Horvát miniszterelnök: nincs béke anélkül, hogy meg tudnánk védeni
Nincs szabadság erő nélkül, és nincs béke anélkül, hogy meg tudnánk védeni - hangsúlyozta Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök kedden Kninben, a Vihar hadművelet 30. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen.
Az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és fővárosát, Knint, és ezzel lehetővé vált a horvát honvédő háború lezárása.
A horvátok számára az évforduló az egyik legnagyobb nemzeti ünnep, míg a szerbek a háború szégyenteljes pillanatának és etnikai tisztogatásnak tartják a szerbek elűzését.
Andrej Plenkovic rámutatott, hogy a megemlékezés minden évben lehetőséget biztosít nemcsak arra, hogy ne felejtsék el a történteket, hanem arra is, hogy megerősítsék, mit is jelentett a Vihar hadművelet, és mire kötelezi a ma élőket.
Emlékeztett arra, hogy a múlt héten tartott zágrábi katonai parádé is bizonyította, a horvát hadsereg erős, jól felszerelt és megfelelően képzett. "Augusztus 5. nemcsak egy évforduló, hanem a horvát lelkiismeret napja, egy fogadalom a hazának, hogy mindig meg fogjuk védeni, egy fogadalom honvédőknek, hogy soha nem fogjuk őket elfelejteni, és egy fogadalom gyermekeinknek, hogy olyan országot hagyunk rájuk, amely ismeri saját értékét és azt az árat, amelyet fizettek érte" - húzta alá.
Rámutatott, hogy ma már nem fegyverekkel, hanem felelősséggel, tudással és elszántsággal védik Horvátországot minden nap, és megóvják az alapvető horvát értékeket.
A szerbekkel fenntartott kapcsolatra kitérve közölte, hogy 1744 embert tartanak eltűntként számon. "Azt várjuk Belgrádtól, hogy mutasson végre készséget az együttműködésre, mert az eltűntekkel kapcsolatos teljes igazság nélkül nem jöhet létre sem őszinte kapcsolat, sem európai jövő" - tette hozzá.
A harminc évvel ezelőtti Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, és a horvát erők és szövetségeseik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát. Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornok elleni elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé.
(Forrás: MTI)
Az 1995 nyarán végrehajtott, Vihar fedőnevű hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és fővárosát, Knint, és ezzel lehetővé vált a horvát honvédő háború lezárása.A horvátok számára az évforduló az egyik legnagyobb nemzeti ünnep, míg a szerbek a háború szégyenteljes pillanatának és etnikai tisztogatásnak tartják a szerbek elűzését.
Andrej Plenkovic rámutatott, hogy a megemlékezés minden évben lehetőséget biztosít nemcsak arra, hogy ne felejtsék el a történteket, hanem arra is, hogy megerősítsék, mit is jelentett a Vihar hadművelet, és mire kötelezi a ma élőket.
A békét nem egyszer kell elnyerni, hanem minden egyes napon meg kell védeni - hangsúlyozta a horvát kormányfő. Az ukrajnai és a közel-keleti háborúra utalva hozzátette, hogy a világ újra lángokban áll, ezért egyértelművé vált, hogy a biztonság éberséget, elszántságot és folyamatos befektetést igényel.
Emlékeztett arra, hogy a múlt héten tartott zágrábi katonai parádé is bizonyította, a horvát hadsereg erős, jól felszerelt és megfelelően képzett. "Augusztus 5. nemcsak egy évforduló, hanem a horvát lelkiismeret napja, egy fogadalom a hazának, hogy mindig meg fogjuk védeni, egy fogadalom honvédőknek, hogy soha nem fogjuk őket elfelejteni, és egy fogadalom gyermekeinknek, hogy olyan országot hagyunk rájuk, amely ismeri saját értékét és azt az árat, amelyet fizettek érte" - húzta alá.
Rámutatott, hogy ma már nem fegyverekkel, hanem felelősséggel, tudással és elszántsággal védik Horvátországot minden nap, és megóvják az alapvető horvát értékeket.
A szerbekkel fenntartott kapcsolatra kitérve közölte, hogy 1744 embert tartanak eltűntként számon. "Azt várjuk Belgrádtól, hogy mutasson végre készséget az együttműködésre, mert az eltűntekkel kapcsolatos teljes igazság nélkül nem jöhet létre sem őszinte kapcsolat, sem európai jövő" - tette hozzá.
A harminc évvel ezelőtti Vihar hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, és a horvát erők és szövetségeseik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát. Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült.
Horvátországban ma is az az általános vélemény, hogy a hadsereg honvédő háborút vívott, csak védekezett, agressziót nem követett el, amit szerintük a hágai bíróság döntése is legitimált. 2012. október 16-án ugyanis a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező Nemzetközi Törvényszék megsemmisítette a Vihar hadművelet fő irányítói, Ante Gotovina és Mladen Markac tábornok elleni elmarasztaló ítéletet. A két parancsnokot a katonáik által elkövetett cselekmények miatt háborús és emberiesség elleni bűncselekmények vádjával állították bíróság elé.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások