Görögország az EU strukturális alapjaiból kaphat újabb támogatást
Görögország az Európai Unió strukturális alapjaiból kaphat újabb támogatást az államadósság-válság elleni küzdelemhez, ami szakítást jelent az eddig követett gyakorlattal, a nemzetközi hitelcsomagokkal és az adósságelengedéssel - írta szerdán a Süddeutsche Zeitung című német lap.
A müncheni lap szerint a legtöbb szakértő kizártnak tartja, hogy Görögország az eredeti terveknek megfelelően 2015-ben visszatérhet az államháztartás piaci finanszírozásához. Erre utalt Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter is egy keddi választási rendezvényen, amelyen a német kormány részéről első alkalommal beszélt nyilvánosan arról, hogy egy újabb "programra" lesz szükség Görögországban.
A pénzügyminiszter részleteket nem árult el. A Süddeutsche Zeitung forrásai szerint is nyitott kérdés, hogy milyen módon folytatható az állampapírpiacról 2010 tavaszán kiszorult euróövezeti tagország támogatása.
Az államadósság egy újabb részének elengedése nem járható út. Ezt ellenzi egyebek között Németország és számos szakértő, arra hivatkozva, hogy nemcsak magánhitelezőknek kellene lemondaniuk a nekik járó pénz egy részéről, hanem az Európai Központi Banknak is, az adósságelengedés pedig nem egyeztethető össze az intézmény működési szabályaival.
Egy újabb hitelcsomag összeállítása sem tűnik kivitelezhetőnek. A hitelezés folytatása erős politikai ellenállásba ütközhet számos euróövezeti tagállamban, köztük Németországban. További probléma, hogy az esetleges újabb kölcsönök tovább emelnék Görögország adósságterhét, ami még inkább megnehezítené a visszatérést a piaci finanszírozáshoz - írta a Süddeutsche Zeitung.
A kulisszák mögött egy harmadik megoldásról tárgyalnak. Az elképzelés lényege, hogy megemelik az uniós strukturális alapokból - a térségi gazdasági különbségek csökkentését célzó fejlesztések finanszírozását szolgáló pénzalapokból - a Görögországnak juttatott támogatást, aminek révén az athéni vezetés gazdaságösztönző programokat indíthat. Így több költségvetési forrást lehet adósságtörlesztésre fordítani.
Az újabb támogatás jóval kisebb mértékű lehet az eddigi programokhoz képest. Várhatóan a támogatás feltételei sem lesznek annyira szigorúak, mint eddig, mert Görögország a segítségért cserébe elvárt reformok jelentős részét már elindította - mondták szakértők a Süddeutsche Zeitungnak.
Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők, az Európai Bizottság, az euróövezeti mentőalapok, euróövezeti országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Emellett a magánhitelezők - főképp kereskedelmi bankok - tavaly lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről.
Görögország 215 milliárd eurót már felvett a mentőhitelből, és az év végéig további 22 milliárd euróhoz jut ebből a forrásból.
A görög államadósság 2012 végén 303,9 milliárd euró volt, több mint 50 milliárd euróval csökkent az egy évvel korábbi 355,2 milliárd eurós rekordhoz képest. Az államadósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 2012 végére 156,9 százalékra csökkent az előző évi 170,3 százalékról az EU statisztikai hivatalának legutóbbi becslése szerint.
MTI
A müncheni lap szerint a legtöbb szakértő kizártnak tartja, hogy Görögország az eredeti terveknek megfelelően 2015-ben visszatérhet az államháztartás piaci finanszírozásához. Erre utalt Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter is egy keddi választási rendezvényen, amelyen a német kormány részéről első alkalommal beszélt nyilvánosan arról, hogy egy újabb "programra" lesz szükség Görögországban.A pénzügyminiszter részleteket nem árult el.
Az államadósság egy újabb részének elengedése nem járható út. Ezt ellenzi egyebek között Németország és számos szakértő, arra hivatkozva, hogy nemcsak magánhitelezőknek kellene lemondaniuk a nekik járó pénz egy részéről, hanem az Európai Központi Banknak is, az adósságelengedés pedig nem egyeztethető össze az intézmény működési szabályaival.
Egy újabb hitelcsomag összeállítása sem tűnik kivitelezhetőnek. A hitelezés folytatása erős politikai ellenállásba ütközhet számos euróövezeti tagállamban, köztük Németországban. További probléma, hogy az esetleges újabb kölcsönök tovább emelnék Görögország adósságterhét, ami még inkább megnehezítené a visszatérést a piaci finanszírozáshoz - írta a Süddeutsche Zeitung.
A kulisszák mögött egy harmadik megoldásról tárgyalnak. Az elképzelés lényege, hogy megemelik az uniós strukturális alapokból - a térségi gazdasági különbségek csökkentését célzó fejlesztések finanszírozását szolgáló pénzalapokból - a Görögországnak juttatott támogatást, aminek révén az athéni vezetés gazdaságösztönző programokat indíthat. Így több költségvetési forrást lehet adósságtörlesztésre fordítani.
Az újabb támogatás jóval kisebb mértékű lehet az eddigi programokhoz képest. Várhatóan a támogatás feltételei sem lesznek annyira szigorúak, mint eddig, mert Görögország a segítségért cserébe elvárt reformok jelentős részét már elindította - mondták szakértők a Süddeutsche Zeitungnak.
Görögországnak 2011 óta két csomagban összesen 240 milliárd eurónyi mentőhitelt ítéltek oda a nemzetközi hitelezők, az Európai Bizottság, az euróövezeti mentőalapok, euróövezeti országok és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Emellett a magánhitelezők - főképp kereskedelmi bankok - tavaly lemondtak a görög államadósságból nekik járó 206 milliárd eurónak majdnem a feléről.
Görögország 215 milliárd eurót már felvett a mentőhitelből, és az év végéig további 22 milliárd euróhoz jut ebből a forrásból.
A görög államadósság 2012 végén 303,9 milliárd euró volt, több mint 50 milliárd euróval csökkent az egy évvel korábbi 355,2 milliárd eurós rekordhoz képest. Az államadósság aránya a hazai össztermékhez (GDP) képest 2012 végére 156,9 százalékra csökkent az előző évi 170,3 százalékról az EU statisztikai hivatalának legutóbbi becslése szerint.
MTI
Hozzászólások