HRW: a rendkívüli állapot intézkedései elősegítik a fogvatartottak kínzását
A július 15-ei puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot intézkedései elősegítik az összeesküvéssel gyanúsított fogvatartottak kínzását és egyéb módon történő bántalmazását - áll a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet keddi jelentésében.
A 43 oldalas dokumentum szerint a török kormány két törvényerejű rendelete felfüggesztette a kínzások elleni jogi biztosítékokat. A jelentés 13 olyan esetet taglal, amelyben állítólag visszaélés történt, köztük fájdalmat okozó testhelyzetekbe kényszerítés, alvásmegvonás, súlyos verés, szexuális bántalmazás, nemi erőszakkal való fenyegetés.
Hugh Williamson, a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója jelezte: még csak néhány kínzást regisztráltak, ezért a török kormánynak most azonnal vissza kellene állítania a megelőző garanciákat.
Az egyik törvényerejű rendelet felmenti a kormánytisztviselőket az eljárások során történtekkel kapcsolatos felelősség alól. További kétségeket vet fel, hogy a hatóságok elhalasztották az ENSZ illetékes specialistájának törökországi látogatását - olvasható a dokumentumban.
A HRW megkérdezett mintegy 40 ügyvédet, emberi jogi aktivistát, korábbi fogvatartottat, egészségügyi dolgozót, törvényszéki szakembert, továbbá a puccskísérlet több sérültjét.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívüli állapot nem adhat szabad kezet a kormánynak, a kínzás tilalma a nemzetközi jog része, amely még háború vagy országos szintű vészhelyzet esetén sem függeszthető fel.
Az államcsínykísérletet követően 4-ről 30 napra hosszabbították meg az őrizetbe vételek lehetséges időtartamát.
A nyomozások keretében a fogvatartottak az első 5 napban akár ügyvédi segítség nélkül is maradhatnak, illetve korlátozhatják őket az ügyvéd kiválasztásában és a jogi képviselővel folytatott beszélgetéseik bizalmasságát.
Az orvosi vizsgálatok gyakran a fogdákban, illetve rendőrök jelenlétében zajlanak. Ezen túlmenően a hatóságok titoktartásra hivatkozva számos alkalommal megtagadták a gyanúsítottaknak és az ügyvédeknek az orvosi jelentéshez történő hozzáférést.
A HRW azt állítja, hogy ezeket a rendelkezéseket nemcsak a puccsban való közreműködésben gyanúsítottakkal, hanem a kurd szeparatizmus vagy baloldali csoportok feltételezett támogatóival szemben is alkalmazták. A szervezet úgy véli, hogy az átfogó törökországi tisztogatásokat a félelem légköre hatja át. Nem tudni, kik a soron következők, hiszen már több mint 200 ügyvédet helyeztek előzetes letartóztatásba hatalomellenes összeesküvés gyanújával - írta a HRW.
A török kormány elfogultnak, valamint az Ankara által a puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok propagandájának tekinti a hasonló beszámolókat. Mehmet Metiner, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik képviselője a közelmúltban kijelentette: nem vizsgálják meg a Gülen támogatásával gyanúsítottak kínzásairól szóló állításokat.
A puccskísérlet óta eltelt három hónap alatt mintegy 32 ezer embert vettek őrizetbe és nagyjából 70 ezer ellen indítottak eljárást Törökországban. A vizsgálatok kiemelten érintik a hadsereget, az igazságügyi szektort, az oktatást, a médiában dolgozókat és a rendőrséget.
MTI
A 43 oldalas dokumentum szerint a török kormány két törvényerejű rendelete felfüggesztette a kínzások elleni jogi biztosítékokat. A jelentés 13 olyan esetet taglal, amelyben állítólag visszaélés történt, köztük fájdalmat okozó testhelyzetekbe kényszerítés, alvásmegvonás, súlyos verés, szexuális bántalmazás, nemi erőszakkal való fenyegetés.
Hugh Williamson, a HRW európai és közép-ázsiai igazgatója jelezte: még csak néhány kínzást regisztráltak, ezért a török kormánynak most azonnal vissza kellene állítania a megelőző garanciákat.
Az egyik törvényerejű rendelet felmenti a kormánytisztviselőket az eljárások során történtekkel kapcsolatos felelősség alól.
A HRW megkérdezett mintegy 40 ügyvédet, emberi jogi aktivistát, korábbi fogvatartottat, egészségügyi dolgozót, törvényszéki szakembert, továbbá a puccskísérlet több sérültjét.
A szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendkívüli állapot nem adhat szabad kezet a kormánynak, a kínzás tilalma a nemzetközi jog része, amely még háború vagy országos szintű vészhelyzet esetén sem függeszthető fel.
Az államcsínykísérletet követően 4-ről 30 napra hosszabbították meg az őrizetbe vételek lehetséges időtartamát.
A nyomozások keretében a fogvatartottak az első 5 napban akár ügyvédi segítség nélkül is maradhatnak, illetve korlátozhatják őket az ügyvéd kiválasztásában és a jogi képviselővel folytatott beszélgetéseik bizalmasságát.
Az orvosi vizsgálatok gyakran a fogdákban, illetve rendőrök jelenlétében zajlanak. Ezen túlmenően a hatóságok titoktartásra hivatkozva számos alkalommal megtagadták a gyanúsítottaknak és az ügyvédeknek az orvosi jelentéshez történő hozzáférést.
A HRW azt állítja, hogy ezeket a rendelkezéseket nemcsak a puccsban való közreműködésben gyanúsítottakkal, hanem a kurd szeparatizmus vagy baloldali csoportok feltételezett támogatóival szemben is alkalmazták. A szervezet úgy véli, hogy az átfogó törökországi tisztogatásokat a félelem légköre hatja át. Nem tudni, kik a soron következők, hiszen már több mint 200 ügyvédet helyeztek előzetes letartóztatásba hatalomellenes összeesküvés gyanújával - írta a HRW.
A török kormány elfogultnak, valamint az Ankara által a puccskísérlet kiterveléséért felelőssé tett Fethullah Gülen muzulmán hitszónok propagandájának tekinti a hasonló beszámolókat. Mehmet Metiner, a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik képviselője a közelmúltban kijelentette: nem vizsgálják meg a Gülen támogatásával gyanúsítottak kínzásairól szóló állításokat.
A puccskísérlet óta eltelt három hónap alatt mintegy 32 ezer embert vettek őrizetbe és nagyjából 70 ezer ellen indítottak eljárást Törökországban. A vizsgálatok kiemelten érintik a hadsereget, az igazságügyi szektort, az oktatást, a médiában dolgozókat és a rendőrséget.
MTI
Hozzászólások