Lavrov: igazságtalanok a WHO elleni támadások
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Igazságtalanok azok a vádak, amelyek szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) eltitkolta a Covid-19-járvány terjedésére vonatkozó információkat - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézete (Egyeteme) hallgatói számára hétfőn videokonferencia formájában megtartott előadásán.
Lavrov azt hangoztatta, hogy a WHO Oroszország és az államok többsége szerint a válság minden szakaszában professzionális módon működött, és időben hozta meg a megelőző intézkedéseket, valamint látta el információval és tanácsokkal a tagállamokat. Úgy vélekedett, hogy a világjárványt követően megváltozhat a nemzetközi szervezetek tevékenységének tartalma, mert felmerül a korábban delegált hatáskörök egy részének visszaadása a nemzeti szerveknek. Példaként ezzel kapcsolatban az Európai Unióban kibontakozott vitát hozta fel.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a járvány idején kizárólag humanitárius megfontolásokból és a lakosság megsegítésének szándékával, nem pedig politikai haszonszerzés céljából nyújt másoknak segítséget. Emlékeztetett rá, hogy Giuseppe Conte olasz kormányfő személyesen kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől támogatást a járvány elleni küzdelemhez. Az Egyesült Államokba is azt követően indult szállítmány, hogy Donald Trump amerikai elnök a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során érdeklődést mutatott a művelet iránt, és felajánlotta, hogy lehetőség esetén viszonozni fogja a gesztust.
"Lehet, hogy ez kedvezőbb légkört teremt ahhoz, hogy normálisan együtt tudjunk működni, ahelyett, hogy az összes halálos bűnnel vádolnánk egymást" - mondta Lavrov. A külügyminiszter szerint Moszkva nem látja jelét annak, hogy az Európai Bizottság felül kívánná vizsgálni a vele szemben folytatott politikáját. Közölte, hogy Oroszország mindig kész felújítani a párbeszédet az unió bármely szervével, és politikáját nem a sértettség vezérli. Mint mondta, a tagállamokkal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével Moszkva nem kíván éket verni közéjük.
Leszögezte: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugati országokkal megértesse, mennyire ártalmas az egyebek között Berlin és Párizs által kezdeményezett, az ENSZ keretein kívüli multilateralizmus, az a törekvés, hogy az egyesek számára kényes kérdésekre saját körben találjanak megoldást, hogy aztán azt kollektív megoldásként állítsák be, Hangsúlyozta, hogy minden országnak részesének kell lennie a nemzetközi erőfeszítéseknek.
"Lehet vezetőként fellépni, de senkit sem lehet kirekeszteni, főleg ideológiai alapon" - mondta. Lavrov közölte, hogy az ENSZ BT öt állandó tagja Putyin által javasolt csúcstalálkozójának összehívását az összes érintett fél támogatja, ám az esemény időpontjáról egyelőre nincs megállapodás. Előkészítés alatt áll egy videokonferencia is az "ötök" vezetői között, amelynek témája a világjárvány lesz.
A tárcavezető hangot adott reményének, hogy az orosz-amerikai tárgyalások következő fordulója alkalmából sikerül majd megvitatni az amerikai nukleáris fegyverek Európából való kivonásának kérdését. Kifejezte Moszkva készségét a mielőbb tárgyalásokra a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 megállapodásba nem foglalt, új fegyverekről.
Közölte, hogy Trump és Putyin egészében véve megállapodott az erről szóló párbeszédről, de gyakorlatilag semmi sem történt. Az orosz diplomácia vezetője szerint amiatt, hogy Kijev blokkolja az előző, párizsi tanácskozás politikai határozatainak megvalósítását, egyelőre nincs értelme összehívni a "normandiai négyek" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - újabb csúcstalálkozóját. Kifogásolta, hogy a Berlin által a Donyec-medencével kapcsolatban felajánlott napirend nem foglalja magában az ukrajnai politikai reform, egyebek között a terület státusa törvénybe foglalásának kérdését.
Lavrov "árulásnak" minősítette a montenegrói politikusok között, mások mellett az államelnök, Milo Djukanovic részéről is megmutatkozó oroszellenességet. Úgy vélekedett, hogy Djukanovic Moszkva ellen fordulásának hátterében az áll, hogy több európai országban csempészéssel vádolják. Azt is elmondta egyebek között, hogy a Gázexportőr Országok Fórumának tagjai folyamatos kapcsolatban állnak egymással, és közülük senki sem érdekelt a gázpiac összeomlásában.
Putyin egyébként a Kreml honlapján hétfőn közölt üzenetében az új globális kihívások elleni összefogásra biztatta Washingtont és Londont a náciellenes világháborús szövetség tapasztalataira hivatkozva. Az orosz elnök a Sztálin-Churchill-Roosevelt: közös küzdelem a nácizmus ellen című online kiállítás látogatóinak szánt soraiban nagyra értékelte a szövetségeseknek a nácizmus szétzúzásához nyújtott hozzájárulását.
(Forrás: MTI)
Lavrov azt hangoztatta, hogy a WHO Oroszország és az államok többsége szerint a válság minden szakaszában professzionális módon működött, és időben hozta meg a megelőző intézkedéseket, valamint látta el információval és tanácsokkal a tagállamokat. Úgy vélekedett, hogy a világjárványt követően megváltozhat a nemzetközi szervezetek tevékenységének tartalma, mert felmerül a korábban delegált hatáskörök egy részének visszaadása a nemzeti szerveknek. Példaként ezzel kapcsolatban az Európai Unióban kibontakozott vitát hozta fel.
Rámutatott ugyanakkor, hogy a Covid-19-járvány a globális kihívások közé tartozik, amely megköveteli az összefogást a kollektív biztonság érdekében. "A legfontosabb, hogy felfogjuk most és mindörökké, az emberiség előtt álló fenyegetések egészen biztosan nem ismernek semmilyen határt" - fogalmazott Lavrov.
Az orosz diplomácia vezetője ezek között sorolta fel a terrorizmust, a kalózkodást, a szervezett bűnözést, beleértve a kábítószer-kereskedelmet, a nem kormányzati szereplők tömegpusztító fegyverhez jutásának lehetőségét, a természeti és az ember okozta katasztrófákat, valamint a fertőzéseket.
Közölte, hogy a BRIC-országok - Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika -, amelyek államfői korábban megállapodtak a járványellenes küzdelemben és a vakcinafejlesztésben való együttműködésről, a héten erről külügyminiszteri szinten fognak videokonferenciát tartani.
Hangsúlyozta, hogy Oroszország a járvány idején kizárólag humanitárius megfontolásokból és a lakosság megsegítésének szándékával, nem pedig politikai haszonszerzés céljából nyújt másoknak segítséget. Emlékeztetett rá, hogy Giuseppe Conte olasz kormányfő személyesen kért Vlagyimir Putyin orosz elnöktől támogatást a járvány elleni küzdelemhez. Az Egyesült Államokba is azt követően indult szállítmány, hogy Donald Trump amerikai elnök a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése során érdeklődést mutatott a művelet iránt, és felajánlotta, hogy lehetőség esetén viszonozni fogja a gesztust.
"Lehet, hogy ez kedvezőbb légkört teremt ahhoz, hogy normálisan együtt tudjunk működni, ahelyett, hogy az összes halálos bűnnel vádolnánk egymást" - mondta Lavrov. A külügyminiszter szerint Moszkva nem látja jelét annak, hogy az Európai Bizottság felül kívánná vizsgálni a vele szemben folytatott politikáját. Közölte, hogy Oroszország mindig kész felújítani a párbeszédet az unió bármely szervével, és politikáját nem a sértettség vezérli. Mint mondta, a tagállamokkal való kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével Moszkva nem kíván éket verni közéjük.
Leszögezte: Oroszország mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugati országokkal megértesse, mennyire ártalmas az egyebek között Berlin és Párizs által kezdeményezett, az ENSZ keretein kívüli multilateralizmus, az a törekvés, hogy az egyesek számára kényes kérdésekre saját körben találjanak megoldást, hogy aztán azt kollektív megoldásként állítsák be, Hangsúlyozta, hogy minden országnak részesének kell lennie a nemzetközi erőfeszítéseknek.
"Lehet vezetőként fellépni, de senkit sem lehet kirekeszteni, főleg ideológiai alapon" - mondta. Lavrov közölte, hogy az ENSZ BT öt állandó tagja Putyin által javasolt csúcstalálkozójának összehívását az összes érintett fél támogatja, ám az esemény időpontjáról egyelőre nincs megállapodás. Előkészítés alatt áll egy videokonferencia is az "ötök" vezetői között, amelynek témája a világjárvány lesz.
A tárcavezető hangot adott reményének, hogy az orosz-amerikai tárgyalások következő fordulója alkalmából sikerül majd megvitatni az amerikai nukleáris fegyverek Európából való kivonásának kérdését. Kifejezte Moszkva készségét a mielőbb tárgyalásokra a hadászati támadófegyverek csökkentéséről megkötött START-3 megállapodásba nem foglalt, új fegyverekről.
Közölte, hogy Trump és Putyin egészében véve megállapodott az erről szóló párbeszédről, de gyakorlatilag semmi sem történt. Az orosz diplomácia vezetője szerint amiatt, hogy Kijev blokkolja az előző, párizsi tanácskozás politikai határozatainak megvalósítását, egyelőre nincs értelme összehívni a "normandiai négyek" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - újabb csúcstalálkozóját. Kifogásolta, hogy a Berlin által a Donyec-medencével kapcsolatban felajánlott napirend nem foglalja magában az ukrajnai politikai reform, egyebek között a terület státusa törvénybe foglalásának kérdését.
Lavrov "árulásnak" minősítette a montenegrói politikusok között, mások mellett az államelnök, Milo Djukanovic részéről is megmutatkozó oroszellenességet. Úgy vélekedett, hogy Djukanovic Moszkva ellen fordulásának hátterében az áll, hogy több európai országban csempészéssel vádolják. Azt is elmondta egyebek között, hogy a Gázexportőr Országok Fórumának tagjai folyamatos kapcsolatban állnak egymással, és közülük senki sem érdekelt a gázpiac összeomlásában.
Putyin egyébként a Kreml honlapján hétfőn közölt üzenetében az új globális kihívások elleni összefogásra biztatta Washingtont és Londont a náciellenes világháborús szövetség tapasztalataira hivatkozva. Az orosz elnök a Sztálin-Churchill-Roosevelt: közös küzdelem a nácizmus ellen című online kiállítás látogatóinak szánt soraiban nagyra értékelte a szövetségeseknek a nácizmus szétzúzásához nyújtott hozzájárulását.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások