón szerepét az Egyesült Államoktól, a külügyminiszter azt írta, hogy ilyesmi "soha" nem fordulhat elő, és "senki nem is vár mást Amerikától, mint azt, hogy irányítson".
A lap rámutatott, hogy Kerry hősként vonulhat be a történelembe, ha sikerül megállapodásra jutni Iránnal a perzsa állam vitatott atomprogramjáról, vagy ha sikerül megállapodást elérni az izraeli-palesztin konfliktusban, de akár az amerikai külpolitika hanyatlásának jelképévé is válhat, ha törekvései mind kudarccal végződnek.
MTI
Hozzászólások