Ismét sok katona ellen adtak ki elfogatóparancsot gülenizmus gyanújával
Az érintettekről a beszámoló alapján mindössze annyi tudható, hogy a szárazföldi erők parancsnokságán tevékenykedtek, és a gyanú szerint rendszeresen kommunikáltak telefonon "gülenista társaikkal" a mozgalom ügyeiről. A rendőrségi rajtaütéssorozat már reggel óta zajlik, de azt nem tudni, hogy hány gyanúsítottat vettek őrizetbe eddig.
A török vezetés az 1999 óta Amerikában élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát vádolja a 2016-os hatalomátvételi kísérletért. A hitszónok tagadja, hogy bármi köze volt a történtekhez. Ankara szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom (FETÖ) tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe is.
A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés 2016 júliusa óta szakadatlan. A fegyveres erőknél több mint 15 ezer embert menesztettek tisztségéből, köztük 150 tábornokot, összesen pedig csaknem 220 ezer embert, köztük bírákat, ügyészeket, tanárokat, orvosokat, üzletembereket, újságírókat vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Az incidenssel kapcsolatos perek továbbra is folyamatban vannak.
2016. július 15. éjszakáján összeesküvők elfoglalták Ankarában a katonai főparancsnokság és az állami média, a TRT épületét, Isztambulban pedig lezárták az első Boszporusz-hidat. A puccsisták lánctalpasokkal törtek ki a laktanyákból, majd vadászrepülőik és helikoptereik légicsapásokat mértek a parlamentre és az országos rendőr-főkapitányság székházára. Recep Tayip Erdogan török elnök az utcára szólította a civil lakosságot, amely végül megakadályozta az államcsínyt. Hivatalos összesítések szerint az incidensben 248 ember halt meg és 2193-en sebesültek meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások