Lavrov: az iráni atomalku felrúgása ártana az észak-koreai rendezésnek
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Az iráni nukleáris programról megkötött megállapodás felrúgása rendkívül rossz jelzés lenne azok számára, akik bíznak a Koreai-félszigeten kialakult válság rendezésében - figyelmeztetett Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken az orosz parlament felsőházában.
Hangsúlyozta, hogy minden olyan forgatókönyv, amely katonai fellépéssel számol Észak-Korea ellen, katasztrófához vezetne. A koreai válságról a péntekre virradó éjszaka folyamán telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy "folyamatosan beavatkozik" az orosz választásokba, és hogy diplomatái rendszeresen részt vesznek az ellenzéki pártok tüntetésein. Megfogalmazása szerint Moszkva nem kíván más országok ügyeibe beavatkozni, szemben Washingtonnal, amely szerinte exportálja a demokráciát, valamint konfliktusokat és háborúkat teremt.
"Nem gondolom, hogy hasznuk származik abból, ha nagy országok belső forradalmak szakadékába zuhannak" - mondta. Lavrov szerint az Egyesült Államok az Oroszország ellen folytatott küzdelem ürügyén az orosznál drágább amerikai gáz vásárlására kívánja kényszeríteni az Európai Uniót. Mint mondta, komoly veszteséget okozott az európai üzleti életnek, hogy a brüsszeli bürokrácia "közvetlen tengerentúli utasításra" szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
Mint mondta, Moszkva olyan mértékben fejleszti majd együttműködését Brüsszellel, amilyenre az unió kész. Sürgette, hogy a nyugati államok gyakoroljanak nyomást Kijevre az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások betartása végett. Hangsúlyozta, Oroszország arra fog törekedni, hogy az elesett szovjet katonák emlékműveit nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában tartsák tiszteletben és őrizzék meg.
Lavrov azt hangoztatta, hogy Moszkva, Teherán és Ankara között - az eltérő célok és az érdekek ellenére is - teljes szolidaritás alakult ki a terrorizmus elleni harc és Szíria területi épsége ügyében. Bírálta az Egyesült Államokat, amiért az nem támadja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet Szíriából Irakba menekült fegyvereseit. Kifejezte nyugtalanságát amiatt, hogy az IÁ Afganisztánban az ország északi részeire csoportosítja át erőt, amiből arra következtetett, hogy a terroristák következő célpontja Közép-Ázsia lehet.
Beszámolójában kifogásolta, hogy Washington azt követeli Kabultól, cserélje le amerikai gépkarabélyokra azt az 50 ezer kalasnyikovot, amelyet lőszerrel együtt térítésmentesen kapott Moszkvától. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok korábban az afgán hadseregnél jól bevált orosz helikopterek lecserélése végett gyakorolt nyomást Afganisztánra. A miniszter szerint eközben az országban álló amerikai csapatok sem a kábítószer-termesztéssel, sem a terrorfenyegetéssel nem tudnak megbirkózni.
Elmondta, hogy Oroszország, Törökország és Irán a nemzeti fizetőeszközök használata alapján olyan együttműködésre törekszik, amely független Washington "konjunkturális pénzügyi manipulációitól". Utalt rá, hogy a három partneren kívül Kínának sem tetszik az Egyesült Államok által meghatározott monetáris és pénzügyi világrend.
Lavrov arról is szólt, hogy Oroszország vízummentességi megállapodást kötött Latin-Amerika csaknem valamennyi országával. Mint mondta, Moszkva kész erre Japánnal is, de hangsúlyozta, hogy a rendszer bevezetése csakis kölcsönös alapon lehetséges.
(Forrás: MTI)
Hangsúlyozta, hogy minden olyan forgatókönyv, amely katonai fellépéssel számol Észak-Korea ellen, katasztrófához vezetne. A koreai válságról a péntekre virradó éjszaka folyamán telefonon tárgyalt egymással Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök.
Igor Morgulov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfax hírügynökség jelentése szerint pénteken közölte, hogy Moszkva nem hajlandó olyan új szankciókat elfogadni, amelyek megfojtanák az észak-koreai gazdaságot. Elmondta, hogy Oroszország eleget fog tenni az ENSZ Phenjanra vonatkozó határozatainak, de nem fogja azonnal kiutasítani a területén dolgozó észak-koreai vendégmunkásokat. Amerikai források szerint ezek száma 30 ezerre tehető.
Morgulov szerint Moszkvának nincsenek magas szintű kapcsolatai Észak-Koreával, de nem zárta ki azok létrejöttének lehetőségét.
Más nemzetközi témákról szólva Lavrov az orosz parlamentben egyebek között arról is beszélt, hogy Oroszország nem törekszik a konfrontáció elmélyítésére az Egyesült Államokkal, de a kölcsönösség alapján válaszolni fog a barátságtalan lépésekre. Hangsúlyozta, hogy Moszkva kész a Washingtonnal való konstruktív együttműködésre, egyúttal sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy ezen a téren amerikai részről nem történt elmozdulás.
Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségét, hogy "folyamatosan beavatkozik" az orosz választásokba, és hogy diplomatái rendszeresen részt vesznek az ellenzéki pártok tüntetésein. Megfogalmazása szerint Moszkva nem kíván más országok ügyeibe beavatkozni, szemben Washingtonnal, amely szerinte exportálja a demokráciát, valamint konfliktusokat és háborúkat teremt.
"Nem gondolom, hogy hasznuk származik abból, ha nagy országok belső forradalmak szakadékába zuhannak" - mondta. Lavrov szerint az Egyesült Államok az Oroszország ellen folytatott küzdelem ürügyén az orosznál drágább amerikai gáz vásárlására kívánja kényszeríteni az Európai Uniót. Mint mondta, komoly veszteséget okozott az európai üzleti életnek, hogy a brüsszeli bürokrácia "közvetlen tengerentúli utasításra" szankciókat vezetett be Oroszország ellen.
Mint mondta, Moszkva olyan mértékben fejleszti majd együttműködését Brüsszellel, amilyenre az unió kész. Sürgette, hogy a nyugati államok gyakoroljanak nyomást Kijevre az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodások betartása végett. Hangsúlyozta, Oroszország arra fog törekedni, hogy az elesett szovjet katonák emlékműveit nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában tartsák tiszteletben és őrizzék meg.
Lavrov azt hangoztatta, hogy Moszkva, Teherán és Ankara között - az eltérő célok és az érdekek ellenére is - teljes szolidaritás alakult ki a terrorizmus elleni harc és Szíria területi épsége ügyében. Bírálta az Egyesült Államokat, amiért az nem támadja az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet Szíriából Irakba menekült fegyvereseit. Kifejezte nyugtalanságát amiatt, hogy az IÁ Afganisztánban az ország északi részeire csoportosítja át erőt, amiből arra következtetett, hogy a terroristák következő célpontja Közép-Ázsia lehet.
Beszámolójában kifogásolta, hogy Washington azt követeli Kabultól, cserélje le amerikai gépkarabélyokra azt az 50 ezer kalasnyikovot, amelyet lőszerrel együtt térítésmentesen kapott Moszkvától. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok korábban az afgán hadseregnél jól bevált orosz helikopterek lecserélése végett gyakorolt nyomást Afganisztánra. A miniszter szerint eközben az országban álló amerikai csapatok sem a kábítószer-termesztéssel, sem a terrorfenyegetéssel nem tudnak megbirkózni.
Elmondta, hogy Oroszország, Törökország és Irán a nemzeti fizetőeszközök használata alapján olyan együttműködésre törekszik, amely független Washington "konjunkturális pénzügyi manipulációitól". Utalt rá, hogy a három partneren kívül Kínának sem tetszik az Egyesült Államok által meghatározott monetáris és pénzügyi világrend.
Lavrov arról is szólt, hogy Oroszország vízummentességi megállapodást kötött Latin-Amerika csaknem valamennyi országával. Mint mondta, Moszkva kész erre Japánnal is, de hangsúlyozta, hogy a rendszer bevezetése csakis kölcsönös alapon lehetséges.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások