Iszlám Állam - Steinmeier: meg kell őrizni Irak egységét, nem szakadhat el Kurdisztán
A német külügyminiszter szerint egy önálló kurd állam létrehozása tovább gyengítené a közel-keleti térség stabilitását, ezért az Iszlám Állam (IÁ) nevű szélsőséges szunnita fegyveres szervezet ellen küzdő kurdok támogatása mellett Irak egységének megóvására is törekedni kell.
Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy "az iraki állam egyben tartásának talán a legutolsó esélyét jelenti" egy Haider al-Ábádi (a kormányalakítással hétfőn megbízott mérsékelt síita politikus) vezette új kormány, amelyben megfelelő képviseletet szerez valamennyi iraki régió és vallás, és amely hatékonyan védekezik az IÁ támadása ellen.
A német külügyminiszter szombaton Erbílben és Bagdadban, az IÁ által fenyegetett észak-iraki Kurdisztán autonóm tartomány fővárosában, illetve az iraki fővárosban folytatott tárgyalásokat. Ő az első nyugati vezető, aki az IÁ előretörése miatt keletkezett válság kezdete óta Irakba látogatott.
Az út során készült interjúban kiemelte, hogy "egy független kurd állam még inkább csökkentené a régió stabilitását és új feszültségek kialakulásához vezetne, talán még Irak és a szomszédos államok között is".
Frank-Walter Steinmeier hozzátette, hogy az "IÁ terroristái elképzelhetetlen brutalitással lépnek fel", és "kétségtelen, hogy megpróbálják más térségekbe, így Európába is elvinni a terrort".
Ezért "Európa érdeke az IÁ feltartóztatása Irakban", és ez sikerülhet is, ha a bagdadi és erbíli vezetők minden erőt mozgósítanak és támogatást kapnak a nemzetközi közösségtől.
Hasonlóan vélekedett Maszúd Barzani, Kurdisztán tartomány elnöke is a Bild am Sonntagnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy az IÁ megjelenésével "fordulóponthoz érkezett a terrorizmus elleni küzdelem", és a kurdok "a szabad világ képviseletében" harcolnak a terrorizmus ellen.
"Aki meg akarja védeni Európát a terrorizmustól, annak most Kurdisztánt kell megvédenie" - mondta Barzani.
Hozzátette, hogy a kurd erőknek korszerű és hatékony fegyverekre van szükségük a nemzetközi közösségtől, így Németországtól is.
Az esetleges német fegyverszállításokkal kapcsolatban Frank-Walter Steinmeier nem foglalt állást egyértelműen az iraki látogatásán. Az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a német kormány "a jogi és politikai lehetőségek határáig" elmegy.
A berlini vezetés egyik fő kül-, és biztonságpolitikai alapelve, hogy Németország nem szállít fegyvert háborús övezetbe. Ezt az elvet az a megfontolás indokolja, hogy kiszámíthatatlan a fegyverek sorsa. Például előfordulhat, hogy a kurdok nemzetközi támogatás révén feltartóztatják az IÁ-t, de a következő lépésben a külföldről kapott fegyverekkel az autonómiájuk kiterjesztésére, Irak egységének megbontására törekednek majd. Ugyanakkor Berlin az IÁ kegyetlenkedései és az egész közel-keleti térséget fenyegető előretörése miatt mégis azt mérlegeli, hogy humanitárius segély és katonai felszerelések mellett fegyverrel és lőszerrel is támogatja a kurd erőket vagy az iraki hadsereget, vagy mindkettőt.
Az IÁ június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy "kalifátust" kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és harcot indítottak a kurd tartomány ellen, amely az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig még viszonylag a béke és stabilitás szigete volt.
MTI
Frank-Walter Steinmeier a Bild am Sonntag című vasárnapi német lapban megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy "az iraki állam egyben tartásának talán a legutolsó esélyét jelenti" egy Haider al-Ábádi (a kormányalakítással hétfőn megbízott mérsékelt síita politikus) vezette új kormány, amelyben megfelelő képviseletet szerez valamennyi iraki régió és vallás, és amely hatékonyan védekezik az IÁ támadása ellen.
A német külügyminiszter szombaton Erbílben és Bagdadban, az IÁ által fenyegetett észak-iraki Kurdisztán autonóm tartomány fővárosában, illetve az iraki fővárosban folytatott tárgyalásokat. Ő az első nyugati vezető, aki az IÁ előretörése miatt keletkezett válság kezdete óta Irakba látogatott.
Az út során készült interjúban kiemelte, hogy "egy független kurd állam még inkább csökkentené a régió stabilitását és új feszültségek kialakulásához vezetne, talán még Irak és a szomszédos államok között is".
Frank-Walter Steinmeier hozzátette, hogy az "IÁ terroristái elképzelhetetlen brutalitással lépnek fel", és "kétségtelen, hogy megpróbálják más térségekbe, így Európába is elvinni a terrort".
Ezért "Európa érdeke az IÁ feltartóztatása Irakban", és ez sikerülhet is, ha a bagdadi és erbíli vezetők minden erőt mozgósítanak és támogatást kapnak a nemzetközi közösségtől.
Hasonlóan vélekedett Maszúd Barzani, Kurdisztán tartomány elnöke is a Bild am Sonntagnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy az IÁ megjelenésével "fordulóponthoz érkezett a terrorizmus elleni küzdelem", és a kurdok "a szabad világ képviseletében" harcolnak a terrorizmus ellen.
"Aki meg akarja védeni Európát a terrorizmustól, annak most Kurdisztánt kell megvédenie" - mondta Barzani.
Hozzátette, hogy a kurd erőknek korszerű és hatékony fegyverekre van szükségük a nemzetközi közösségtől, így Németországtól is.
Az esetleges német fegyverszállításokkal kapcsolatban Frank-Walter Steinmeier nem foglalt állást egyértelműen az iraki látogatásán. Az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában azt mondta, hogy a német kormány "a jogi és politikai lehetőségek határáig" elmegy.
A berlini vezetés egyik fő kül-, és biztonságpolitikai alapelve, hogy Németország nem szállít fegyvert háborús övezetbe. Ezt az elvet az a megfontolás indokolja, hogy kiszámíthatatlan a fegyverek sorsa. Például előfordulhat, hogy a kurdok nemzetközi támogatás révén feltartóztatják az IÁ-t, de a következő lépésben a külföldről kapott fegyverekkel az autonómiájuk kiterjesztésére, Irak egységének megbontására törekednek majd. Ugyanakkor Berlin az IÁ kegyetlenkedései és az egész közel-keleti térséget fenyegető előretörése miatt mégis azt mérlegeli, hogy humanitárius segély és katonai felszerelések mellett fegyverrel és lőszerrel is támogatja a kurd erőket vagy az iraki hadsereget, vagy mindkettőt.
Az IÁ június óta jelentős területeket vont ellenőrzése alá Irak szunniták lakta északi és nyugati részén, és ott, illetve a szíriai polgárháború alatt korábban hatalmába kerített területeken egy "kalifátust" kiáltott ki. Az utóbbi hetekben számos vallási kisebbség több tízezer tagját üldözték el lakhelyükről az IÁ harcosai, és harcot indítottak a kurd tartomány ellen, amely az évek óta vallási erőszak által sújtott Irakban eddig még viszonylag a béke és stabilitás szigete volt.
MTI
Hozzászólások