Lavrov: Putyin Merkel kérésére engedélyezte a Kercsi-szoros hajózhatóságának megfigyelését
Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Vlagyimir Putyin orosz elnök beleegyezett Angela Merkel német kancellárnak abba a kérésébe, hogy német szakértők figyelhessék meg a Kercsi-szoros hajózhatóságát - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a német hivatali partnerével, Heiko Maasszal folytatott pénteki moszkvai tárgyalása után tartott közös sajtótájékoztatón.
Lavrov szerint Merkel az egy hónappal ezelőtt megfogalmazott kérését megtoldotta azzal, hogy a német szakemberek mellett - akik még nem érkeztek meg - a megfigyelésben franciák is részt vegyenek, amire Putyin szintén igent mondott. Attól azonban az orosz diplomácia vezetője elzárkózott, hogy ebbe Ukrajnát is bevonják, mert véleménye szerint Kijev a megfigyelést ugyanúgy akadályozná, mint a minszki megállapodások végrehajtását.
November 25-én a szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán elnök számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
A pénteki sajtótájékoztatón egyébként Lavrov kifogásolta, hogy az ukrán vezetés úgy döntött, diplomáciai képviseletein nem nyit szavazóköröket Oroszországban - ahol pedig becslések szerint 2-3 millió ukrán állampolgár él. Az orosz tárcavezető szerint ezzel Kijev a fennálló hatalom javára kívánja befolyásolni az eredményt.
Lavrov elmondta, hogy Ukrajna szerette volna kizárni az oroszokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői közül, Moszkva azonban meghívást kapott a misszióba az EBESZ-től. Maas azt hangoztatta, hogy minden szavazójoggal rendelkező ukrán állampolgárnak biztosítani kell a szavazókörzetbe való eljutás lehetőségét, valamint hogy az EBESZ-nek biztosítania kell a választások megfigyelésének megfelelő szintjét.
Lavrov hangsúlyozta: Moszkva nagyra értékeli, hogy Berlin támogatja az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését, ez tengeri úton - az ukrán tranzitot kiiktatva - köti majd össze Oroszországot Németországgal. Kifejezte megelégedettségét amiatt, hogy a kétoldalú kereskedelem a tengerentúlról kezdeményezett szankciók ellenére is növekszik.
Maas a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló szerződésről (INF) szólva kijelentette, hogy megőrzésének felelőssége Oroszországot terheli. Mint mondta, a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan Németország is úgy gondolja, hogy "ha van olyan rakéta, amely megsérti ezt az egyezményt, azt meg kell semmisíteni".
Lavrov ezzel kapcsolatban kijelentette: az Egyesült Államok nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az általa kifogásolt 9M729 típusú rakéta tesztelésével Oroszország megsértette volna az INF-szerződést. Szavai szerint a vádaskodás pusztán ürügyül szolgál Washingtonnak a dokumentum felmondásához, és Moszkva azt szeretné, ha teljes lenne az átláthatóság azzal kapcsolatban, hogy a két fél mennyire tartja be az egyezményt.
Maas elmondta, hogy Berlin tavasszal nemzetközi fegyverzetkorlátozási konferenciát fog rendezni, amelyre meghívta Oroszországot.
(Forrás: MTI)
Lavrov szerint Merkel az egy hónappal ezelőtt megfogalmazott kérését megtoldotta azzal, hogy a német szakemberek mellett - akik még nem érkeztek meg - a megfigyelésben franciák is részt vegyenek, amire Putyin szintén igent mondott. Attól azonban az orosz diplomácia vezetője elzárkózott, hogy ebbe Ukrajnát is bevonják, mert véleménye szerint Kijev a megfigyelést ugyanúgy akadályozná, mint a minszki megállapodások végrehajtását.
Sürgette, hogy a nyugati államok kényszerítsék rá Ukrajnát az ezekben foglalt vállalásainak valóra váltására, és kijelentette, hogy nincsenek meg a feltételei a "normandiai formátumban" (orosz-ukrán-német-francia) való érintkezésnek. A két külügyminiszter egyébként egybehangzóan kijelentette, hogy a Kercsi-szorosban a hajózás jelenleg zavartalan.
Az Ukrajnától elcsatolt Krímben található Kercsi- és az oroszországi Tamanyi-félsziget közötti szoros a Fekete-tengert és az Azovi-tengert közi össze.
November 25-én a szoros közelében, a Fekete-tengeren, az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, az elfogott 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. A történtek miatt átmenetileg hadiállapotot vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi "provokáció" ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Petro Porosenko ukrán elnök számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
A pénteki sajtótájékoztatón egyébként Lavrov kifogásolta, hogy az ukrán vezetés úgy döntött, diplomáciai képviseletein nem nyit szavazóköröket Oroszországban - ahol pedig becslések szerint 2-3 millió ukrán állampolgár él. Az orosz tárcavezető szerint ezzel Kijev a fennálló hatalom javára kívánja befolyásolni az eredményt.
Lavrov elmondta, hogy Ukrajna szerette volna kizárni az oroszokat az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelői közül, Moszkva azonban meghívást kapott a misszióba az EBESZ-től. Maas azt hangoztatta, hogy minden szavazójoggal rendelkező ukrán állampolgárnak biztosítani kell a szavazókörzetbe való eljutás lehetőségét, valamint hogy az EBESZ-nek biztosítania kell a választások megfigyelésének megfelelő szintjét.
Lavrov hangsúlyozta: Moszkva nagyra értékeli, hogy Berlin támogatja az Északi Áramlat-2 földgázvezeték megépítését, ez tengeri úton - az ukrán tranzitot kiiktatva - köti majd össze Oroszországot Németországgal. Kifejezte megelégedettségét amiatt, hogy a kétoldalú kereskedelem a tengerentúlról kezdeményezett szankciók ellenére is növekszik.
Maas a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök megsemmisítéséről szóló szerződésről (INF) szólva kijelentette, hogy megőrzésének felelőssége Oroszországot terheli. Mint mondta, a többi NATO-tagállamhoz hasonlóan Németország is úgy gondolja, hogy "ha van olyan rakéta, amely megsérti ezt az egyezményt, azt meg kell semmisíteni".
Lavrov ezzel kapcsolatban kijelentette: az Egyesült Államok nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani, hogy az általa kifogásolt 9M729 típusú rakéta tesztelésével Oroszország megsértette volna az INF-szerződést. Szavai szerint a vádaskodás pusztán ürügyül szolgál Washingtonnak a dokumentum felmondásához, és Moszkva azt szeretné, ha teljes lenne az átláthatóság azzal kapcsolatban, hogy a két fél mennyire tartja be az egyezményt.
Maas elmondta, hogy Berlin tavasszal nemzetközi fegyverzetkorlátozási konferenciát fog rendezni, amelyre meghívta Oroszországot.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások