Hetven éves az Európai Parlament
Az Európai Parlament elődje, az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlésének hetven évvel ezelőtti, 1952-es megalakítására emlékezett strasbourgi plenáris ülésén kedden.
Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az ünnepségen azt mondta, Európa az emberek által feltett kérdésekre adott válasz, a reményt, a bátorságot és a hitet szimbolizálja. Alexander de Croo belga miniszterelnök azt mondta, Európát ma a jövőképpel rendelkező állampolgárok mozdítják előre. Olyan európaiak, akik uniós választ várnak a migrációs, a koronavírus-járvány okozta válságra, vagy energiaválságra.
Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök beszédében kifejtette, európaiak hét évvel a második világháború után úgy döntöttek, hogy közösséget hoznak létre.
Élisabeth Borne francia miniszterelnök Franciaország szerepét emelte ki az Európai Unió felépítésében, és az Európai Parlament egyik székhelyeként működő Strasbourg jelképes fontosságáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy Franciaország elkötelezett a közös európai jövő mellett. Strasbourg Európa ideája: egy olyan Európáé, amelynek jövője közös - mondta a francia miniszterelnök, majd hozzátette: nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy mi is Európa, miből jött és merre tart.
Szeptember 10-én volt hetven éve, hogy először összeült az Európai Szén- és Acélközösség Közgyűlése. A testület 1952-ben a nemzeti parlamentekből érkezett 78 képviselőből állt. 1958-ban az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség létrehozásával a közgyűlést kibővítették és átnevezték az Európai Parlament Közgyűlésének. Az intézmény 1962-ben vette fel az Európai Parlament nevet.
A Fidesz európai parlamenti delegációja az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írt írta: az Európai Parlament mára olyan intézménnyé vált, amely azt gondolja magáról, hogy mindenhez ért, mindig hallatnia kell a hangját. Egy ideológiai és politikai nyomásgyakorló szervezet lett, amely a rá vonatkozó rendelkezéseket folyamatosan figyelmen kívül hagyja, a hatásköreit jogellenes módon, a végletekig kívánja bővíteni.
A közlemény Trócsányi Lászlót, a Fidesz EP-képviselőjét idézte, aki kijelentette: az EP-nek érdekegyeztető fórumként kellene működnie, tekintettel arra, hogy az Európai Unióban a szuverenitás letéteményesei a tagállamok. Az EP célja megalapításakor az volt, hogy az európai intézmények működésének demokratikus jellegét előmozdítsa. Ezt sajnos nem érte el, és a jelenlegi működése sem áll összhangban ezzel a célkitűzéssel - hangoztatta. Véleménye szerint az EP előszeretettel fogalmaz meg kritikát ideológiai alapon tagállami kormányok ellen, és büntetéseket követel szuverén országokkal szemben.
"Nem tudja betölteni azt az integrációs eszményt, amelyet az "egység a sokszínűségben" jelmondat testesít meg" - húzta alá Trócsányi László, aki szerint az európai intézmények demokratikus működésének erőteljesebb megjelenítéséhez a nemzeti parlamentek hangsúlyosabb szerepvállalása szükséges.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások