Kétszerese volt a taktikai szavazók száma a júniusi brit választásokon a korábbinak
Pietsch Judit, az MTI különtudósítója jelenti: A korábbinak a kétszerese volt a júniusi előrehozott választásokon a taktikai szavazók száma az Egyesült Királyságban - derült ki egy független elemzőközpont hétfőn ismertetett tanulmányából, amelynek szerzői szerint ez az országos parlamenti választásokon alkalmazott rendszer régóta hangoztatott egyéb hiányosságaival együtt azt támasztja alá, hogy a 19. századi választási rendszer nem felel meg a 21. századi politikának.
Az Electoral Reform Society nevű, elsősorban a brit választási rendszer és a demokratikus intézmények reformjáért kampányoló központ számításai szerint a Theresa May miniszterelnök vezette Konzervatív Párt elkerülhette volna alsóházi többségének elvesztését és azt, hogy csak külső támogatással tudjon kormányozni, ha pusztán 533 szavazattal többet szerez a kilenc legszorosabb választási körzetben.
A június 8-i előrehozott választásokon országos szinten tekintve nem voltak kirívó egyensúlytalanságok, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt például a voksok 40 százalékát kapta, amivel a képviselői helyek ugyancsak 40 százalékát szerezte meg a parlament alsóházában. A Konzervatív Párt viszont a körzetek 49 százalékában szerezte meg a mandátumot a szavazatok 42 százalékával. A kisebb pártok viszont igencsak rosszul jártak: a Liberális Demokraták hiába kapták a voksok 7,4 százalékát, ez csak a képviselői helyek 1,8 százalékára volt elég.
Az Electoral Reform Society azonban jelentős növekedést mért a taktikai szavazások mértékében és ezáltal megkérdőjelezte, hogy az idei választások - amelyen a két nagy párt a szavazatok 82 százalékát söpörte be - valóban a kétpárti politikához való visszatérést jelentette. "Kutatásaink azt sugallják, hogy a szavazók nem nagy lelkesedéssel tértek vissza hozzájuk" - írták.
A független elemzőközpont szerint a szavazók 20 százaléka választotta azt a jelöltet, aki a legnagyobb eséllyel győzte le az általuk legkevésbé kedvelt vetélytársát. Ez kétszerese a 2015-ös parlamenti választásokon mért aránynak. "A választói részvételre kivetítve ez csaknem 6,5 millió embert jelent" - fűzték hozzá.
"A brit politikát új törésvonalak alakítják, és ezek a 21. századi szavazók identitását, kultúráját és aggodalmait tükrözik. A 19. századi választási rendszer azonban nem tudja méltányosan tükrözni a választói preferenciák e széles skáláját" - foglalták össze. Nagy-Britanniában 2011-ben népszavazást tartottak a választási rendszer megváltoztatásáról, a többség azonban elutasította az ötletet, így egy arányosabb rendszer bevezetése tovább várat magára.
(Forrás: MTI)
Az Electoral Reform Society nevű, elsősorban a brit választási rendszer és a demokratikus intézmények reformjáért kampányoló központ számításai szerint a Theresa May miniszterelnök vezette Konzervatív Párt elkerülhette volna alsóházi többségének elvesztését és azt, hogy csak külső támogatással tudjon kormányozni, ha pusztán 533 szavazattal többet szerez a kilenc legszorosabb választási körzetben.Az Electoral Reform Society szerint a választási rendszer azáltal, hogy a választások kimenetele kevés emberen és néhány választókörzeten múlik, csak még inkább kiszámíthatatlanná teszi a politikai környezetet.
A brit választási szabályok az országos parlamenti választások esetében nem írják elő, hogy a jelöltnek a körzetében leadott voksok abszolút többségét meg kell kapnia a győzelemhez. Az egyfordulós rendszerben az szerzi meg a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapja, még ha az ellene leadott voksok száma meg is haladja a rá leadottakét. Ez - a lóverseny világából kölcsönzött népszerű nevén - a first-past-the-post rendszer.
A június 8-i előrehozott választásokon országos szinten tekintve nem voltak kirívó egyensúlytalanságok, a legfőbb ellenzéki erő, a Munkáspárt például a voksok 40 százalékát kapta, amivel a képviselői helyek ugyancsak 40 százalékát szerezte meg a parlament alsóházában. A Konzervatív Párt viszont a körzetek 49 százalékában szerezte meg a mandátumot a szavazatok 42 százalékával. A kisebb pártok viszont igencsak rosszul jártak: a Liberális Demokraták hiába kapták a voksok 7,4 százalékát, ez csak a képviselői helyek 1,8 százalékára volt elég.
Az Electoral Reform Society azonban jelentős növekedést mért a taktikai szavazások mértékében és ezáltal megkérdőjelezte, hogy az idei választások - amelyen a két nagy párt a szavazatok 82 százalékát söpörte be - valóban a kétpárti politikához való visszatérést jelentette. "Kutatásaink azt sugallják, hogy a szavazók nem nagy lelkesedéssel tértek vissza hozzájuk" - írták.
A független elemzőközpont szerint a szavazók 20 százaléka választotta azt a jelöltet, aki a legnagyobb eséllyel győzte le az általuk legkevésbé kedvelt vetélytársát. Ez kétszerese a 2015-ös parlamenti választásokon mért aránynak. "A választói részvételre kivetítve ez csaknem 6,5 millió embert jelent" - fűzték hozzá.
"A brit politikát új törésvonalak alakítják, és ezek a 21. századi szavazók identitását, kultúráját és aggodalmait tükrözik. A 19. századi választási rendszer azonban nem tudja méltányosan tükrözni a választói preferenciák e széles skáláját" - foglalták össze. Nagy-Britanniában 2011-ben népszavazást tartottak a választási rendszer megváltoztatásáról, a többség azonban elutasította az ötletet, így egy arányosabb rendszer bevezetése tovább várat magára.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások