Krónika: Aradon lehet magyar katonatemető, Románia nem fogadta el a székelyföldi helyszíneket
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen - írta szerdai számában a Krónika erdélyi magyar napilap.
Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta. Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.
A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető. Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. "A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink" - vélekedett a katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását. A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség.
A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra - írja a Krónika.
(Forrás: MTI)
Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta. Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.
Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát.
Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák. A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.
A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető. Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. "A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink" - vélekedett a katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását. A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség.
A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra - írja a Krónika.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások