Kurdokat segítő szíriai volt az elkövető a kormány és a sajtó szerint
A vizsgálatok szerint a szíriai származású Salih Necar hajtotta végre a szerdai ankarai öngyilkos merényletet, aki kapcsolatban állt a szakadár Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), és a szíriai kurd Népvédelmi Egységek (YPG) tagja volt - erősítette meg a sajtóértesüléseket Ahmet Davutoglu török miniszterelnök csütörtöki sajtótájékoztatóján.
A merényletben 28-an meghaltak, 61-en megsebesültek.
Davutoglu azt is elmondta, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban.
Az elkövető szír származását, valamint PKK-s kötődését több lap, köztük ellenzéki sajtóorgánumok is valószínűsítik.
A Sabah című kormánypárti lap tudni véli, hogy a támadó az akcióhoz Volkswagen Scirocco típusú autót használt, amelyet TNT-vel töltötte meg.
A Hürriyet című legjelentősebb ellenzéki napilap arról számolt be, hogy az áldozatok között többnyire katonák és a török haderő civil alkalmazottai voltak. A Posta című újság szerint polgári személyek közül csak egy sebesült meg, aki éppen az incidens közelében sétált. Egyes értesülések szerint a sebesültek között található egy dandártábornok is, aki jó állapotban van.
Az ellenzéki Milliyet azt közölte, hogy Necar a merénylethez valószínűleg 150 kilogramm robbanószert használt, amely 50 centiméter átmérőjű gödröt hasított ki az aszfaltból.
A Habertürk című lap úgy tudja, hogy a merénylő az autóját Izmirből bérelhette. Más források szerint azonban a jármű lopott volt.
A kormánypárti, Yeni Safak című napilap kitért arra a részletre, hogy a robbantást megelőzően több közösségi oldalhoz tartozó fiókon "tak, tak" üzenetek jelentek meg. A Kurdisztáni Szabadság Solymai (TAK) elnevezésű szervezet a PKK akcióinak végrehajtó csapata - írta az újság.
A robbanás helyi idő szerint este fél 7-kor történt Ankara Cankaya nevű kormányzati negyedében, nem messze a parlamenttől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától. A detonációt feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép okozta.
A török vezérkar megerősítette, hogy terrortámadást követtek el. A hivatalos közlés szerint a merénylő öt, katonákat szállító autóbuszt vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál. A járművek közül mindegyik súlyosan megrongálódott, kettő kiégett.
A tévécsatornák felvételein nagy tüzet és számos mentőautót, Ankara egén pedig füstfelhőt lehetett látni. A tűzszerészek később ellenőrzött körülmények között felrobbantottak egy gyanús csomagot.
Török biztonsági források szerint a jelek arra utalnak, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezetet áll a terrortámadás mögött.
A török kormány a hadsereg és a hírszerző szervezetek vezetőivel együtt szerda éjszaka válságülést tartott. Ahmet Davotoglu miniszterelnök a merényletet követően lemondta tervezett utazását Brüsszelbe, ahol európai uniós tagállamok vezetőivel tanácskozott volna, elsősorban a migrációs válság kezeléséről. Recep Tayyip Erdogan elnök pedig elnapolta csütörtökre tervezett azerbajdzsáni látogatását.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyelőre nem tud arról, hogy lenne magyar áldozata vagy sérültje az ankarai robbantásos merényletnek.
Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Irakban és Szíriában, mert attól tart, hogy határai mentén egy egységes kurd nemzet jöhet létre, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tart, különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él.
Megfigyelők szerint az amerikai és orosz támogatással is bíró szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD), illetve annak fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) fegyveresei az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc egyik leghatékonyabb erejének számítanak, és a mannagi légitámaszpont elleni támadásig semlegesek maradtak a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának hadserege és az ellenzéki fegyveresek közötti konfliktusban. A légitámaszpont elleni támadás arra utal, hogy az YPG az aleppói harcok zűrzavarát kihasználva akarja kiterjeszteni az általa ellenőrzött területet.
Néhány nappal ezelőtt a török tüzérség az észak-szíriai Azaz környékén támadta az YPG állásait, ahol a kurd erőknek az orosz légierő támogatásával sikerült elfoglalniuk egy katonai repülőteret a Bassár el-Aszad ellen harcoló fegyveresektől.
Ahmet Davutoglu azzal fenyegette meg az YPG-t, hogy ha megközelíti Azaz városát, a legsúlyosabb török válaszlépéssel kell számolnia. Ha pedig az elfoglalt repülőteret a mérsékelt ellenzéki erők vagy ártatlan civilek ellen használja fel, a törökök megsemmisítik azt.
Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter kedden azt mondta: Törökország, Szaúd-Arábia és néhány európai szövetségese szárazföldi hadműveletet szeretne végrehajtani Szíriában.
Törökország délkeleti részén két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kezdődtek újra a harcok. A török biztonsági erők decemberben nagyszabású offenzívát indítottak a kurd fegyveresek ellen. Az autonómiáért küzdő PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelésének kezdete óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.
MTI
A merényletben 28-an meghaltak, 61-en megsebesültek.
Davutoglu azt is elmondta, hogy kilenc személyt őrizetbe vettek a merénylettel kapcsolatban.
Az elkövető szír származását, valamint PKK-s kötődését több lap, köztük ellenzéki sajtóorgánumok is valószínűsítik.
A Sabah című kormánypárti lap tudni véli, hogy a támadó az akcióhoz Volkswagen Scirocco típusú autót használt, amelyet TNT-vel töltötte meg.
A Hürriyet című legjelentősebb ellenzéki napilap arról számolt be, hogy az áldozatok között többnyire katonák és a török haderő civil alkalmazottai voltak. A Posta című újság szerint polgári személyek közül csak egy sebesült meg, aki éppen az incidens közelében sétált. Egyes értesülések szerint a sebesültek között található egy dandártábornok is, aki jó állapotban van.
Az ellenzéki Milliyet azt közölte, hogy Necar a merénylethez valószínűleg 150 kilogramm robbanószert használt, amely 50 centiméter átmérőjű gödröt hasított ki az aszfaltból.
A Habertürk című lap úgy tudja, hogy a merénylő az autóját Izmirből bérelhette.
A kormánypárti, Yeni Safak című napilap kitért arra a részletre, hogy a robbantást megelőzően több közösségi oldalhoz tartozó fiókon "tak, tak" üzenetek jelentek meg. A Kurdisztáni Szabadság Solymai (TAK) elnevezésű szervezet a PKK akcióinak végrehajtó csapata - írta az újság.
A robbanás helyi idő szerint este fél 7-kor történt Ankara Cankaya nevű kormányzati negyedében, nem messze a parlamenttől és a török hadsereg vezérkarának főhadiszállásától. A detonációt feltehetően gépkocsiba rejtett pokolgép okozta.
A török vezérkar megerősítette, hogy terrortámadást követtek el. A hivatalos közlés szerint a merénylő öt, katonákat szállító autóbuszt vettek célba, amelyek éppen megálltak a piros lámpánál. A járművek közül mindegyik súlyosan megrongálódott, kettő kiégett.
A tévécsatornák felvételein nagy tüzet és számos mentőautót, Ankara egén pedig füstfelhőt lehetett látni. A tűzszerészek később ellenőrzött körülmények között felrobbantottak egy gyanús csomagot.
Török biztonsági források szerint a jelek arra utalnak, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezetet áll a terrortámadás mögött.
A török kormány a hadsereg és a hírszerző szervezetek vezetőivel együtt szerda éjszaka válságülést tartott. Ahmet Davotoglu miniszterelnök a merényletet követően lemondta tervezett utazását Brüsszelbe, ahol európai uniós tagállamok vezetőivel tanácskozott volna, elsősorban a migrációs válság kezeléséről. Recep Tayyip Erdogan elnök pedig elnapolta csütörtökre tervezett azerbajdzsáni látogatását.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) egyelőre nem tud arról, hogy lenne magyar áldozata vagy sérültje az ankarai robbantásos merényletnek.
Ankara nem nézi jó szemmel a kurdok katonai sikereit Irakban és Szíriában, mert attól tart, hogy határai mentén egy egységes kurd nemzet jöhet létre, amelyet nemzetbiztonsági kockázatnak tart, különösen annak fényében, hogy délkeleti tartományaiban rengeteg kurd nemzetiségű lakos él.
Megfigyelők szerint az amerikai és orosz támogatással is bíró szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártja (PYD), illetve annak fegyveres szárnya, a Népvédelmi Egységek (YPG) fegyveresei az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni harc egyik leghatékonyabb erejének számítanak, és a mannagi légitámaszpont elleni támadásig semlegesek maradtak a Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának hadserege és az ellenzéki fegyveresek közötti konfliktusban. A légitámaszpont elleni támadás arra utal, hogy az YPG az aleppói harcok zűrzavarát kihasználva akarja kiterjeszteni az általa ellenőrzött területet.
Néhány nappal ezelőtt a török tüzérség az észak-szíriai Azaz környékén támadta az YPG állásait, ahol a kurd erőknek az orosz légierő támogatásával sikerült elfoglalniuk egy katonai repülőteret a Bassár el-Aszad ellen harcoló fegyveresektől.
Ahmet Davutoglu azzal fenyegette meg az YPG-t, hogy ha megközelíti Azaz városát, a legsúlyosabb török válaszlépéssel kell számolnia. Ha pedig az elfoglalt repülőteret a mérsékelt ellenzéki erők vagy ártatlan civilek ellen használja fel, a törökök megsemmisítik azt.
Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter kedden azt mondta: Törökország, Szaúd-Arábia és néhány európai szövetségese szárazföldi hadműveletet szeretne végrehajtani Szíriában.
Törökország délkeleti részén két és fél év fegyverszünet után 2015 júliusában kezdődtek újra a harcok. A török biztonsági erők decemberben nagyszabású offenzívát indítottak a kurd fegyveresek ellen. Az autonómiáért küzdő PKK 1984-ban indított kormányellenes felkelésének kezdete óta már mintegy 40 ezren vesztették életüket a konfliktusban.
MTI
Hozzászólások