Koszovóban elkövetett szerb háborús bűnöket vizsgáló intézet épül Pristinában
Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: A Koszovó területén 1998 és 1999 között a szerbek által elkövetett háborús bűnöket feltáró intézetet nyit a koszovói kormány Pristinában, valamint népirtás vádjával vizsgálatot kezdeményez Belgrád ellen - közölte Albin Kurti koszovói miniszterelnök a Reporteri.net pristinai hírportál beszámolója szerint.
Albulena Haxhiu igazságügyi miniszter szerdán, a koszovói kormány ülése után jelentette be, hogy népirtás miatt indítanak eljárást Szerbia ellen. "Ez már a kormány programjának a része lett" - tette hozzá.
Albin Kurti korábban már beszélt arról, hogy szeretne létrehozni egy intézetet, amely a szerbek háborús bűneit vizsgálná. Mint mondta, a jövő építéséhez le kell számolni a múlttal, a társadalom felépülésének alapja a múlttal történő szembenézés. Hozzátette ugyanakkor, hogy a háborús bűnök, az emberiesség elleni bűnök és a népirtás még nem része a múltnak, és Szerbiának felelnie kell azokért a tettekért, amelyeket a koszovói háború idején követett el.
Koszovóban 1998-1999-ben fegyveres összecsapások voltak a szerbek és a koszovói albánok között. A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. A koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek etnikai tisztogatásba kezdtek az albánok ellen.
Az 1998-1999-es koszovói háború folyamán a becslések szerint 10-12 ezer ember halt meg Koszovóban, többségük albán nemzetiségű. Körülbelül 1600 embert azóta is eltűntként tartanak nyilván, felkutatásukra ugyan létrehoztak egy szerb-koszovói bizottságot, ám előrelépés nem történt. Koszovó kilenc évvel később, 2008. február 17-én kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem ismeri el, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, ám a tíz évvel ezelőtti megállapodás legfontosabb pontjai a mai napig nem teljesültek.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások