Kreml: Washington meggondolatlansága váltotta ki Teherán döntését
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Az Egyesült Államok meggondolatlan lépései vezettek el ahhoz, hogy Irán bejelentette: felfüggeszti az átfogó közös cselekvési terv, az iráni atomprogramról 2015-ben megkötött nemzetközi megállapodás két pontjának végrehajtását - jelentette ki szerdán Moszkvában Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Peszkov "komolynak" nevezte a kialakult helyzetet, s emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök azon figyelmeztetéseire, amelyek szerint Washington Teheránnal szembeni meggondolatlan lépéseinek és megalapozatlan nyomásgyakorlásának nem kívánatos következményei lesznek.
Közölte, hogy Putyin nem tervez találkozót a Moszkvában tartózkodó Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki egyébként személyes üzenetet hozott az orosz elnöknek Haszan Róháni iráni elnöktől azzal kapcsolatban, hogy Teherán 60 napra felfüggesztette az atomalku két pontjának végrehajtását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután fogadta iráni hivatali partnerét, kijelentette: arról állapodott meg Zaríffal, hogy Moszkva és Teherán Washington kivételével az iráni atomalku összes többi aláírójával együtt fog működni.
Arról is megegyezés született - mondta -, hogy orosz-iráni kooperáció lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkerülésével, egyoldalúan meghirdetett, "törvénytelen" amerikai kereskedelmi szankciók megkerülésében is. Lavrov szerint az Irán és az EU közötti INSTEX elszámolási rendszer hatékonysága alulmúlta a várakozásokat. Szíriára kitérve úgy vélekedett, "nem reális" az Egyesült Államoknak az a követelése, hogy Irán, amely a térség egyik meghatározó hatalma, vonuljon ki az arab országból, ahová egyébként Oroszországgal együtt a törvényes damaszkuszi kormány hívta be.
Zaríf az orosz vendéglátójával közösen megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy Lavrovval megállapodott a busehri nukleáris erőmű építésének és a fordói dúsító létesítményben való együttműködésnek a folytatásáról. Lavrov egyébként azt is elmondta, hogy a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel megtartott hétfői finnországi megbeszélésén azt sürgette partnerétől, hogy azt Egyesült Államok a fenyegetés helyett inkább a nemzetközi jog keretei között folytatott diplomáciát használja eszközül a nemzetközi kapcsolatokban.
Róháni elnök szerdán közölte: Irán 60 napra felfüggeszti az atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését. Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Erről, mint mondta, az iráni vezetés értesítette cselekvési tervet aláíró nagyhatalmakat. Róháni közölte, hogy Irán nem lép ki az atomalkuból és hajlandó tovább tárgyalni róla.
Donald Trump amerikai elnök 2018 május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, novemberben pedig közölte, hogy Washington visszaállította a Teherán ellen életbe léptetett amerikai szankciókat, beleértve az iráni olaj vásárlására vonatkozó tilalmat. A 2015-ös alku értelmében Irán korlátozta nukleáris programját, cserébe az ellene az ENSZ BT által bevezetett szankciók, valamint az Egyesült Államok és az EU által egyoldalúan meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések visszavonásáért.
(Forrás: MTI)
Peszkov "komolynak" nevezte a kialakult helyzetet, s emlékeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök azon figyelmeztetéseire, amelyek szerint Washington Teheránnal szembeni meggondolatlan lépéseinek és megalapozatlan nyomásgyakorlásának nem kívánatos következményei lesznek.
Megismételte, hogy Moszkva elkötelezettje az atomalkunak, amelynek szerinte nincsen alternatívája. Közölte, hogy az orosz diplomácia tovább tárgyal majd a szerződés többi részesével, elsősorban az európai államokkal, a cselekvési terv életképességének megőrzése érdekében.
Peszkov szerint korai lenne arról elmélkedni, hogy szükséges-e újabb szankciókat bevezetni Irán ellen a szerdai bejelentése miatt.
Közölte, hogy Putyin nem tervez találkozót a Moszkvában tartózkodó Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki egyébként személyes üzenetet hozott az orosz elnöknek Haszan Róháni iráni elnöktől azzal kapcsolatban, hogy Teherán 60 napra felfüggesztette az atomalku két pontjának végrehajtását. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, miután fogadta iráni hivatali partnerét, kijelentette: arról állapodott meg Zaríffal, hogy Moszkva és Teherán Washington kivételével az iráni atomalku összes többi aláírójával együtt fog működni.
Arról is megegyezés született - mondta -, hogy orosz-iráni kooperáció lesz az ENSZ Biztonsági Tanácsa megkerülésével, egyoldalúan meghirdetett, "törvénytelen" amerikai kereskedelmi szankciók megkerülésében is. Lavrov szerint az Irán és az EU közötti INSTEX elszámolási rendszer hatékonysága alulmúlta a várakozásokat. Szíriára kitérve úgy vélekedett, "nem reális" az Egyesült Államoknak az a követelése, hogy Irán, amely a térség egyik meghatározó hatalma, vonuljon ki az arab országból, ahová egyébként Oroszországgal együtt a törvényes damaszkuszi kormány hívta be.
Zaríf az orosz vendéglátójával közösen megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy Lavrovval megállapodott a busehri nukleáris erőmű építésének és a fordói dúsító létesítményben való együttműködésnek a folytatásáról. Lavrov egyébként azt is elmondta, hogy a Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel megtartott hétfői finnországi megbeszélésén azt sürgette partnerétől, hogy azt Egyesült Államok a fenyegetés helyett inkább a nemzetközi jog keretei között folytatott diplomáciát használja eszközül a nemzetközi kapcsolatokban.
Róháni elnök szerdán közölte: Irán 60 napra felfüggeszti az atomalku két pontjának végrehajtását. Ezek értelmében Teherán nem folytatja nehézvíz- és dúsítotturán-tartalékának csökkentését. Kilátásba helyezte, hogy az iszlám köztársaság hatvan nap múlva felújítja az urándúsítással kapcsolatos munkálatait, ha a szerződés többi résztvevője nem teljesíti vállalt kötelezettségeit. Erről, mint mondta, az iráni vezetés értesítette cselekvési tervet aláíró nagyhatalmakat. Róháni közölte, hogy Irán nem lép ki az atomalkuból és hajlandó tovább tárgyalni róla.
Donald Trump amerikai elnök 2018 május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, novemberben pedig közölte, hogy Washington visszaállította a Teherán ellen életbe léptetett amerikai szankciókat, beleértve az iráni olaj vásárlására vonatkozó tilalmat. A 2015-ös alku értelmében Irán korlátozta nukleáris programját, cserébe az ellene az ENSZ BT által bevezetett szankciók, valamint az Egyesült Államok és az EU által egyoldalúan meghirdetett gazdasági büntetőintézkedések visszavonásáért.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások