Londoni médiaértesülések szerint lemond Boris Johnson (2. rész)

Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti: Egybehangzó, hivatalos forrásokból származó csütörtöki londoni médiaértesülések szerint a nap folyamán bejelenti lemondását Boris Johnson brit miniszterelnök, a kormányzó Konzervatív Párt vezetője.A BBC közszolgálati médiatársaság és a Sky News kereskedelemi hírtelevízió Downing Street-i forrásai szerint Johnson a lemondására irányuló, napok óta folyamatosan erősödő nyomásnak engedve döntött úgy, hogy eleget tesz a távozását kérők felszólításainak.
    

A londoni miniszterelnöki hivatal illetékeseinek tájékoztatása szerint Boris Johnson nyilatkozatban jelenti be távozását a következő órákban. Johnson várhatóan ügyvezető minőségben a kormány és a Konzervatív Párt élén marad utódja megválasztásáig, amely a nyár végéig, vagy akár őszig is eltarthat. A Downing Street illetékeseinek csütörtöki tájékoztatása szerint a Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusán már Johnson utódja vesz részt a párt vezetőjeként és miniszterelnökként.
    

Az elmúlt hetekben kirobbant és egyre terebélyesedő belpolitikai botránysorozat miatt gyakorlatilag összeomlott a Johnson vezette kormány. A héten először Rishi Sunak pénzügyminiszter és Sajid Javid egészségügyi miniszter mondott le, és csütörtökig 57-re emelkedett azoknak a minisztereknek, államtitkároknak, helyettes államtitkároknak, tanácsadóknak és más kormánytisztviselőknek a száma, akik ugyancsak lemondásukkal igyekeztek rábírni Johnsont a távozásra.
    

Csütörtökön Nadhim Zahawi, a kormányfő által Rishi Sunak helyére kinevezett új pénzügyminiszter is azt közölte Johnsonnal, hogy "ideje távozni". Előző nap általános meglepetésre Priti Patel belügyminiszter is távozásra szólította fel Johnsont, jóllehet ő eddig a kormányfő feltétlen támogatójaként és szoros szövetségeseként volt közismert.
    

A legnagyobb horderejű tényező Johnson döntésében azonban valószínűleg az volt, hogy csütörtökön Sir Graham Brady, az alsóházi konzervatív frakció legbefolyásosabb szakpolitikai irányadó és végrehajtó testülete, a kormányzati tisztséget nem viselő képviselők alkotta 1922 Bizottság elnöke is lemondásra szólította fel a miniszterelnököt.
    

A bizottság onnan kapta nevét, hogy az alapítók az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni alsóházba, és feladatai közé tartozik a Konzervatív Párt vezetőválasztási folyamatának irányítása is. Az utódjelölteknek a jelenlegi szabályozás alapján legalább nyolc alsóházi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük ahhoz, hogy indulhassanak a vezetőválasztási versengésben.
    

A mezőny kialakulása után a frakció szavazássorozatot kezd. Az első szavazási körben a továbblépéshez meg kell szerezni a jelenleg 359 fős konzervatív frakció szavazatainak legalább az öt százalékát, a második fordulóban a bennmaradási küszöb 10 százalékra emelkedik. Ha az első két fordulóban mindegyik induló átlépi a minimálisan megkövetelt szavazatarányt, akkor a legkevesebb frakcióvoksot szerző jelölt esik ki a versenyből.
    

A talpon maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Boris Johnson utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz. Johnson az elmúlt hónapokban több okból is szinte példátlan belpolitikai botránysorozatba keveredett.
    

A legutóbbi botrányt az robbantotta ki, hogy kiderült: Johnson úgy nevezte ki februárban a konzervatív frakció szavazási és pártfegyelmének biztosításáért felelős kabinetiroda helyettes vezetőjévé Chris Pincher képviselőt, hogy korábban tájékoztatták a Pincher ellen szexuális molesztálás gyanújával tett bejelentésekről. Johnson ellen azonban már június elején bizalmatlansági indítványt terjesztett be saját pártjának alsóházi frakciója, miután az elmúlt hónapokban kiderült az is, hogy a londoni miniszterelnöki hivatalban és más kormányintézményekben a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, ivászatokkal kísért társasági összejöveteleket tartottak, nem egyszer Johnson részvételével.
    

A közkeletűen "partygate" néven emlegetett ügy Johnson 2019-ben kezdődött miniszterelnöki időszakának eddigi legnagyobb belpolitikai botrányává fajult, különös tekintettel arra, hogy a miniszterelnököt a rendőrség megbírságolta. Az újkori brit politikatörténetben Johnson az első, hivatalban lévő miniszterelnök, akit törvénysértésért rendőrhatósági szankcióval sújtottak. Johnson a bizalmi szavazást megnyerte ugyan, de az alsóházi konzervatív pártcsoport tagjainak 41 százaléka ellene szavazott.


(Forrás: MTI)