Hollande: elfogadhatatlan lenne orosz katonák jelenléte Ukrajnában (2. rész)
Francois Hollande francia államfő szerint "tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne" orosz katonák jelenléte Ukrajna keleti részén.
"Ha úgy adódna, hogy orosz katonák lépnének ukrán földre, az tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne" - jelentette ki csütörtökön a köztársasági elnök a francia nagykövetek szokásos éves értekezletén tartott beszédében. (Az államfő még azt megelőzően beszélt, hogy Kijev csütörtök kora délután közölte, Oroszország katonai inváziót hajtott végre Ukrajna ellen.)
Hollande ismételten arra kérte Oroszországot, hogy "tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását, és hagyjon fel a szeparatisták támogatásával".
A francia elnök szerint az ukrajnai konfliktus "az egyik legsúlyosabb válság a hidegháború vége óta". "Megkérdőjelezi azokat az elveket, amelyek a hidegháború vége óta a kollektív biztonság alapjait jelentik" - hangsúlyozta.
Jelezte, hogy Párizs Németországgal együtt kész újabb találkozót szervezni az orosz és az ukrán elnök között, "amennyiben a feltételek adottak".
Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko a normadiai partraszállás hetvenedik évfordulóján rendezett ünnepségen váltott először szót egymással Francois Hollande és Angela Merkel német kancellár jelenlétében. Azóta kedden Minszkben ültek először négyszemközt tárgyalóasztalhoz, de a megbeszélés nem hozott konkrét előrelépést a konfliktus megoldásában.
Hollande kiemelte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók "életben maradnak, sőt növekedhetnek is, amennyiben a feszültség folytatódik".
"Az nem lehetséges, hogy Oroszország egyszerre vágyik arra, hogy a XXI. század egyik elismert nagyhatalma legyen, és közben nem tartja tiszteletben a szabályokat. Ezt az ellentmondást természetesen mindenekelőtt az orosz elnöknek kell feloldania" - hívta fel a figyelmet Hollande. "Franciaország és az Európai Unió szeretné az Oroszországgal való viszonyát elmélyíteni. De ennek jelenleg az ukrán válság az egyik fő akadálya" - tette hozzá.
Az Iszlám Állam nevű iszlamista szervezet szíriai és iraki előretörése kapcsán Hollande kijelentette, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök nem lehet partner a terrorizmus elleni harcban.
"A (szíriai) konfliktus elérte Irakot, amely a vallások közötti konfliktusok és az instabilitás miatt már korábban olyannyira megosztott ország volt, hogy az Iszlám Állam benyomult a résbe, mert a terrorizmus mindig a káoszt használja ki" - emlékeztetett Hollande. "Széleskörű összefogásra van szükség, de a dolgok egyértelműek: Bassár el-Aszad nem lehet partner a terrorizmus elleni harcban, hiszen a dzsihádisták objektív szövetségese" - fogalmazott a francia elnök.
A damaszkuszi rezsim jelezte, hogy kész együttműködni Washingtonnal, amely légicsapásokat indított az Iszlám Állam ellen Irakban. Szíriában a Nyugat és néhány arab ország viszont a mérsékelt ellenzéket támogatja, amely egyszerre harcol a rezsim és a dzsihádisták erői ellen.
Hollande arra is emlékeztetett, hogy Franciaország, miután fegyverekkel támogatja az Irak északi részén a dzsihádistákkal szemben harcoló kurdokat, javaslatot tett egy nemzetközi konferencia megszervezésére Párizsban, annak érdekében, hogy összehangolják az Iszlám Állammal szembeni nemzetközi fellépést humanitárius, biztonságpolitikai és katonai téren is. Az államfő szerint ezt a konferenciát minél gyorsabban meg kellene szervezni, de előzetes feltételként jelölte meg egy új iraki kormány megalakulását.
A kedd este bejelentett gázai tűzszünet apropóján a francia elnök megemlítette, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia az izraeli-palesztin konfliktus megoldásában.
"Európa sokat tesz Palesztina újjáépítése és fejlesztése érdekében, de nem lehet csak egy pénzosztó-hely, ahova az éppen aktuális konfliktus sebeinek gyógyításához fordulnak" - mondta a francia elnök.
A Líbiában a rivális milíciák között július közepe óta folyó véres harcok miatt pedig azt kérte az ENSZ-től a francia államfő, hogy "nyújtson különleges támogatást a líbiai hatóságoknak" az államiság helyreállítása érdekében, különben az egész térséget elboríthatja a terrorizmus. Arról azonban nem beszélt, hogy pontosan milyen jellegű, katonai vagy pedig polgári támogatásra gondolt.
MTI
"Ha úgy adódna, hogy orosz katonák lépnének ukrán földre, az tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne" - jelentette ki csütörtökön a köztársasági elnök a francia nagykövetek szokásos éves értekezletén tartott beszédében. (Az államfő még azt megelőzően beszélt, hogy Kijev csütörtök kora délután közölte, Oroszország katonai inváziót hajtott végre Ukrajna ellen.)Hollande ismételten arra kérte Oroszországot, hogy "tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását, és hagyjon fel a szeparatisták támogatásával".
A francia elnök szerint az ukrajnai konfliktus "az egyik legsúlyosabb válság a hidegháború vége óta". "Megkérdőjelezi azokat az elveket, amelyek a hidegháború vége óta a kollektív biztonság alapjait jelentik" - hangsúlyozta.
Jelezte, hogy Párizs Németországgal együtt kész újabb találkozót szervezni az orosz és az ukrán elnök között, "amennyiben a feltételek adottak".
Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko a normadiai partraszállás hetvenedik évfordulóján rendezett ünnepségen váltott először szót egymással Francois Hollande és Angela Merkel német kancellár jelenlétében.
Hollande kiemelte, hogy az Oroszországgal szembeni szankciók "életben maradnak, sőt növekedhetnek is, amennyiben a feszültség folytatódik".
"Az nem lehetséges, hogy Oroszország egyszerre vágyik arra, hogy a XXI. század egyik elismert nagyhatalma legyen, és közben nem tartja tiszteletben a szabályokat. Ezt az ellentmondást természetesen mindenekelőtt az orosz elnöknek kell feloldania" - hívta fel a figyelmet Hollande. "Franciaország és az Európai Unió szeretné az Oroszországgal való viszonyát elmélyíteni. De ennek jelenleg az ukrán válság az egyik fő akadálya" - tette hozzá.
Az Iszlám Állam nevű iszlamista szervezet szíriai és iraki előretörése kapcsán Hollande kijelentette, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök nem lehet partner a terrorizmus elleni harcban.
"A (szíriai) konfliktus elérte Irakot, amely a vallások közötti konfliktusok és az instabilitás miatt már korábban olyannyira megosztott ország volt, hogy az Iszlám Állam benyomult a résbe, mert a terrorizmus mindig a káoszt használja ki" - emlékeztetett Hollande. "Széleskörű összefogásra van szükség, de a dolgok egyértelműek: Bassár el-Aszad nem lehet partner a terrorizmus elleni harcban, hiszen a dzsihádisták objektív szövetségese" - fogalmazott a francia elnök.
A damaszkuszi rezsim jelezte, hogy kész együttműködni Washingtonnal, amely légicsapásokat indított az Iszlám Állam ellen Irakban. Szíriában a Nyugat és néhány arab ország viszont a mérsékelt ellenzéket támogatja, amely egyszerre harcol a rezsim és a dzsihádisták erői ellen.
Hollande arra is emlékeztetett, hogy Franciaország, miután fegyverekkel támogatja az Irak északi részén a dzsihádistákkal szemben harcoló kurdokat, javaslatot tett egy nemzetközi konferencia megszervezésére Párizsban, annak érdekében, hogy összehangolják az Iszlám Állammal szembeni nemzetközi fellépést humanitárius, biztonságpolitikai és katonai téren is. Az államfő szerint ezt a konferenciát minél gyorsabban meg kellene szervezni, de előzetes feltételként jelölte meg egy új iraki kormány megalakulását.
A kedd este bejelentett gázai tűzszünet apropóján a francia elnök megemlítette, hogy Európának nagyobb szerepet kellene vállalnia az izraeli-palesztin konfliktus megoldásában.
"Európa sokat tesz Palesztina újjáépítése és fejlesztése érdekében, de nem lehet csak egy pénzosztó-hely, ahova az éppen aktuális konfliktus sebeinek gyógyításához fordulnak" - mondta a francia elnök.
A Líbiában a rivális milíciák között július közepe óta folyó véres harcok miatt pedig azt kérte az ENSZ-től a francia államfő, hogy "nyújtson különleges támogatást a líbiai hatóságoknak" az államiság helyreállítása érdekében, különben az egész térséget elboríthatja a terrorizmus. Arról azonban nem beszélt, hogy pontosan milyen jellegű, katonai vagy pedig polgári támogatásra gondolt.
MTI
Hozzászólások