Joachim Gauck: összenőtt, ami összetartozik
Bálint Marcell, az MTI tudósítója jelenti: Az utóbbi 25 évben beteljesült Willy Brandt néhai kancellár jóslata, miszerint összenő, ami összetartozik, de a menekültválság miatt most össze kell nőnie olyan dolgoknak is, amelyek eddig nem tartoztak össze - mondta Joachim Gauck német államfő szombaton Frankfurtban a német egység helyreállításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.
A szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte, hogy a keletnémetek 1989-es békés forradalma nagy ajándék volt a nyugatnémeteknek, hiszen a német történelemben először sikerült tartós győzelemre vinni a szabadság megszerzéséért vívott küzdelmet.
A nyugatnémetek is nagy ajándékot adtak a keletnémeteknek, jelesül az alaptörvényt, működő demokráciát, független igazságszolgáltatást és a társadalmi igazságosság elve alapján szervezett szociális rendszert. Az alávetettek nem váltak egy csapásra polgárrá, és a keletnémeteknek éppen az volt az újraegyesítés legnagyobb kihívása, hogy egyik napról a másikra el kellett kezdeniük azt tenni, ami évtizedekig tilos volt: önállóan gondolkodni és cselekedni, és nemcsak "álmodni" a szabadságról, hanem élni vele - hangsúlyozta Joachim Gauck.
Minden nehézség ellenére sok millió ember sikerrel birkózott meg a kihívással, és megértették, hogy a szabadság nemcsak új lehetőségeket jelent, hanem felelősséget is. Az egységfolyamat sikere nagyban annak tulajdonítható, hogy az összetartozás érzése, a közös értékek, a nyelv, a történelem, a rokoni és baráti kapcsolatok összekötötték a két országrészt.
Most viszont a háborúk, elnyomó rendszerek és összeroskadó államok miatt Európába, és különösen Németországba érkező menekültek révén ismét feladat a "belső egység" megteremtése - mondta Joachim Gauck ünnepi beszédében, amelynek igen jelentős része a menekültválságról szólt.
Az államfő egyebek között hangsúlyozta: "nem öntelten, de azért öntudatosan" az "újonnan érkezettek" tudomására kell hozni, hogy milyen alapértékekre épül a társadalmi rend Németországban. A németekre 1990 után ismét olyan feladat vár, amelynek elvégzése több nemzedéknek ad munkát. "Időre van szükség, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal.
Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet közösen a sajátjuknak éreznek" - hangsúlyozta Joachim Gauck. Egy "nyitott társadalomban" nem az "etnikai homogenitás" a döntő, hanem a közös értékrend, és "nem az számít, hogy ki honnan származik, hanem hogy merre tart és milyen politikai rendszert vall a magáénak" - tett hozzá a német államfő.
A menekültválság európai uniós vetületeiről szólva kiemelte: már érlelődik az a felismerés, hogy csak közös, európai megoldás lehetséges, és nem csillapodik a menekülthullám, ha az EU nem növeli a menekültek támogatását a válságövezetekben, és nem tesz többet a válság okainak megszüntetéséért.
Ez a felismerés azonban nem szünteti meg automatikusan a nézetkülönbségeket, amelyek az eltérő történelmi tapasztalatokból fakadnak - állapította meg a német államfő, rámutatva, hogy ezek a különbségek Németországon belül is megmutatkoznak, és azon alapulnak, hogy míg az egykori Nyugat-Németországban több évtized alatt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy hazájuk bevándorlók célországa, az egykori NDK területén egészen 1990-ig sokan szinte egyáltalán nem kerültek kapcsolatba bevándorlókkal.
Joachim Gauck egy korábbi, szeptember 27-én elmondott beszédének elemeit felidézve hangsúlyozta, hogy a németek ugyan segíteni akarnak, de lehetőségeik és hazájuk befogadóképessége korlátozott, és "nem fogjuk tudni fenntartani mai nyitottságunkat, ha nem határozzuk el közösen, hogy jobban megvédjük az európai külső határokat".
A német egység helyreállításának 25. évfordulójára szervezett háromnapos ünnepségsorozat pénteken kezdődött. Az "ezüstjubileum" házigazdája azért a Hessen tartományi Frankfurt, mert a nemzeti ünnep központi rendezvényeit mindig a Bundesrat - a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája - soros elnöke szervezi, és ezt a tisztséget 2014 novemberétől egy évig Hessen tölti be.
Frankfurt a tartomány legnagyobb városa, ahol 300 rendezvényt szerveztek és vasárnapig egymilliónál is több vendéget várnak. Az ünnepségsorozat csúcspontja a régi operahazában (Alte Oper) rendezett központi, állami megemlékezés volt, ennek volt fő szónoka az államfő. Az ünnepségen részt vettek a német közjogi méltóságok, a politika és a közélet szinte valamennyi vezető személyisége.
Nagyszabású népünnepélyt vagy csendes megemlékezést az ország több száz más településén is rendeznek. Például Berlinben százezrek ünnepelnek a német főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.
(Forrás: MTI)
A szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte, hogy a keletnémetek 1989-es békés forradalma nagy ajándék volt a nyugatnémeteknek, hiszen a német történelemben először sikerült tartós győzelemre vinni a szabadság megszerzéséért vívott küzdelmet.A nyugatnémetek is nagy ajándékot adtak a keletnémeteknek, jelesül az alaptörvényt, működő demokráciát, független igazságszolgáltatást és a társadalmi igazságosság elve alapján szervezett szociális rendszert. Az alávetettek nem váltak egy csapásra polgárrá, és a keletnémeteknek éppen az volt az újraegyesítés legnagyobb kihívása, hogy egyik napról a másikra el kellett kezdeniük azt tenni, ami évtizedekig tilos volt: önállóan gondolkodni és cselekedni, és nemcsak "álmodni" a szabadságról, hanem élni vele - hangsúlyozta Joachim Gauck.
Minden nehézség ellenére sok millió ember sikerrel birkózott meg a kihívással, és megértették, hogy a szabadság nemcsak új lehetőségeket jelent, hanem felelősséget is. Az egységfolyamat sikere nagyban annak tulajdonítható, hogy az összetartozás érzése, a közös értékek, a nyelv, a történelem, a rokoni és baráti kapcsolatok összekötötték a két országrészt.
Most viszont a háborúk, elnyomó rendszerek és összeroskadó államok miatt Európába, és különösen Németországba érkező menekültek révén ismét feladat a "belső egység" megteremtése - mondta Joachim Gauck ünnepi beszédében, amelynek igen jelentős része a menekültválságról szólt.
Az államfő egyebek között hangsúlyozta: "nem öntelten, de azért öntudatosan" az "újonnan érkezettek" tudomására kell hozni, hogy milyen alapértékekre épül a társadalmi rend Németországban. A németekre 1990 után ismét olyan feladat vár, amelynek elvégzése több nemzedéknek ad munkát. "Időre van szükség, hogy az újonnan érkezettek hozzászokjanak egy társadalmi rendhez, amely miatt nem ritkán konfliktusba kerülnek hagyományos normáikkal.
Ahhoz is idő kell, hogy a régi és az új polgárok vállalják a felelősséget egy államért, amelyet közösen a sajátjuknak éreznek" - hangsúlyozta Joachim Gauck. Egy "nyitott társadalomban" nem az "etnikai homogenitás" a döntő, hanem a közös értékrend, és "nem az számít, hogy ki honnan származik, hanem hogy merre tart és milyen politikai rendszert vall a magáénak" - tett hozzá a német államfő.
A menekültválság európai uniós vetületeiről szólva kiemelte: már érlelődik az a felismerés, hogy csak közös, európai megoldás lehetséges, és nem csillapodik a menekülthullám, ha az EU nem növeli a menekültek támogatását a válságövezetekben, és nem tesz többet a válság okainak megszüntetéséért.
Ez a felismerés azonban nem szünteti meg automatikusan a nézetkülönbségeket, amelyek az eltérő történelmi tapasztalatokból fakadnak - állapította meg a német államfő, rámutatva, hogy ezek a különbségek Németországon belül is megmutatkoznak, és azon alapulnak, hogy míg az egykori Nyugat-Németországban több évtized alatt az emberek hozzászoktak ahhoz, hogy hazájuk bevándorlók célországa, az egykori NDK területén egészen 1990-ig sokan szinte egyáltalán nem kerültek kapcsolatba bevándorlókkal.
Joachim Gauck egy korábbi, szeptember 27-én elmondott beszédének elemeit felidézve hangsúlyozta, hogy a németek ugyan segíteni akarnak, de lehetőségeik és hazájuk befogadóképessége korlátozott, és "nem fogjuk tudni fenntartani mai nyitottságunkat, ha nem határozzuk el közösen, hogy jobban megvédjük az európai külső határokat".
A német egység helyreállításának 25. évfordulójára szervezett háromnapos ünnepségsorozat pénteken kezdődött. Az "ezüstjubileum" házigazdája azért a Hessen tartományi Frankfurt, mert a nemzeti ünnep központi rendezvényeit mindig a Bundesrat - a törvényhozásnak a tartományokat képviselő kamarája - soros elnöke szervezi, és ezt a tisztséget 2014 novemberétől egy évig Hessen tölti be.
Frankfurt a tartomány legnagyobb városa, ahol 300 rendezvényt szerveztek és vasárnapig egymilliónál is több vendéget várnak. Az ünnepségsorozat csúcspontja a régi operahazában (Alte Oper) rendezett központi, állami megemlékezés volt, ennek volt fő szónoka az államfő. Az ünnepségen részt vettek a német közjogi méltóságok, a politika és a közélet szinte valamennyi vezető személyisége.
Nagyszabású népünnepélyt vagy csendes megemlékezést az ország több száz más településén is rendeznek. Például Berlinben százezrek ünnepelnek a német főváros egyik fő jelképeként számon tartott Brandenburgi kapunál.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások