Korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek
Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti: A francia semmítőszék végleg jóváhagyta a párizsi büntetőbíróság azon döntését, amely alapján befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia Nicolas Sarkozy volt francia államfőnek egy öt évvel ezelőtt indított eljárás keretében - közölték szerdán igazságügyi források.
A volt elnök telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Az ügyben 2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt, akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.
A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A 2014 márciusban a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
A beszélgetésekben egyébként elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az ezóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
A Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében egy évvel 2018 márciusban indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás és líbiai közpénzzel
történő csalás gyanúja miatt.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. Bíróság elé kell állnia 13 másik emberrel együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt is, mert ő és a pártja többet költött el a megengedettnél, de a per időpontját még nem határozták meg.
Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. A volt elnök ellen - aki a jobboldal államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után 2016-ban visszavonult a politikai élettől - 2016-ban indult eljárás az ügyben.
(Forrás: MTI)
A volt elnök telefonját a 2007-es győztes elnökválasztási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében indult nyomozás keretében 2014 elején lehallgatták. Az egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből kiderült, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírája, Gilbert Azibert egy másik ügy, az úgynevezett Bettencourt-ügy nyomozásának részleteiről rendszeresen tájékoztatta a volt államfő ügyvédjét, Thierry Herzogot. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak.
A semmítőszék kedden utasította el a volt köztársasági elnök ügyvédjeinek kérelmét, amelyben a 2018.
március 26-án elrendelt per megrendezése ellen fellebbezést nyújtottak be. A Nicolas Sarkozy ellen folyó eljárások közül ez az első, amely bírósági szakaszba kerül, s az első alkalom az 1958. óta tartó V. köztársaság történetében, hogy korrupció gyanújával kell egy volt köztársasági elnöknek bíróság elé állnia. A perre néhány hónap múlva kerülhet sor Párizsban.
Az ügyészség az ügy mindhárom szereplőjét korrupcióval és befolyással való üzérkedéssel vádolja, az ügyvédet és a volt bírót hivatali titok megsértésével is gyanúsítják. Az ügyben 2014 júliusában őrizetbe vették Nicolas Sarkozyt, akitől azt szerették a nyomozók megtudni, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azizbert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját. Ez utóbbi kérdés azért merült fel, mert a volt államfő Paul Bismuth álnéven tartott egy titkos mobiltelefont, és a kényes ügyekről azon beszélt az ügyvédjével.
A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A 2014 márciusban a sajtóban is közzétett telefonbeszélgetésekből az derült ki, hogy Sarkozy és ügyvédje azokról a rendőrségi ügyekről beszél, amelyekben a volt államfő is érintett. Az ügyészségen akkor hat ilyen eljárás folyt. Ezek alapján indult meg az eljárás befolyással való üzérkedés gyanújával Nicolas Sarkozy ellen.
A megígért monacói posztot Azibert végül nem kapta meg, miután Nicolas Sarkozy a felvételek szerint az utolsó pillanatban meggondolta magát, és nem járt közben a bíró érdekében. A nyomozók feltételezése szerint a volt államfő azért hátrált meg, mert ő és ügyvédje megtudták, hogy a titkos mobiltelefonjaikat lehallgatja a rendőrség.
A beszélgetésekben egyébként elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az ezóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat.
A Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől érkezett állítólagos támogatás ügyében egy évvel 2018 márciusban indult eljárás Sarkozy ellen passzív korrupció, törvénytelen kampányfinanszírozás és líbiai közpénzzel
történő csalás gyanúja miatt.
Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt Franciaország elnöke, 2016 végén teljesen visszavonult a politikai élettől. Korábban egy másik kampányfinanszírozási ügy miatt már vád alá helyezték. Bíróság elé kell állnia 13 másik emberrel együtt a 2012-es elnökválasztási kampány törvénytelen finanszírozása miatt is, mert ő és a pártja többet költött el a megengedettnél, de a per időpontját még nem határozták meg.
Az ügyben 2014 márciusában kezdődött vizsgálat, miután egy sajtóbeli leleplezést követően Jérome Lavrilleux, a volt államfő kampányának helyettes vezetője elismerte: Nicolas Sarkozy kampányának bizonyított túlköltekezését a nagygyűléseket szervező kommunikációs cég, a Bygmalion hamis számláival és kettős könyveléssel próbálta meg fedezni a párt. A volt elnök ellen - aki a jobboldal államfőjelölt-állító választásán elszenvedett veresége után 2016-ban visszavonult a politikai élettől - 2016-ban indult eljárás az ügyben.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások