Illegális bevándorlás - A németek többsége szerint hazájuk elbírja a menekülthullám terhét
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Németországban a lakosság többsége szerint az ország megbirkózik a nagyszámú menedékkérő elhelyezésének feladatával - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a németek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy az ország megbirkózik a menedékkérők ellátásával. Jelenleg 60 százalék vélekedik így és 37 százalék gondolja, hogy a menekülthullám túlterheli Németországot.
Egy hónappal korábban, júliusban még alacsonyabb (54 százalékos) volt a bizakodók aránya, és magasabb (41 százalékos) volt a kétkedők aránya a ZDF Politbarometer című felmérés-sorozatának eredményei szerint. A németek csaknem háromnegyede (74 százaléka) szerint másként kell kezelni a Németországban maradásra jó eséllyel rendelkező menedékkérőket - a háborús övezetekből érkező menekülteket, vallási vagy politikai okokból üldözötteket -, mint a menedékjogra pályázó többi embert, vagyis a menekült, befogadott vagy oltalmazott státus megszerzésének esélye alapján kell dönteni arról, hogy miként helyezik el az adott kérelmezőt és hogyan folytatják le ügyében a menedékjogi eljárást.
Az egyenlő elbírálást szorgalmazók aránya jóval alacsonyabb, csupán 23 százalék. A menedékkérők ügyeinek differenciált kezelése a nyugat-balkáni származású menedékkérőkkel kapcsolatban téma Németországban. Elsősorban a bajor konzervatív CSU képviseli azt a felfogást, hogy a nyugat-balkániakat elkülönítve kell elhelyezni és kérelmeiket gyorsított eljárással kell elbírálni.
A németek többsége azt a javaslatot is támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérőknek készpénzben járó juttatásokat, és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ez a lakosság 69 százaléka szerint lenne helyes lépés. Ugyanakkor csupán 35 százalék gondolja azt, hogy a természetbeni ellátás arányának emelése révén csökkenhet a menedékkérők száma, és 61 százalék nem számol ilyen hatással.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 202 ezerre emelkedett az egy évvel korábbi 127 ezerről, az idén pedig a kormány előrejelzése alapján 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba. A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.
(Forrás: MTI)
A ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából végzett közvélemény-kutatás alapján a németek egyre nagyobb része gondolja úgy, hogy az ország megbirkózik a menedékkérők ellátásával. Jelenleg 60 százalék vélekedik így és 37 százalék gondolja, hogy a menekülthullám túlterheli Németországot.Egy hónappal korábban, júliusban még alacsonyabb (54 százalékos) volt a bizakodók aránya, és magasabb (41 százalékos) volt a kétkedők aránya a ZDF Politbarometer című felmérés-sorozatának eredményei szerint. A németek csaknem háromnegyede (74 százaléka) szerint másként kell kezelni a Németországban maradásra jó eséllyel rendelkező menedékkérőket - a háborús övezetekből érkező menekülteket, vallási vagy politikai okokból üldözötteket -, mint a menedékjogra pályázó többi embert, vagyis a menekült, befogadott vagy oltalmazott státus megszerzésének esélye alapján kell dönteni arról, hogy miként helyezik el az adott kérelmezőt és hogyan folytatják le ügyében a menedékjogi eljárást.
Az egyenlő elbírálást szorgalmazók aránya jóval alacsonyabb, csupán 23 százalék. A menedékkérők ügyeinek differenciált kezelése a nyugat-balkáni származású menedékkérőkkel kapcsolatban téma Németországban. Elsősorban a bajor konzervatív CSU képviseli azt a felfogást, hogy a nyugat-balkániakat elkülönítve kell elhelyezni és kérelmeiket gyorsított eljárással kell elbírálni.
A németek többsége azt a javaslatot is támogatja, hogy csökkentsék a menedékkérőknek készpénzben járó juttatásokat, és növeljék a természetbeni juttatások arányát. Ez a lakosság 69 százaléka szerint lenne helyes lépés. Ugyanakkor csupán 35 százalék gondolja azt, hogy a természetbeni ellátás arányának emelése révén csökkenhet a menedékkérők száma, és 61 százalék nem számol ilyen hatással.
Németországban a menedékjogi kérelmek száma tavaly 202 ezerre emelkedett az egy évvel korábbi 127 ezerről, az idén pedig a kormány előrejelzése alapján 800 ezer menedékkérő érkezhet az országba. A Nyugat-Balkánról származó menedékkérők ügye azért kiemelten fontos, mert a térség országainak állampolgárai alkotják a menedékkérők legnagyobb csoportját, nagyjából 40 százalékát, és körükben az elfogadott kérelmek aránya a 0,5 százalékot sem éri el, de ellátásukról az eljárás végéig gondoskodni kell.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások