Horvátországban 2018 a reformok évének indult, azok bevezetése azonban nagyrészt elmaradt
Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Bár Andrej Plenkovic horvát kormányfő már az év elején beharangozta, hogy Horvátországban a strukturális reformok éve következik, amelyek kulcsfontosságúak az eurózónához való csatlakozáshoz, a bevezetésük nagyrészt elmaradt. A kabinetnek a égetőbb problémák megoldásával kellett foglalkoznia a komoly gazdaságpolitikai intézkedések tervezése helyett.
Annak ellenére, hogy Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor elkerülte a csődöt a 2017 áprilisban a parlament által gyorsított eljárásban elfogadott törvénynek köszönhetően, amely lehetővé teszi stratégiai cégeknek, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, a folyamatot számos botrány övezte. Az év elején a közvélemény nyomására lemondott az Agrokor élére kinevezett rendkívüli kormánybiztos, valamint később Martina Dalic volt gazdasági miniszter is, miután kiderült, hogy ugyanazok írták a vállalat megmentését szolgáló törvényt, akik később profitáltak a jogszabály érvényesítéséből.
Ami a reformokat illeti, bár történt némi áttörés az adóreform terén, a horvát munkaadók szövetsége (HUP) élesen bírálta a vonatkozó törvénytervezetet, mert a változtatások szerinte annyira aprók és hatástalanok, hogy nem oldják meg a gazdaság problémáit. Nem történt előrelépés ugyanakkor a felsőoktatási-, az egészségügyi-, a közigazgatási- és az államreform terén. Szakértők szerint a demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt pedig a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget az országban.
Darko Horvat újonnan kinevezett gazdasági minisztertől az energetikai szektorban várt áttörést a kormány, de a tárcavezetőnek a csődközelbe került hajógyárakra kellett összpontosítania. Horvátország még 2012-ben állapodott meg az Európai Bizottsággal a hajógyárak szanálásáról. Brüsszel azt várta el Horvátországtól, hogy hagyjon fel a hajógyártás versenytorzító hatású állami támogatásával. Zágráb a hajógyárak támogatására több tízmilliárd kunát költött eddig, és amennyiben csődbe jutnak, a hitelgaranciák komoly problémákat okozhatnak a költségvetésben.
Ebben az évben is elmaradtak az INA visszavásárlására tett erőfeszítések. A Mol Nyrt. kivásárlását az INA-ból még 2016 decemberében jelentett be a horvát miniszterelnök. Bár a kormány idén tavasszal döntött a befektetési tanácsadóról, amelyre még 2017-ben írt ki pályázatot, az év végéig nem kötötte meg vele a szerződést. A Mol-INA-ügy ezért továbbra is beárnyékolta Horvátország és Magyarország együttműködését.
A két ország kapcsolatának előmozdítása érdekében Orbán Viktor magyar miniszterelnök hét év szünet után decemberben hivatalosan Zágrábba látogatott. A Mol-INA-üggyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, Magyarország ezt üzleti konfliktusnak tekinti. Zágráb egy másik nagy projektje is megrekedt. A horvát kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat által kiírt kötelező eljárás második körében sem sikerült a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásait értékesíteni. E nélkül azonban nem épülhet meg a horvát kormány stratégiai fontosságú projektje, amelyet az Európai Unió (EU) valamivel több mint 100 millió euróval támogatott.
Horvátország komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében is, hogy mielőbb csatlakozhasson a schengeni övezethez. Ezen törekvéseit azonban hátráltatják Boszniából érkező az illegális bevándorlók. A belügyminisztérium adatai szerint ebben az évben a hatóságok közel 8 ezer illegális határsértőt tartóztattak fel. Ugyanennyien azonban Szlovéniába is eljutottak Horvátországon keresztül. Ljubljana ezért azzal vádolja Zágrábot, hogy nem védi hatékonyan a boszniai-horvát határt.
Bár Horvátország védi az EU leghosszabb külső határát, sehol nem állított fel fizikai akadályt. Külföldi és hazai jogvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a horvát rendőröket, hogy erőszakkal lépnek fel a migránsok ellen, hogy elrettentsék őket az újabb illegális határsértésektől. Ezt a hatóságok mindig következetesen visszautasították.
Zágráb támogatta az ENSZ globális migrációs csomagját, bár a kormányfő és az államfő ebben sem értett egyet. Plenkovic szerint nem egy olyan nemzetközi szerződésről van szó, amely kötelező jellegű intézkedések katalógusát tartalmazná, és mint ilyen, Zágráb számára elfogadható. Míg Grabar-Kitarovic úgy vélte: nincs nemzetközi konszenzus a paktumról, ezért ő nem ment el Marokkóba, ahol decemberben elfogadták a dokumentumot.
(Forrás: MTI)
Annak ellenére, hogy Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor elkerülte a csődöt a 2017 áprilisban a parlament által gyorsított eljárásban elfogadott törvénynek köszönhetően, amely lehetővé teszi stratégiai cégeknek, hogy az államtól rendkívüli igazgatási eljárást kérjenek, a folyamatot számos botrány övezte. Az év elején a közvélemény nyomására lemondott az Agrokor élére kinevezett rendkívüli kormánybiztos, valamint később Martina Dalic volt gazdasági miniszter is, miután kiderült, hogy ugyanazok írták a vállalat megmentését szolgáló törvényt, akik később profitáltak a jogszabály érvényesítéséből.
A gazdasági miniszter távozása után csökkent a kormány népszerűsége, ráadásul még Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő is folyamatosan bírálta a kormányfőt és a kormányt, amiért szerinte nem tesz meg mindent a kivándorlás megállítása érdekében, és nem vezeti be a szükséges reformokat.
A konfliktus egyébként régóta tart a kormány és az elnöki hivatal között, holott mind az államfő, mind a kormány tagjainak zöme is a nagyobbik kormányzó pártból, a HDZ-ből került ki. Grabar-Kitarovic megpróbált közeledni a közép-európai országokhoz, ezen belül is a visegrádi négyekhez, ugyanakkor Plenkovic szigorúan Brüsszelhez igazodó politikát folytatott.
Ami a reformokat illeti, bár történt némi áttörés az adóreform terén, a horvát munkaadók szövetsége (HUP) élesen bírálta a vonatkozó törvénytervezetet, mert a változtatások szerinte annyira aprók és hatástalanok, hogy nem oldják meg a gazdaság problémáit. Nem történt előrelépés ugyanakkor a felsőoktatási-, az egészségügyi-, a közigazgatási- és az államreform terén. Szakértők szerint a demográfiai problémák megoldásának hanyagolása miatt pedig a nyugdíjrendszer, a munka- és az egészségügyi rendszer összeomlása fenyeget az országban.
Darko Horvat újonnan kinevezett gazdasági minisztertől az energetikai szektorban várt áttörést a kormány, de a tárcavezetőnek a csődközelbe került hajógyárakra kellett összpontosítania. Horvátország még 2012-ben állapodott meg az Európai Bizottsággal a hajógyárak szanálásáról. Brüsszel azt várta el Horvátországtól, hogy hagyjon fel a hajógyártás versenytorzító hatású állami támogatásával. Zágráb a hajógyárak támogatására több tízmilliárd kunát költött eddig, és amennyiben csődbe jutnak, a hitelgaranciák komoly problémákat okozhatnak a költségvetésben.
Ebben az évben is elmaradtak az INA visszavásárlására tett erőfeszítések. A Mol Nyrt. kivásárlását az INA-ból még 2016 decemberében jelentett be a horvát miniszterelnök. Bár a kormány idén tavasszal döntött a befektetési tanácsadóról, amelyre még 2017-ben írt ki pályázatot, az év végéig nem kötötte meg vele a szerződést. A Mol-INA-ügy ezért továbbra is beárnyékolta Horvátország és Magyarország együttműködését.
A két ország kapcsolatának előmozdítása érdekében Orbán Viktor magyar miniszterelnök hét év szünet után decemberben hivatalosan Zágrábba látogatott. A Mol-INA-üggyel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta, Magyarország ezt üzleti konfliktusnak tekinti. Zágráb egy másik nagy projektje is megrekedt. A horvát kormány által létrehozott LNG Hrvatska vállalat által kiírt kötelező eljárás második körében sem sikerült a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásait értékesíteni. E nélkül azonban nem épülhet meg a horvát kormány stratégiai fontosságú projektje, amelyet az Európai Unió (EU) valamivel több mint 100 millió euróval támogatott.
Horvátország komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében is, hogy mielőbb csatlakozhasson a schengeni övezethez. Ezen törekvéseit azonban hátráltatják Boszniából érkező az illegális bevándorlók. A belügyminisztérium adatai szerint ebben az évben a hatóságok közel 8 ezer illegális határsértőt tartóztattak fel. Ugyanennyien azonban Szlovéniába is eljutottak Horvátországon keresztül. Ljubljana ezért azzal vádolja Zágrábot, hogy nem védi hatékonyan a boszniai-horvát határt.
Bár Horvátország védi az EU leghosszabb külső határát, sehol nem állított fel fizikai akadályt. Külföldi és hazai jogvédő szervezetek ugyanakkor azzal vádolják a horvát rendőröket, hogy erőszakkal lépnek fel a migránsok ellen, hogy elrettentsék őket az újabb illegális határsértésektől. Ezt a hatóságok mindig következetesen visszautasították.
Zágráb támogatta az ENSZ globális migrációs csomagját, bár a kormányfő és az államfő ebben sem értett egyet. Plenkovic szerint nem egy olyan nemzetközi szerződésről van szó, amely kötelező jellegű intézkedések katalógusát tartalmazná, és mint ilyen, Zágráb számára elfogadható. Míg Grabar-Kitarovic úgy vélte: nincs nemzetközi konszenzus a paktumról, ezért ő nem ment el Marokkóba, ahol decemberben elfogadták a dokumentumot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások