Haradinaj az alkotmánybíróságtól várja, hogy tisztázza a miniszterelnök nélküli koszovói kormány hatásköreit
A Koha Ditore című pristinai napilap internetes oldalának beszámolója szerint Ramush Haradinaj a Facebook közösségi oldalon hétfőn tette közzé, hogy az alkotmánybírósághoz fordult, mert - indoklása szerint - szeretné jogilag tisztázni a lemondása után kialakult helyzetet, illetve elkerülni, hogy intézményes légüres tér alakuljon ki. Véleménye szerint a testület döntése arra is jó lesz, hogy a jövőben hasonló helyzet kialakulásakor azonnal tudni lehessen, mi a teendő.
Ezzel egy időben Ramush Haradinaj arra kérte Hashim Thaci államfőt, valamint a pártokat, hogy kezdjék meg az előkészületeket az előrehozott választásokra. Sajtóhírek szerint várhatóan szeptember 8-án tarthatnak előrehozott választást Koszovóban. Egyes lapok a napokban már tényként közölték, hogy Hashim Thaci szeptember elejére írta ki a választást, ám a köztársasági elnöki hivatal tájékoztatása szerint ez még nem történt meg.
Ramush Haradinaj július 19-én mondott le a kormányfői posztról azért, mert a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság gyanúsítottként idézte be. Elutazása előtt kijelentette, azért mondott le a kormányfői posztról, hogy a bíróság ne Koszovó miniszterelnökét, hanem egy magánembert hallgasson ki. A hágai testület a múlt szerdán hallgatta volna meg a volt koszovói kormányfőt, ám ő közölte, teljesítette a kötelességét azzal, hogy megjelent a törvényszék előtt, a válaszadást azonban megtagadja.
Koszovóba visszatérve a múlt péntekre összehívta a kormány ülését, ami felháborodást keltett az ellenzéki pártok körében, amelyek nehezményezték, hogy a lemondott miniszterelnök továbbra is kormányfőként viselkedik, és követelték, hogy az alkotmánybíróság foglaljon állást a kialakult helyzettel kapcsolatban. Haradinaj korábban arról számolt be, hogy amennyiben nem emelnek ellene vádat, ismét indul a kormányfői székért az őszi előrehozott választásokon.
A különleges bíróság és ügyészség feladata az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején gerillaakcióiról elhíresült UCK feltételezett háborús bűneinek vizsgálata. A hadseregnek Haradinaj mellett Hashim Thaci koszovói államfő és Kadri Veseli házelnök is tagja volt. A Hágában működő bíróság létrehozásáról szóló törvényt nemzetközi nyomásra 2014-ben fogadta el a pristinai parlament.
Korábban az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéken (NT) is folytak eljárások a feltételezett elkövetők ellen. Haradinajt például az NT 2008-ban és 2012-ben is felmentette. A koszovói konfliktusban több mint tízezer ember vesztette életét, főként civilek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások