Háromszáz tanácsot adott Kairónak az ENSZ az emberi jogi helyzettel kapcsolatban
Az egyiptomi emberi jogi helyzetre vonatkozó háromszáz szakmai tanácsot adott Kairónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa - jelentették vasárnap egyiptomi lapok.
A javaslatok egyebek mellett a tüntetéseket és a civil szervezetek működését szabályozó rendeleteket, a sajtószabadságot, a halálbüntetést és a nők jogait érintették.
A 2011-es forradalom óta ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok emberi jogi teljesítményének vizsgálatát célzó Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review) Egyiptommal foglalkozott. Az észak-afrikai ország 2010-ben szerepelt utoljára - és először - a Genfben tartott ülés napirendjén.
Az iszlamista rezsim tavaly nyári megbuktatását követő véres kimenetelű zavargásokra és az országban tevékenykedő terrorcsoportokra, illetve az Észak-Afrikában és a közel-keleti térségben teret nyerő dzsihadista szervezetek jelentette veszélyre hivatkozva Egyiptomban több olyan jogszabály született, amely a kritikus hangok szerint erősen korlátozza az ellenzék mozgásterét.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szerdai üléséről szóló jelentésben legkevesebb húsz javaslat érinti a civil szervezetek helyzetét.
Az egyiptomi társadalmi szolidaritási minisztérium a nemkormányzati szervezeteknek november 10-ig adott határidőt arra, hogy hivatalosan regisztrálják magukat egy sokak által vitatott, 2002-es jogszabályra hivatkozva. Azon szervezetek, amelyek ezt nem teszik meg, büntetőeljárással és bezárással számolhatnak.
A Daily New Egypt című napilap szerint egyes szervezetek azt jelentették, hogy az illetékes minisztérium elutasította, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyta regisztrációs kérelmüket. A helyi média által szoros figyelemmel követett genfi ülésen való részvételtől hét egyiptomi emberi jogi szervezet is visszalépett arra hivatkozva, hogy a hatóságok utólagos megtorló intézkedéseitől tartanak.
Legalább tizenhárom ajánlat vonatkozik egy tavaly ősszel hozott rendeletre, amely szigorú előfeltételekhez és engedélyekhez köti a tüntetések megrendezését. A jogszabály megsértése miatt több száz ellenzéki tüntetőt vettek őrizetbe.
Egyebek mellett az Egyesült Államok és Belgium a biztonsági erők "túlzott erőszakhasználatának" kivizsgálását sürgette. Izland az iszlamista kormány tavaly júliusi megbuktatását követő tömeges tüntetések legvéresebb összecsapásának "mélyreható és független" kivizsgálását javasolta. A kairói Rábaa el-Adavíja mecset előtt és az en-Nahda téren tartott demonstrációk augusztus 14-i feloszlatásakor több száz, egyes források szerint több mint ezer ember vesztette életét.
A Daily News Egypt szerint az ENSZ illetékes tanácsa Boszniának - amely országról Egyiptommal egy napon tanácskoztak Genfben - mindössze 167 tanácsot adott. Irakkal és Iránnnal kapcsolatban október végén üléseztek. Előbbi 290, utóbbi pedig 229 javaslatot kapott. Az al-Ahrám című napilap internetes oldalán olvasható beszámoló szerint Egyiptomnak 2015. március 15-ig kell a javaslatokra reagálnia.
MTI
A javaslatok egyebek mellett a tüntetéseket és a civil szervezetek működését szabályozó rendeleteket, a sajtószabadságot, a halálbüntetést és a nők jogait érintették.A 2011-es forradalom óta ez volt az első alkalom, hogy a tagállamok emberi jogi teljesítményének vizsgálatát célzó Egyetemes Időszakos Felülvizsgálat (Universal Periodic Review) Egyiptommal foglalkozott. Az észak-afrikai ország 2010-ben szerepelt utoljára - és először - a Genfben tartott ülés napirendjén.
Az iszlamista rezsim tavaly nyári megbuktatását követő véres kimenetelű zavargásokra és az országban tevékenykedő terrorcsoportokra, illetve az Észak-Afrikában és a közel-keleti térségben teret nyerő dzsihadista szervezetek jelentette veszélyre hivatkozva Egyiptomban több olyan jogszabály született, amely a kritikus hangok szerint erősen korlátozza az ellenzék mozgásterét.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának szerdai üléséről szóló jelentésben legkevesebb húsz javaslat érinti a civil szervezetek helyzetét.
A tanácsokat megfogalmazó tagállamok az idevonatkozó jogszabály módosítására szólították fel Kairót, úgy, hogy az megfeleljen a januárban megszavazott alkotmányban foglaltaknak, illetve a nemzetközi normáknak.
Az egyiptomi társadalmi szolidaritási minisztérium a nemkormányzati szervezeteknek november 10-ig adott határidőt arra, hogy hivatalosan regisztrálják magukat egy sokak által vitatott, 2002-es jogszabályra hivatkozva. Azon szervezetek, amelyek ezt nem teszik meg, büntetőeljárással és bezárással számolhatnak.
A Daily New Egypt című napilap szerint egyes szervezetek azt jelentették, hogy az illetékes minisztérium elutasította, vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyta regisztrációs kérelmüket. A helyi média által szoros figyelemmel követett genfi ülésen való részvételtől hét egyiptomi emberi jogi szervezet is visszalépett arra hivatkozva, hogy a hatóságok utólagos megtorló intézkedéseitől tartanak.
Legalább tizenhárom ajánlat vonatkozik egy tavaly ősszel hozott rendeletre, amely szigorú előfeltételekhez és engedélyekhez köti a tüntetések megrendezését. A jogszabály megsértése miatt több száz ellenzéki tüntetőt vettek őrizetbe.
Egyebek mellett az Egyesült Államok és Belgium a biztonsági erők "túlzott erőszakhasználatának" kivizsgálását sürgette. Izland az iszlamista kormány tavaly júliusi megbuktatását követő tömeges tüntetések legvéresebb összecsapásának "mélyreható és független" kivizsgálását javasolta. A kairói Rábaa el-Adavíja mecset előtt és az en-Nahda téren tartott demonstrációk augusztus 14-i feloszlatásakor több száz, egyes források szerint több mint ezer ember vesztette életét.
A Daily News Egypt szerint az ENSZ illetékes tanácsa Boszniának - amely országról Egyiptommal egy napon tanácskoztak Genfben - mindössze 167 tanácsot adott. Irakkal és Iránnnal kapcsolatban október végén üléseztek. Előbbi 290, utóbbi pedig 229 javaslatot kapott. Az al-Ahrám című napilap internetes oldalán olvasható beszámoló szerint Egyiptomnak 2015. március 15-ig kell a javaslatokra reagálnia.
MTI
Hozzászólások