Késik a szerb alkotmány módosítása
Tanja Miscevic, a csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb küldöttség vezetője rámutatott, a 2006-ban elfogadott szerb alaptörvénynek mindazon pontjai változtatásra szorulnak, amelyek már a megszületésekor is problémásak voltak. Ilyen téma az igazságügyi rendszer, az emberi jogok kérdése, de az is, hogy a szerb alkotmány preambulumában Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen részeként szerepel, holott Pristina 2008-ban kikiáltotta függetlenségét. Belgrád azóta sem hajlandó elismerni Koszovó függetlenségét, továbbra is saját déli, albánok lakta tartományának tekinti a területet.
Aleksandar Vucic államfő néhány hónapja kezdeményezett nemzeti konzultációt Koszovó helyzetéről, és a várakozások szerint a konzultáció eredménye hatással lesz arra, hogyan változik meg az alkotmány szövege. A szerb politikai vezetés két évvel ezelőtt tett ígéretet arra, hogy megváltoztatja az alkotmányt, ám ez idén már biztosan nem történik meg.
A keddi konferencián elhangzott, hogy a teljes módosításra most nem lenne lehetőség, így várhatóan két részletben változik meg az alaptörvény: először az igazságügyi rendszerre, a bírák és ügyészek kinevezésére vonatkozó részt cserélik le, később pedig a politikai rendszerre vonatkozó részt. Ez utóbbiban kaphat helyet annak rögzítése, hogy a köztársasági elnököt az állampolgárok vagy a parlamenti képviselők válasszák-e meg ezentúl, ahogyan annak is, hogy a parlamenti képviselők számát 250-ről 150-re csökkentsék.
Tanja Miscevic kijelentette: a módosítás üteme nem is annyira fontos, sokkal lényegesebb, hogy mi kerül bele az új alaptörvénybe, ezért nem kell semmit elkapkodni. A jelenleg hatályos alaptörvény 2006-os elfogadásakor éppen azért érte súlyos bírálat az ország vezetését, mert sietve, sok hiányosság felett szemet hunyva fogadta el az alkotmányt.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások