Horvát kormányfő: az EU külső határainak védelme az unió legfőbb feladata
Az Európai Unió külső határainak védelme az unió egyik legfőbb feladata - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén kedden.
Plenkovic szerint Horvátország nem schengeni tagországként már bizonyította, hogy hozzájárul a külső határok védelméhez. A horvát kormányfő aláhúzta, hogy Zágráb mindent megtesz, hogy Horvátország minél hamarabb csatlakozhasson a schengeni övezethez és az eurót is bevezethessék.
Plenkovic elmondta, hogy a populizmus erősödése miatt jobban fel kell készülni a 2019-es európai választásokra. Közölte, támogatja, hogy folytatódjon az az eljárás, hogy az európai szintű pártok állítanak úgynevezett csúcsjelölteket az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Plenkovic szerint az európai polgárok így nevet és arcot kapcsolhatnak a különböző eszmékhez és javaslatokhoz. Kiemelte: azt is támogatja, hogy uniós választókerületek kialakításával, páneurópai listák alapján válasszák meg Európai Parlament képviselőit.
Horvátország 2015 őszén, miután Magyarország műszaki határzárat létesített a szerb határon, bejelentette, hogy átengedi területén az észak felé igyekvő embereket. Zoran Milanovic akkori kormányfő 2015 szeptemberében a parlamentben elmondta, hogy a hatóságok készen állnak, hogy fogadják és elirányítsák az embereket oda, ahova tartanak.
Áthaladhatnak Horvátországon, és segíteni fogunk nekik - mondta Milanovic. Miután két nap alatt több mint tízezren lépték át a határt, Zágráb több határátkelőt lezárt. A migrációs válság 2015-ös kezelése komoly feszültségeket hozott felszínre a korábbi jugoszláv tagköztársaságok között. Az uniós határok védelme tagállami hatáskör.
A csúcsjelöltek rendszerével összefüggésben 2014-ben az a kifogás merült fel, hogy ezáltal az Európai Parlament elbitorolja a tagállamok jogköreit. Az uniós szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság élére a tagországok állam- illetve kormányfőire ruházza a jelöltállítás jogát, akit a parlament választ meg.
(Forrás: MTI)
Plenkovic szerint Horvátország nem schengeni tagországként már bizonyította, hogy hozzájárul a külső határok védelméhez. A horvát kormányfő aláhúzta, hogy Zágráb mindent megtesz, hogy Horvátország minél hamarabb csatlakozhasson a schengeni övezethez és az eurót is bevezethessék.
Plenkovic úgy véli, a csökkenő tendencia ellenére továbbra is oda kell figyelni a migrációs folyamatokra.
Véleménye szerint meg kell reformálni a menekültügyi rendszert, a tagországok közötti szolidaritásnak pedig az egyik legalapvetőbb elvnek kell lennie a közös megoldás érdekében. Kiemelte, Európa biztonsága sérülékeny, erősebb biztonsági és védelmi politikára van szükség, biztonságával a határain belül és azokon kívül is foglalkoznia kell. Erősíteni kell a külső partnerekkel folytatott és a transzatlanti kapcsolatokat egyaránt.
Plenkovic elmondta, hogy a populizmus erősödése miatt jobban fel kell készülni a 2019-es európai választásokra. Közölte, támogatja, hogy folytatódjon az az eljárás, hogy az európai szintű pártok állítanak úgynevezett csúcsjelölteket az Európai Bizottság elnöki tisztségére. Plenkovic szerint az európai polgárok így nevet és arcot kapcsolhatnak a különböző eszmékhez és javaslatokhoz. Kiemelte: azt is támogatja, hogy uniós választókerületek kialakításával, páneurópai listák alapján válasszák meg Európai Parlament képviselőit.
Horvátország 2015 őszén, miután Magyarország műszaki határzárat létesített a szerb határon, bejelentette, hogy átengedi területén az észak felé igyekvő embereket. Zoran Milanovic akkori kormányfő 2015 szeptemberében a parlamentben elmondta, hogy a hatóságok készen állnak, hogy fogadják és elirányítsák az embereket oda, ahova tartanak.
Áthaladhatnak Horvátországon, és segíteni fogunk nekik - mondta Milanovic. Miután két nap alatt több mint tízezren lépték át a határt, Zágráb több határátkelőt lezárt. A migrációs válság 2015-ös kezelése komoly feszültségeket hozott felszínre a korábbi jugoszláv tagköztársaságok között. Az uniós határok védelme tagállami hatáskör.
A csúcsjelöltek rendszerével összefüggésben 2014-ben az a kifogás merült fel, hogy ezáltal az Európai Parlament elbitorolja a tagállamok jogköreit. Az uniós szerződés szerint ugyanis az Európai Bizottság élére a tagországok állam- illetve kormányfőire ruházza a jelöltállítás jogát, akit a parlament választ meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások