Kormányválsággal és a miniszterelnök lemondásával ért véget az idei év Belgiumban
Az ország legnagyobb politikai erejének számító, flamand nacionalista Új Flamand Szövetség (N-VA) december 9-én kilépett a négypárti kormányszövetségből, miután Charles Michel miniszterelnök nyilvánvalóvá tette, hogy a tiltakozásuk ellenére is alá fogja írni az ENSZ migrációs csomagját.
Noha a parlamenti képviselők nagy többsége támogatásáról biztosította az amúgy nem kötelező jellegű, mégis többek által is bírált egyezményt, az N-VA szerint az ügyben a kabinetnek kellett volna döntenie egységesen. A pártok színei alapján a helyi sajtóban "svédnek" nevezett, 2014-ben létrejött koalíciónak három tagja maradt: Michel pártja, a vallon liberális Reformer Mozgalom (MR), a flamand kereszténydemokraták (CD&V) és a szintén flamand liberálisok (VLD).
A kisebbségbe szorult kormánypártoknak mindössze 52 képviselője van a 150 fős törvényhozásban, s a miniszterelnök az ellenzék külső támogatásában és konstruktív hozzáállásában bízva folytatni szerette volna a politikai munkát a legfontosabb ügyekben a 2019-es választásokig. Több párt azonban bizalmatlansági indítványt nyújtott be ellene, és ezt Michel elutasításként értelmezve inkább felajánlotta lemondását, amit Fülöp belga király elfogadott, ugyanakkor felkérte őt egy ügyvivői kormány vezetésére jövő májusig.
Az ügyvivő kormányzat hatásköre korlátozott és csak sürgős ügyekben hozhat döntéseket. Belgiumban a terrorfenyegetettség szintjét januárban kettesre csökkentették a négyfokozatú skálán, csaknem két évvel a brüsszeli robbantásos merényletek után, s ez így is maradt annak ellenére, hogy az év folyamán történt néhány, feltételezhetően dzsihadista támadás.
Májusban egy frissen szabadult iszlamista férfi végzett négy emberrel Liege-ben, novemberben pedig egy rendőrt próbált megkéselni egy merénylő Brüsszelben. A kettes riasztási szint azt jelenti, hogy egy merénylet veszélye "lehetséges, de valószínűtlen", ezért a rendőri és a katonai készültség fokozott maradt.
Számos tüntetést és sztrájkot tartottak 2018-ban is az országban, a legnagyobb tömeget a kormány tervezett megszorító intézkedései, például a nyugdíjreform ellen kezdeményezett demonstrációk mozgatták meg. Az év vége felé Brüsszelben is megjelentek a Franciaországból indult sárgamellényes tiltakozások, amelyek résztvevői főként a gépjárműveket érintő adópolitika és a magas fűtőolaj- és áramárak ellen tüntettek a belga fővárosban, eleinte békésen, később a rendőrökre rátámadva, rongálva, gyújtogatva.
Erőszakba torkollott emellett decemberben az ENSZ migrációs csomagja elleni, flamand bevándorlásellenes és szélsőjobboldali csoportok által meghirdetett tüntetés is. Hosszú évek után októberben döntésre jutott a kabinet, és bejelentette, hogy F-35-ös amerikai harci repülőgépekre cserélik a légierő elavulóban lévő flottáját. A 34 darab új repülőgépért Belgium 2,6 milliárd eurót fog fizetni a szerződés értelmében.
Említésre méltó történése volt az is az évnek, hogy a belga válogatott bejutott az oroszországi labdarúgó-világbajnokság elődöntőjébe, ahol azonban végül kikapott Franciaországtól, és Anglia legyőzésével végül a harmadik helyet szerezte meg.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások