Jogvédők szerint rekordszintet ért el az Egyiptomban bebörtönzött újságírók száma
Rekordszintet ért el a bebörtönzött újságírók száma Egyiptomban - áll a Bizottság az Újságírók Védelméért (CPJ) nevű amerikai székhelyű szervezet csütörtökön kiadott jelentésében.
Legkevesebb tizennyolc sajtómunkást tartanak rács mögött az egyiptomi hatóságok, ez a legmagasabb szám, amelyet a CPJ a tevékenységének kezdete, 1990 óta dokumentált. Legtöbbjüket azzal a váddal csukták le, hogy kapcsolatban állnak a két éve megbuktatott államfő, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezettel.
A CPJ több olyan újságírót is megemlít, akik sorsát letartóztatásuk után nem tudták követni; ők nem szerepelnek az említett listán.
A tanulmány szerint a gyakran otthonukból elhurcolt újságírók letartóztatása sokszor jár együtt erőszakkal, majd koszos, zsúfolt cellákba zárják őket. Az érintettek közül többen arról számoltak be a börtönből kijuttatott leveleikben, hogy hetekig nem látnak napfényt. Többen írtak kínzásokról, amelyek során nem ritka az elektrosokk alkalmazása.
Újságíróknak gyakran egyszerűen nyoma veszik úgy, hogy hozzátartozóiknak és ügyvédeiknek jó ideig eltart megtudniuk a fogva tartás helyét. A foglyok bírósági meghallgatása néha a sajtó és ügyvédeik értesítése nélkül zajlik, van olyan eset is, amikor a hatóságok megakadályozzák a vádlottat abban, hogy jelen legyen a saját tárgyalásán, ítélethirdetésén.
Az említett 18 újságíró közül hatot egy tömegperben életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, mások lassan két éve előzetes fogva tartásban vannak, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük.
"A bebörtönzés fenyegetése az Egyiptomban uralkodó légkör szerves része, amelyet a hatóságok arra használnak, hogy a sajtót a kritikus hangok kiszűrésére kényszerítsék ..." - áll a jelentésben, amely arra emlékeztet, hogy több médiaorgánum, mint például az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió, vagy az Anadolu török hírügynökség kénytelen volt bezárni egyiptomi irodáit.
Illetékes tisztségviselők - mint az ország főügyésze, vagy az átmeneti igazságszolgáltatás minisztere - a CPJ-nek adott állásfoglalásaikban tagadták, hogy Egyiptomban munkájuk végzése miatt újságírókat tartanának fogva.
A terrorellenes harccal indokolt súlyos korlátozások eredménye az is, hogy teljes régiók kiesnek a sajtó látóteréből. Példaként említik a jelentésben a Sínai-félsziget északi részét, ahol a biztonsági erők hosszú ideje tartó hadjáratot folytatnak a környéken tevékeny szélsőséges iszlamisták ellen.
Mivel a környék teljes sajtózár alatt van, sem a hadművelettel együtt járó áldozatok számáról, sem a kényszerű kilakoltatásokról, sem pedig a lakosságot sújtó - hol a kormányerők, hol a dzsihadisták által végrehajtott - megtorló akciókról nincsenek független jelentések.
"Az egyetlen, amit tehetünk, hogy a hadsereg változatát írjuk meg. Hacsak nem akarunk börtönbe jutni" - idézett a CPJ egy neve elhallgatását kérő riportert, aki korábban hosszú ideig tudósított a félszigetről.
MTI
Legkevesebb tizennyolc sajtómunkást tartanak rács mögött az egyiptomi hatóságok, ez a legmagasabb szám, amelyet a CPJ a tevékenységének kezdete, 1990 óta dokumentált. Legtöbbjüket azzal a váddal csukták le, hogy kapcsolatban állnak a két éve megbuktatott államfő, Mohamed Murszi mögött álló Muzulmán Testvériség iszlamista szervezettel.
A CPJ több olyan újságírót is megemlít, akik sorsát letartóztatásuk után nem tudták követni; ők nem szerepelnek az említett listán.
A tanulmány szerint a gyakran otthonukból elhurcolt újságírók letartóztatása sokszor jár együtt erőszakkal, majd koszos, zsúfolt cellákba zárják őket.
Újságíróknak gyakran egyszerűen nyoma veszik úgy, hogy hozzátartozóiknak és ügyvédeiknek jó ideig eltart megtudniuk a fogva tartás helyét. A foglyok bírósági meghallgatása néha a sajtó és ügyvédeik értesítése nélkül zajlik, van olyan eset is, amikor a hatóságok megakadályozzák a vádlottat abban, hogy jelen legyen a saját tárgyalásán, ítélethirdetésén.
Az említett 18 újságíró közül hatot egy tömegperben életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek, mások lassan két éve előzetes fogva tartásban vannak, anélkül, hogy vádat emeltek volna ellenük.
"A bebörtönzés fenyegetése az Egyiptomban uralkodó légkör szerves része, amelyet a hatóságok arra használnak, hogy a sajtót a kritikus hangok kiszűrésére kényszerítsék ..." - áll a jelentésben, amely arra emlékeztet, hogy több médiaorgánum, mint például az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió, vagy az Anadolu török hírügynökség kénytelen volt bezárni egyiptomi irodáit.
Illetékes tisztségviselők - mint az ország főügyésze, vagy az átmeneti igazságszolgáltatás minisztere - a CPJ-nek adott állásfoglalásaikban tagadták, hogy Egyiptomban munkájuk végzése miatt újságírókat tartanának fogva.
A terrorellenes harccal indokolt súlyos korlátozások eredménye az is, hogy teljes régiók kiesnek a sajtó látóteréből. Példaként említik a jelentésben a Sínai-félsziget északi részét, ahol a biztonsági erők hosszú ideje tartó hadjáratot folytatnak a környéken tevékeny szélsőséges iszlamisták ellen.
Mivel a környék teljes sajtózár alatt van, sem a hadművelettel együtt járó áldozatok számáról, sem a kényszerű kilakoltatásokról, sem pedig a lakosságot sújtó - hol a kormányerők, hol a dzsihadisták által végrehajtott - megtorló akciókról nincsenek független jelentések.
"Az egyetlen, amit tehetünk, hogy a hadsereg változatát írjuk meg. Hacsak nem akarunk börtönbe jutni" - idézett a CPJ egy neve elhallgatását kérő riportert, aki korábban hosszú ideig tudósított a félszigetről.
MTI
Hozzászólások