Japán csapásmérő képességekhez juttatná hadseregét
Japánnak fontolóra kell vennie az ellenséges külföldi támaszpontok megtámadásához szükséges katonai képességek fejlesztését, és aktívabb védelmi politikát kell folytatnia Kína túlzott magabiztossága és az észak-koreai fenyegetés miatt egy pénteken közzétett kormányzati jelentés szerint.
A dokumentumban ajánlásainak megvalósítása az ország békealkotmányában foglalt katonai korlátozások minden eddiginél radikálisabb és kiterjesztőbb újraértelmezését jelentené, egyúttal pedig vélhetően tovább fokozná a feszültséget Tokió és Peking között.
A jelentés előirányozza a Japán Önvédelmi Erő (fegyveres erők) haditengerészeti képességeinek megerősítését, az ország négy fő szigetétől távol eső területek - köztük a Kína által vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri földdarabok - ellenőrzésének erősítését, valamint a fegyverexport-embargó felülvizsgálatát is.
A jelentés az Abe Sindzó kormányfő által kezdeményezett védelmi politikai felülvizsgálat része. A felülvizsgálat a tervek szerint az év végére fejeződik be, akkorra várható döntés a mostani dokumentumban foglalt javaslatokról is.
A nacionalistának tartott Abe egyik fő politikai célja a japán "békealkotmány" módosítása, valamint az alaptörvény által súlyosan korlátozott felhatalmazással és képességekkel rendelkező önvédelmi erő "rendes" hadsereggé való fejlesztése.
A jelentés szerint a Japánra leselkedő veszélyek fényében elkerülhetetlen az ország elrettentő képességének erősítése, ugyanakkor biztonságpolitikai szakértők és védelmi hivatalnokok azt hangsúlyozzák, hogy Tokió lépései alapvetően védelmi, nem pedig támadó jellegűek.
"Nem változik a védelmi politikánk kizárólag defenzív jellege. A külföldi célpontokra való csapásmérés képessége az azzal kapcsolatos diskurzus része, hogy hogyan reagáljunk, ha egyszerre több támadás éri az országot" - közölte Onodera Incunori védelmi miniszter.
Habár védelmi hivatalnokok szerint egyelőre csupán arról van szó, hogy Japán visszavágna, ha megtámadják, az ehhez szükséges képességek megszerzése alapjaiban rengetné meg az alkotmány kilencedik cikkének értelmezését. A cikk azt mondja ki, hogy Japán örökre lemond a háborúról, és nem tart fent hadsereget. Az Abe által vezetett Liberális Demokrata Párt tavaly kiadott alkotmánytervezetében ez utóbbi kitételt egyébként eltörölné.
Habár az alkotmány szövege ellenére a japán hadsereg Ázsia technológiailag legfejlettebb hadereje, a kilencedik cikk jelenleg érvényes, kiterjesztő értelmezése szerint az csak szűken vett védelmi feladatokat láthat el, támadó képességekkel nem rendelkezhet, és nem vehet részt hadműveletekben az ország területén kívül.
Egyes japán elemzők szerint a megtorló és megelőző csapások defenzív jellegű műveleteknek számítanak, ezért nem ütköznének az alkotmányba. Ugyanakkor e képességek megszerzése szükséges lenne ahhoz, hogy Japán komolyan vehető elrettentő erőt képviseljen a rohamtempóban fegyverkező Kínával és Észak-Koreával szemben.
A jelentés kiadására egy nappal azután került sor, hogy Abe nyugtalanítónak nevezte, hogy kínai harci gépek repkednek Japán körül, s Peking egyre komolyabb erőket vonultat fel a két országot elhatároló Kelet-kínai-tengeren.
Ugyanakkor a Japánnal egyre feszültebb viszonyt ápoló, Délkelet-Ázsiában is egyre agresszívabban fellépő Kína vélhetően nem fogja szó nélkül hagyni a szerinte militarista múltjával szembenézni képtelen Tokió lépéseit.
MTI
A dokumentumban ajánlásainak megvalósítása az ország békealkotmányában foglalt katonai korlátozások minden eddiginél radikálisabb és kiterjesztőbb újraértelmezését jelentené, egyúttal pedig vélhetően tovább fokozná a feszültséget Tokió és Peking között.A jelentés előirányozza a Japán Önvédelmi Erő (fegyveres erők) haditengerészeti képességeinek megerősítését, az ország négy fő szigetétől távol eső területek - köztük a Kína által vitatott hovatartozású kelet-kínai-tengeri földdarabok - ellenőrzésének erősítését, valamint a fegyverexport-embargó felülvizsgálatát is.
A jelentés az Abe Sindzó kormányfő által kezdeményezett védelmi politikai felülvizsgálat része. A felülvizsgálat a tervek szerint az év végére fejeződik be, akkorra várható döntés a mostani dokumentumban foglalt javaslatokról is.
A nacionalistának tartott Abe egyik fő politikai célja a japán "békealkotmány" módosítása, valamint az alaptörvény által súlyosan korlátozott felhatalmazással és képességekkel rendelkező önvédelmi erő "rendes" hadsereggé való fejlesztése.
A jelentés szerint a Japánra leselkedő veszélyek fényében elkerülhetetlen az ország elrettentő képességének erősítése, ugyanakkor biztonságpolitikai szakértők és védelmi hivatalnokok azt hangsúlyozzák, hogy Tokió lépései alapvetően védelmi, nem pedig támadó jellegűek.
"Nem változik a védelmi politikánk kizárólag defenzív jellege. A külföldi célpontokra való csapásmérés képessége az azzal kapcsolatos diskurzus része, hogy hogyan reagáljunk, ha egyszerre több támadás éri az országot" - közölte Onodera Incunori védelmi miniszter.
Habár védelmi hivatalnokok szerint egyelőre csupán arról van szó, hogy Japán visszavágna, ha megtámadják, az ehhez szükséges képességek megszerzése alapjaiban rengetné meg az alkotmány kilencedik cikkének értelmezését. A cikk azt mondja ki, hogy Japán örökre lemond a háborúról, és nem tart fent hadsereget. Az Abe által vezetett Liberális Demokrata Párt tavaly kiadott alkotmánytervezetében ez utóbbi kitételt egyébként eltörölné.
Habár az alkotmány szövege ellenére a japán hadsereg Ázsia technológiailag legfejlettebb hadereje, a kilencedik cikk jelenleg érvényes, kiterjesztő értelmezése szerint az csak szűken vett védelmi feladatokat láthat el, támadó képességekkel nem rendelkezhet, és nem vehet részt hadműveletekben az ország területén kívül.
Egyes japán elemzők szerint a megtorló és megelőző csapások defenzív jellegű műveleteknek számítanak, ezért nem ütköznének az alkotmányba. Ugyanakkor e képességek megszerzése szükséges lenne ahhoz, hogy Japán komolyan vehető elrettentő erőt képviseljen a rohamtempóban fegyverkező Kínával és Észak-Koreával szemben.
A jelentés kiadására egy nappal azután került sor, hogy Abe nyugtalanítónak nevezte, hogy kínai harci gépek repkednek Japán körül, s Peking egyre komolyabb erőket vonultat fel a két országot elhatároló Kelet-kínai-tengeren.
Ugyanakkor a Japánnal egyre feszültebb viszonyt ápoló, Délkelet-Ázsiában is egyre agresszívabban fellépő Kína vélhetően nem fogja szó nélkül hagyni a szerinte militarista múltjával szembenézni képtelen Tokió lépéseit.
MTI
Hozzászólások